A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2000-ben (Aquincumi Füzetek 7. Budapest, 2001)

6. Településszerkezet kutatása az aquincumi katonavárostól északra (Zsidi Paula)

lepülésszerkezet ezen a területen is folytatódott. A félig földbemélyített házak néhánya egymáshoz közeli csoportokat alkotott. A csoportok szomszédos házai között néha szerkezeti kapcsolatokra utaló nyomokat találtunk. Jól érzékelhető a házak elhelyezkedésénél, hogy keresték a természetes vízfolyás közelségét, s a partmenti házakból kis csatornák, lefolyók vezettek a patakba. A házak többségének északkeleti sarkában találtuk a többnyire elomlott tűzhely maradványát. A tűzhely építéséhez szívesen használták a közeli római kori épületek omladékának anyagát: egyenlő nagyságúra tört tégladarabokat, faragott kő, terrazzó és vakolatdarabokat. (6. kép) Ezek mellett azonban a késői avarkor jellegzetes fazekai, edénytöredékei, valamint sütőharang töredékek is előkerültek a tűzhelyek anyagából. Kiemelkedő jelentőségű az a tűzhely omladékából származó lelet, amely egy agyagból megmintázott emberfejet ábrázol. 5. kép: Későrómai kori sírcsoport mellékletei Fig. 5.: Grave goods from the late Roman group of graves by more houses from the settlement discovered last year. The same settlement pattern continued in this part of the site as had been observed earlier. Some of the semisumbterreanean houses comprised closely situated groups. Sometimes traces of structural links could be found between the neighbouring houses of the groups. The location of the houses imply that people preferred the closeness of a natural water course, and small ditches, water outlets, ran to the stream from the houses standing along the bank. The remains of the, usually collapsed, ovens were found in the northeastern corners of most of the houses. People often used material from the ruins of the nearby Roman