Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 8. kedd - 36. szám - Kanász-Nagy Máté (LMP) - a miniszterelnöknek - „Mikor ismeri el a kormány, hogy a neoliberális politika legnagyobb rajongója?” címmel - ELNÖK: - GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: - ELNÖK: - KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): - ELNÖK: - GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter:
966 A kérdés már csak az, hogy mikor fogják felvállalni, hogy az önök kormányzása neoliberális, mikor vallják be, hogy önök neoliberálisok. Köszönöm szépen a szót, várom a válaszát. (Taps az LMP soraiból.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úrnak. Parancsoljon, miniszter úr! GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az előbb nem tettem észrevételt, amikor a Jobbik modern konzervatív pártnak nevezte önmagát, de ennek a folyamatnak lehet a része, hogy ön pedig neoliberálisnak nevezi a kormányt. Kétségkívül a jelenlegi közéleti viták színvonala közepette már-már az is üdítő, amikor egy-egy egészen sajátos, extrém, új támadási irány bontakozik ki a kormánnyal szemben; azzal a kormánnyal szemben, amelyet az egész világon a liberális, ha úgy tetszik, neoliberális sajtó a Der Spiegeltől a The Timeson át a Washington Postig az illiberális kormányzás és illiberális demokráciafelfogás képviselőjeként igyekszik leírni, és társít ehhez természetesen mindenféle hazugságot. De a valóság ezzel szemben az, hogy a klasszikus XIX. századi, a szabadságjogokat és nemzeti függetlenséget követelő liberalizmustól eltekintve, ami ma már nem jellemzi az európai liberalizmus képviselőit, mi nem tekintjük ezért aztán magunkat liberálisnak, és távol is áll tőlünk, hiszen ma már Európában a liberalizmus a szólásszabadságnak a megkurtítását jelenti, a politikailag korrekt beszédmódot jelenti, mindazt, ami rendkívül távol áll a magyar kormánytól. Ami viszont a szociális kérdéseket illeti, ott szeretném jelezni, amire már ezelőtt két héttel is volt módom itt az Országgyűlésben, hogy ma három és félszer annyit költünk szociális ellátásra, mint amennyit költöttünk 2010-ben, tehát az utolsó évben, amikor még a szocialista többség fogadta el a költségvetést, és a legfontosabb szociálpolitikai intézkedés ennek ellenére nem a szociális ellátások világába tartozik, hanem az, hogy ma Magyarországon nem 3 millió 600 ezren dolgoznak, hanem 4 millió 700 ezren, úgy gondolom, hogy ez a legfontosabb előrelépés. A szociális törvénynél pedig szerintem olyan megfelelő és világos megoldást kell találni, ami egyértelművé teszi az állam szerepvállalását a szociális szférában, ugyanakkor azt is egyértelművé teszi, hogy valóban a családnak, az önkormányzatoknak is van ilyen jellegű felelősségük, hozzátéve, hogy az önkormányzatok is az állam részei, tehát ilyen értelemben a kettő szembeállítása felesleges. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) (18.00) ELNÖK: Megköszönöm miniszter úr válaszát. Viszonválaszra megadom a szót képviselő úrnak. KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Miniszter úr nem volt itt a szociális törvény vitájánál, amikor volt szerencsénk közel egy teljes napon keresztül vitatkozni. Ott ezt a közkeletű kormányzati félreértést már tisztáztuk Rétvári Bence államtitkár úrral egyébként, ami a szociális ellátások finanszírozására vonatkozott. Itt a helyzet az, és ezt a KSH mondja, hogy jelenleg a GDP 17,3 százalékát költjük szociális védelmi kiadásra, ez 2010 előtt - tetszik vagy nem tetszik - 21-22-23 százalék volt, tehát itt legalább egy 5-6 százalékponttal visszavitték ezeknek az ellátásoknak a finanszírozását. (Rétvári Bence: Magasabb volt a munkanélküliség.) Ami pedig a munkaerőpiacra vonatkozik, szeretném megkérdezni, hogy egyetért-e Parragh László gondolataival, miszerint „Tehát versenyképességünk egyik alapja ma még mindig az olcsó munkaerő. Van, aki ki meri ezt mondani, van aki nem, de ez még mindig egy lényeges eleme.” Miniszter úr, ön ki meri-e mondani, hogy a versenyképességünk alapja az olcsó munkaerő, mert ne csak a foglalkoztatásról, hanem a bérekről is beszéljünk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Tehát egyetért-e Parragh Lászlóval? Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Viszonválasz illeti meg miniszter urat, öné a szó, miniszter úr. GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ami az olcsó munkaerőre vonatkozó kérdését illeti, ha megnézzük azt, hogy ma Magyarországra honnan érkeznek beruházások, akkor azt kell mondjuk, hogy ma már egyáltalán nem és sokkal kevésbé meghatározó az, hogy Nyugat-Európához képest a bérköltségek alacsonyabbak, de mondjuk, egy nagy kínai beruházásnál aligha gondolhatja bárki, hogy a kínai munkaerő ne lenne lényegesen olcsóbb. Több komoly ázsiai beruházás érkezett az elmúlt években, és Nyugat-Európából is nagyon sokan ruháznak be. A nyugat-európai beruházásoknál is azt kell mondjuk, hogy egyre kevésbé mérvadó az, hogy a munkabérköltség valamivel még mindig kevesebb, egész egyszerűen azért, mert jelentősen megnőttek Magyarországon is a munkabérek, és a jelentősen megnőtt munkabérek miatt most már magasabb hozzáadott értékű tevékenységet folytató cégek kutatói-fejlesztési tevékenységet hoznak ide. Ha valaki az elmúlt évek beruházásait megnézi, akkor ezt világosan látni fogja.
