Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 8. kedd - 36. szám - Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat v... - ELNÖK: - SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ (DK):

953 Összefoglalva az eddig elmondottakat, kijelenthetjük, hogy mind a benyújtott javaslat, mind pedig a módosítási szándék célja a nyilvánosság növelése, a közadatperek gyorsítása, ezért arra kérem önöket, hogy pártállásuktól függetlenül a zárószavazás során szavazatukkal támogassák az előterjesztést. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tájékoztatom önt, tisztelt államtitkár úr és a tisztelt Házat is, hogy 7 perc 22 másodperce maradt önnek a zárszó elmondására. Tisztelt Ház! A kijelölt Igazságügyi Bizottság előadót nem állított. Most a képviselői felszólalások következnek az időkereteknek megfelelően, amelyek most már megjelentek a hirdetőtáblán. Arról is tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a házszabály előírásainak megfelelően kettőperces felszólalásokra nincs lehetőség. És most az előre jelentkezett képviselői felszólalás következik. Megadom a szót Sebián-Petrovszki László képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ (DK): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Az általános vita során ebben az ügyben rengeteg minden érv és ellenérv elhangzott. Most államtitkár úr is ezek egy részét kiemelte. Én is azt fogom tenni, hogy összefoglalom azokat a problémákat, azokat a gondokat, amik ezzel a törvényjavaslattal vannak. Előrebocsátom azt, hogy ez a törvényjavaslat már a címében is deklarálja, hogy nem arról van szó, hogy a kormány szeretne egy nem jól működő, egy problémás helyzetet megoldani, és szeretné orvosolni azokat a problémákat, amelyeket egyébként ő maga okoz azzal, ahogy az állami hivatalok, hatóságok működnek, hanem pusztán azért nyújtotta be ezt a törvényjavaslatot, mert szeretné elérni, hogy Brüsszelből jöjjenek a pénzek újra. (16.20) Ez annak a csomagnak a része. Ennek kapcsán pedig ismerik pártom álláspontját - én magam is többször elmondtam -, a DK-nak az az álláspontja, hogy mindez csak azért zajlik itt a Ház falai között, hogy a brüsszeli pénzek minél hamarabb megérkezzenek, amit aztán önök pontosan ugyanúgy el fognak lopni, ahogy elloptak az elmúlt 12 évben. Pontosan ugyanúgy! Ez tehát az a politikai kerete ennek a törvényjavaslatnak, amiről itt beszélünk, és ezt deklarálják önök a törvényjavaslat címében is. Ha pedig a konkrét ügyre ránézünk, a konkrét szakmai javaslatra, kijegyzeteltem, államtitkár úr, aki volt szíves az általános vitában is ezt a kérdést prezentálni, a szavait a jegyzőkönyvből, hogy mit mondott, amikor felvezette ezt a törvényjavaslatot. Így fogalmazott: „Az információszabadság biztosítására, annak érvényesülésére Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít.” Aztán azzal folytatta: „Az információszabadság funkciója abban ragadható meg, hogy az állam demokratikus működését, a közügyek átláthatóságát a közérdekű adatok megismerhetőségén keresztül garantálja.” Ez mind nagyon szép. Ha így működne ez az ország, akkor egy remek országban élhetnénk, azonban ez porhintés, nem több annál. Semmilyen köszönőviszony nincs ezek között a mondatok között, tisztelt államtitkár úr, meg a között a javaslat között, ami itt van előttünk, és amiről perceken belül majd szavazni is fogunk. El is mondom, hogy miért gondolom ezt. Ugye, két ága van ennek a javaslatnak, ahogy ön is említette. Az egyik az, hogy hogyan, milyen módszerrel lehet gyorsítani a közérdekű adatok megismerésére indított pereket, illetve létrehoz egy nyilvános adatbázist, amelyben rengeteg adat ott lesz, és az állampolgárok, az érdeklődők olvashatják. Mind a két ággal nagyon komoly probléma van. Sorolom. Az első kapcsán, ahogy elmondtam az általános vitában is, fordítva ül a kormány a lovon. Nem arra kéne energiát fordítani, hogy hogyan gyorsítsuk a pereket, nem arra kéne itt javaslatot megvitatnunk, hogy a perek hogyan lesznek gyorsabbak, hanem azzal kapcsolatban, hogy hogyan nem lesznek perek, hogyan tudna úgy működni tipikusan a magyar kormány, a kormányzat, a hozzá tartozó hatóságok, hivatalok és mindenféle háttérszervek, hogy egyáltalán ne is kerüljön sor perekre. Erről beszéltem az általános vitában is. Teljesen fordítva ülünk itt a lovon, tisztelt államtitkár úr, illetve ülnek önök. Nem erről van szó! Nem ez lenne a megoldása egy problémának, hogy milyen trükkökkel hogyan tudnak önök bármilyen módon belenyúlni a rendszerbe úgy, hogy felgyorsítsák a pereket. Nincs szükség perekre! Ha azt a javaslatot hozta volna ide be, tisztelt államtitkár úr, hogy minden olyan adat, minden olyan pénzköltés, amely az állampolgárok adóiból történik, bármilyen szolgáltatás, rendezvény, szerződés, bármi, ami ilyen pénzből valósul meg, ab ovo nyilvános adat lenne, akkor máris nem lenne szükség perekre. De akkor is megoldanánk ezt a problémát, ha az önök által vezetett kormányzat és annak mindenféle hatóságai, hivatalai és alárendelt szervei a hozzájuk forduló adatigénylő kérdésekre akkurátusan választ adnának, és kiadnák a kért adatokat, csakhogy nem ez történik, tisztelt államtitkár úr. Nem ez történik! Mi történik ehelyett? Ehelyett minden módon akadályozzák az adatok kiadását. Kihasználják a rendelkezésre álló határidőt. Amikor a Covid miatt kétszer 45 napig is lehetett állítani az ilyen ügyeket, akkor mindig állították is kétszer 45 napig, és mindig az utolsó nap jött a válasz, akkor is, hogy ha tudták, hogy az a válasz, hogy egyébként nem is jó helyre fordult az adatigénylő állampolgár. Nem helyeztek át ügyet az illetékes szervhez, nem adták meg azt, hogy egyébként hol ki az adatgazda, hova lehetne fordulni, ha pedig netalántán jó helyre fordult az állampolgár, akkor pedig gyakran üzleti titokra hivatkoztak, döntés-előkészítő anyagnak minősítettek dolgokat, netalántán titkosítottak, úgy, ahogy van, de mindenképpen az esetek nagy részében perre kellett menni