A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 1996-ban (Aquincumi Füzetek 3. Ásatások 1996-ban Budapest, 1997)

3. Előzetes jelentés a helytartói palota szondázó jellegű kutatásáról (H. Kérdő Katalin)

A déli irányban húzott kutatóárokban egy észak-déli irányú falat 90 m hosszan tudtunk követni. Két oldalán padlószinteket tártunk fel, több periódusból. A visszabontott falban lévő COH VII BRAN bélyeges tégla alapján a fal Caracalla korára datálható. A falból nyugat felé négy osztófal ágazott ki, melyek a betonút alá futnak A kutatóárok déli végében római kori, nagymérvű átépítések nyomait figyeltük meg. A visszabontott falakon áthúzódó, dél felé lejtő terrazzópadló és a falfűtéses fal alapján az itt feltárt helyiségrészlet egy fürdőmedence északról nyíló bejárati része lehetett. A falakon számos helyen megmaradtak a falfestés lábazati részei. Legdélibb kutatóárkunkban megtaláltuk a palotaegyüttes déli zárófalát, a hozzá tartozó torony íves falrészletével, belső járószintjével. (12. kép) A lí.kép and roads still in use, the north to south extension of the palace could only be studied east of the paved road, below the railroad tracks that had run along the island's western edge. The test trench mrvning to the south revealed 90 m of the northsouth wall. Several floor levels recognized on both sides of it represented various periods. On the basis of a brick stamped COH VII BRAN found in the wall, this structure could be dated to the time of Caracalla. Four dividing walls departed from this wall toward the west which run below the modern paved road. Traces of large scale Roman Period reconstructions were observed in the southern end of this test trench. On the basis of the southward-slanting terrazzo floor that extended beyond the walls and the remains of wall heating we presumed that this room may have been the northern entrance to the baths. The southern end wall of the palace complex, with an arched wall section of its tower,