A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 1999 -ben (Aquincumi Füzetek 6. Budapest, 2000)

2. Sírok és sírkövek a Bécsi úti temetőből (Hable Tibor-Márton András)

Márton András régészhallgató vezette. A terepi munka során szerzett tapasztalatok értékelése és a feliratos emlékek ismertetése következzen itt az ő megfogalmazásában. (H. T.) A lépcsőzetes mélyülő gödörben elhelyezett sírt az újkori pince alapjainak ásásakor találták meg és fosztották ki, egy osztrák krajcár tanúsága szerint, valamikor 1750 után. A sír fedlapjának északkeleti sarkát törték fel (3. kép), a csontokat a bolygatás során az északi részbe húzták össze (4. kép), majd a nyílást kőpadent. The following evaluation of the excavation experiences and the description of the inscribed remains were compiled by him. (T. H.) The grave, placed in a stepwise deepening pit was found and robbed during the digging of the foundation of the modern cellar sometime after 1750 as suggested by an Austrian Kreutzer. The northeastern corner of the lid was broken open. (Figure 3) The bones were pushed onto the northern side (Figure 4), then the opening was covered by stone packing. The latter 3. kép: 4. századi kalapos sir (12. obj.), a sérült fedlap letisztítása után Figure 3: A grave made of stone slabs from the 4"' century (feature 12) after the cleaning of the damaged lid. 4. kép: Bolygatott csontvázak a 12. számú sírban, bontás közben Figure 4: Disturbed skeletons in grave no. 12. during its opening