A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2000-ben (Aquincumi Füzetek 7. Budapest, 2001)

4. Feltárás az aquincumi katonaváros délkeleti régiójában III. (R. Facsády Annamária)

A feltárás korábbi rétegtani megfigyeléseinket megerősítette, illetve kiegészítette. A legkorábbi időszak települési viszonyainak megfigyelésére most is elsősorban metszetek készítésével volt lehetőség. Két helyen volt időnk és módunk az eredeti, bolygatatlan talaj szintjét dokumentálni. (100, 33 és 99, 44 adriai magasságban.) Az altalajt sárga agyagréteg alkotja, mely felett sárgásszürke, lelet nélküli réteg van. A legkorábbi római település meglétére a gazdag kerámia és egyéb leletanyagból következtethetünk, objektumot azonban nem találtunk, bár az itt álló maradványok pusztulása után jól dokumentálhatóan a feltárási terület nagy részére kiterjedő égett, faszenes réteg keletkezett. Az égésréteg felett szürkés-iszapos, leletekben gazdag réteget figyelhettünk meg, melyet egy kevertebb, többször bolygatott talajréteg követett. A rétegviszonyok megegyeztek a terület keleti frontján történt feltárások során megfigyelt és dokumentált rétegekkel. A 2. század első felére datálható település beépítettebb része, a leletek mennyisége alapján, elsősorban a feltárandó terület délnyugati részében lehetett, a korszakra keltezhető épületmaradvány azonban itt sem került elő. A második égésréteg nyomait is csaknem az egész feltárási területen tudearlier observations of the sections. The earliest settlement conditions could be primarily observed in the stratigraphie sequences. We had the opportunity and the time to document the level of the original, unbroken ground level in two places (at heights of 100.33 and 99.4 m above the Adriatic Sea level). The unbroken ground is composed of a yellow clay overlain by a yellowish grey layer void of finds. The existence of the earliest Roman settlement can be deduced from a rich find material consisting of sherds and other objects, although no features were found. Nevertheless, the destruction of the level can be documented from the burnt layer mixed with charcoal covering the larger part of the excavation surface. Above the burnt layer, a greyish loamy layer could be observed containing a great number of finds. This was followed by a more mixed soil layer, which was disturbed several times. The stratigraphie sequence was identical to the one observed and documented during the excavations in the eastern zone of the area. The denser part of the settlement dated from the first half of the 2

nd century must have been, based on the quantities of finds, in the southwestern part of the area excavated, although no construction