Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 8. kedd - 36. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - HALÁSZ JÁNOS (Fidesz):
932 volt ez mindig így! Nem volt így, mert 2010 előtt bizony nem volt így. A szocialisták kormányzása alatt, 2006 és 2010 között 4 százalékkal esett vissza a nyugdíjak reálértéke. Igaz, a baloldal akkor nem is ígérte, hogy megtartja a nyugdíjak értékét, mindössze annyit ígért, hogy kiszámíthatók lesznek. Hát igen, kiszámíthatók voltak, mert a nyugdíjak értéke fokozatosan csökkent olyan szinten, hogy végül elvették a 13. havi nyugdíjat is. A Fidesz-kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a nyugdíjasok becsületét, tiszteletét, a gazdasági nyugdíjak (sic!) összegének értelmében is helyreállítsa. Bizony először a gazdaságpolitikát, a vállalkozásokat kellett rendbe tenni, az államháztartást, az adófizetést, hogy egyensúlyban legyen a költségvetés, és teljesíthető legyen az az ígéret, amit a Fidesz-KDNP-kormány tett. Ez az ígéret úgy néz ki, hogy 2010-ben az összes nyugdíjhoz kapcsolódó kiadások összege évente 2700 milliárd forint volt, ma már ez az összeg 4100 milliárd forint. Ígéretünket betartottuk, és a nyugdíjak vásárlóértékét az elmúlt 12 évben 20 százalékkal sikerült megemelni. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Nyugdíjasok! Mindig, minden évben számíthatnak a polgári kormányra. A polgári kormány akkor is teljesítette ígéretét, amikor a gazdaságnak jól ment, és a többletbevételből visszajuttatott nyugdíjprémiumokkal, egyéb juttatásokkal a nyugdíjasoknak, és teljesíti most is, amikor a helyzet nehezebb, amikor magasabb az infláció, amikor háború van, a háború okán sajnos sokat ártó szankciók vannak. Az Európai Unió folyamatos szankcióval próbálja a háborút befolyásolni. Ennek az a következménye, hogy az Európai Unió tagországait egyre nehezebb és nehezebb helyzetbe hozza. De ez nem érinti Magyarországon biztosan a nyugdíjak, a nyugdíjasok helyzetét. Egyébként ezt a vállalást a törvény is szavatolja, hiszen törvény mondja ki, hogy a nyugdíjak értékét meg kell tartani. Tehát ebben az évben, ebben a hónapban november 11-én a rendes nyugdíjjal együtt több mint 600 milliárd forint fog a nyugdíjasokhoz kerülni háromféle jogcímen, a rendes nyugdíj, a nyugdíjemelés, a rendkívüli nyugdíjemelés, a 4,5 százalék, és a nyugdíjprémium. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon fontos megemlíteni azt is, hogy ebben az évben a nyugdíjasok visszakapták a 13. havi nyugdíjukat, mintegy 2,5 ember 370 milliárd forintot kapott vissza ebben az évben, azt a nyugdíjat, amit a szocialisták annak idején elvettek. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Nyugdíjas-társadalom! Továbbra is számíthatnak a Fidesz-KDNP-kormányra, hiszen az ígéretünket, amit a nyugdíjasoknak tettünk, a jövőben is teljesíteni fogjuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK: Tisztelt Ház! A mai napirend előtti hozzászólások sorában utolsóként Halász Jánosnak adom meg a szót, a Fidesz részéről. Parancsoljon! HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A brüsszeli szankciók miatt energiaválság van. Elszálltak az energiaárak, ezért drágulnak az élelmiszerek, nő az infláció, durván nőnek a családok és a vállalkozások terhei. A kormány azonban nem nézi ölbe tett kézzel a szankciós válságot; amellett, hogy a családokat és az időseket védi az áremelkedéstől, megvédi a magyar vállalkozásokat is. A vállalkozások támogatása érdekében a kormány rendkívüli intézkedések bevezetéséről döntött. Az első ilyen rendkívüli intézkedés a kamatstop kiterjesztése volt a kis- és középvállalkozásokra. A szankciók miatt elszabadultak az energiaárak, elszabadult az infláció. Ez tönkreteszi az európai és a magyar gazdaságot, mert egyre nagyobb terhet rak a vállalkozásoka is. Jelentősen nőnek a vállalkozások energia-, beszerzési és szállítási költségei, és sok vállalkozásnak okoz problémát az is, hogy a szankciós infláció miatt drágulnak a hitelek is, így jelentősen emelkednek a törlesztőrészleteink. A kormány ezen is segít. A kormánynak köszönhetően november közepén életbe lépő és június végéig tartó vállalkozói kamatstop összesen 80 milliárd forintos tehercsökkentést eredményez. Az intézkedés csaknem 60 ezer kis- és közepes vállalkozások körülbelül 2000 milliárd forintnyi hitelállományát érinti. Az intézkedés költségei a bankokat terhelik, mivel számukra ez kigazdálkodható, hiszen az emelkedő kamatok emelkedő extraprofitot is jelentenek nekik. Jó hír a vállalkozásoknak, hogy 2023-ban is folytatódik a Széchenyi Kártya program. A kamatlábak ugyanis magasak, a hitelfelvételek szigorodnak, a forgóeszközhitel-szükséglet megnőtt, az energiahatékonysági fejlesztésekhez pedig forrásokra van szükség. A magyar kkv-k talpon maradásának és versenyképességének megőrzése érdekében a kormány arról döntött, hogy 2023 első félévében kezelési költség nélkül a piaci kamatszinthez képest rendkívül kedvező, évi 5 százalékos ügyfélkamattal elérhetővé teszi a Széchenyi Kártya program hiteltermékeit, ezzel is segítve őket. Ne feledjük, a kormány idén is folytatta az adócsökkentéseket! 600 milliárd forinttal mérsékelte a munkáltatói adókat, ezzel Magyarország 2022-ben is megőrizheti az első helyét az európai uniós országok között. Az Eurostat-táblázat szerint Magyarországon tavaly 2,1 százalékponttal csökkent a GDP-arányos adóterhelés, míg az uniós tagországok közül csak négy másik országban, Horvátországban, Franciaországban, Lettországban és Hollandiában mérséklődött ez a terhelés; a többiben stagnált vagy emelkedett. Tisztelt Ház! A kormány elindította a gyármentő programot is. Az ukrajnai háborúra adott szankciós válaszok miatt ugyanis egyre nagyobb problémát jelent az energiaárak kifizetése a cégeknek. (14.30)
