A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2000-ben (Aquincumi Füzetek 7. Budapest, 2001)

12. Őskori telepek és sírok feltárása Dunakeszi határában (Horváth László András - Szilas Gábor - Endrődi Anna - Horváth M. Attila)

tott, kialakítván a jó megtelepedést biztosító terasz-szigetet. Régészeti megfigyeléseink hatékonyságát nehezítette az a körülmény, hogy a felszín erősen kopott, lepusztult állapotú volt, olykor csupán közvetlenül a kevert, 30-40 centiméter vastagságú humuszréteg borította a homokos altalajt. Ásatásunkon a legkorábbi leleteket az újkőkor szolgáltatta, amelynek leletei a feltárási terület középső és északi részében kerültek elő. Közel ötven gödör sorolható ehhez a korszakhoz. A cölöplyukakból származó cserépanyag alapján a 42. háznak nevezett épület is nagy valószínűséggel ebben a korban épült. Ez egy cölöpvázas hosszúház, melynek sajnos teljes alakja az erózió és a humuszolás következtében már nem volt meghatározható. Az újkőkori leletek harmadik csoportja felszíni cseréphalmokból származott. A neolitikus telep jól illeszkedik az 1996-ban Endrődi Anna által lelőhelyünk déli részében feltárt másik teleprészlethez, ahol két újkőkori ház cölöplyukait, illetve a házakat kísérő hosszú árkokat sikerült feltárni. A leletek kora az újkőkoron belül nagy szóródást mutat. A legtöbb edénytöredék a dunántúli vonaldíszes kultúra legidősebb, BicskeBinainak nevezett (KALICZ 1980, 97122.; PAVÚK 1980, 7-90.) fázisából származott, a korszak középső és kéDanube branch (the antecedent of the present Óceán-árok) from the east, creating a terrace island ideal for settlement. The efficiency of archaeological observation was hampered by the fact that the ground surface was heavily worn and eroded with the sandy undisturbed soil sometimes covered only by a mixed, 30-40 cm thick humus layer. The oldest finds from the excavations came from the Neolithic in the central and northern parts of the excavated surface. Nearly fifty pits can be attributed to this period. The sherds found in the postholes suggest that building marked as house no. 42 was built, in all likelihood, in this same period. This was a long house with a post structure. Due to erosion, overall shape could not be observed. The third group of Neolithic finds came from heaps of sherds lying on the ground surface. The Neolithic settlement can be linked with the other fragment of a settlement unearthed in the southern part of our site by Anna Endrődi in 1996. She had found the postholes of two Neolithic houses as well as the long ditches that ran along the houses. The finds show a great chronological dispersion within the Neolithic. Most of the sherds came from the oldest, so-called Bicske-Biha phase of the Transdanubian Linear