Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 2. szerda - 35. szám - Gyermekeink jövőjéről, a közoktatás minőségéről és feltételrendszeréről című politikai vita - ELNÖK:

911 Kárpát-medencében őshonos és ellenálló magyar gyümölcsfafajtákat. Ellehetetlenítésük viszont nemcsak méltatlan és barbár tett is egyben, de alaptörvény-ellenes is, mivel a jelen jogsértéshez a Magyar Agrárkamarán és a kormányhivatal mezőgazdasági igazgatási szervén keresztül a magyar állam is asszisztál akkor, amikor külföldi állampolgároknak enged teret a magyar földvásárlás kapcsán. Ezek mögé a gazdasági szervezetek mögé hosszú távú bérleti szerződések, zsebszerződések és hazaárulással felérő magyar állampolgársággal rendelkező strómanok nevén, de külföldiek tulajdonában lévő földekkel együtt a legtöbb szakmai csoport egyetértése szerint ma Magyarország területéből három megyényi terület van külföldi kézen, és erről a területről a megtermelt javak csaknem száz százaléka a külföldi gazdaságot erősíti a magyar helyett. Pedig a magyar földvagyon nemzetstratégiai és nemzetbiztonsági kérdés. Akié a föld, azé az ország. A magyar föld a magyar gazdáknak kell hogy megélhetést biztosítson, a magyar föld a magyar családok asztalára kell hogy egészséges élelmiszert teremjen, ne pedig külföldi honfoglalóknak termeljen profitot. A Mi Hazánk elkötelezett a magyar föld iránt, így mi nemcsak mondjuk, de valóban meg is fogjuk védeni azt. Köszönöm a szót. ELNÖK: Köszönöm szépen. „Egri tanár üzenete” címmel napirend utáni felszólalásra jelentkezett Lőcsei Lajos, a Momentum képviselője. LŐCSEI LAJOS (Momentum): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! A mai nap az oktatásról szólt, ezért zárásként egy egri tanár üzenetét szeretném felolvasni. Egy vidéki város patinás gimnáziumában tanítok biológiát és kémiát már 31 éve. Édesapám és testvérem is tanárok. Édesapám több évtizedig volt járási szakszervezeti titkár, és a Pedagógusok Szakszervezetének országos vezetőségi tagjaként országos szinten is dolgozott. Ő még tudja, ő még emlékszik rá, milyen volt megbecsült pedagógusnak lenni, hiszen számtalan jutalmat, kitüntetést és elismerést kapott a pályája során. A diplomát 1986-ban szereztem meg ugyanazon az egyetemen, ahol a miniszterelnök úr is végzett. Az egyik csoporttársam, barátom akkor az ön baráti körébe tartozott, és legendákat mesélt a nézeteikről, az akkori tetteikről. (22.10) Felnéztem önökre, mert tetszettek a forradalmian új vélemények és a bátor kiállásuk az igaz ügyekért. Olyannyira, hogy amikor 1989-ben Nagy Imre újratemetését egyenes adásban közvetítette a televízió, az akkor féléves fiammal az ölemben nem mesét néztünk, hanem áhítattal figyeltem a képernyőn látható eseményeket. Nagyon drukkoltam egy Orbán Viktor nevű fiatalembernek, figyeltem a vele kapcsolatos híreket a médiában, és aztán amikor kellett, természetesen a neve mellé tettem az ikszet kétszer is. Azóta sajnos sok víz lefolyt a Dunán. Az akkori Orbán Viktor köszönőviszonyban sincs a jelenlegi önmagával. Az akkori bátor kiállású harcos ma már csak azzal törődik, hogyan tömhetné degeszre a saját, a rokonai és a talpnyalói zsebét. A megszavazott, megszavaztatott parlamenti döntések pedig azt mutatják, hogy teljesen érzéketlenné vált a szociálisan hátrányos helyzetűek vagy alacsonyabb jövedelműek problémái, kérései, újabb követelései iránt. Sajnos a pedagógusok is ebbe a csoportba tartoznak. Kezdetben nagyon szépen hangzott, hogy a mindenkori minimálbérhez viszonyítva fogják számolni a pedagógusok bérét, aztán 2013-ban a korábbi döntést áthúzták egy tollvonással, mi pedig birkamód hagytuk, önök pedig vérszemet kaptak, és a béremelést párosították a munkaterhek jelentős növelésével. Amikor 1986-ban tanítani kezdtem egy szakközépiskolában, csak heti 18 órát kellett megtartanunk, a túlórákat, helyettesítéseket kifizették, a pluszmunkákat jutalmazták. Még csak két éve tanítottam még a Kádár-korszak végén, amikor a „szakma kiváló tanulója” versenyen a csapatom országos VI. helyezést ért el, és máris kitüntetést kaptam. Időközben megszületett a fiam, és a gyes alatt más városba költöztünk, ahol a helyi főiskolán kaptam óraadói állást. Mivel összesítésben ez a 37. tanévem, nagyon sok tapasztalatot szereztem az oktatás minden területén. Tanítottam nyolc, hat és négy évfolyamos gimnáziumi osztályokat, biológiatagozatosokat, emelt szintű fakultációs csoportokat, főiskolai hallgatókat, szakközépiskolásokat és szakmunkásokat is, összesen hat osztályban voltam osztályfőnök, ezek alapján elmondhatom, hogy rendkívül sok tapasztalatom van az oktatás különböző területein. Van összehasonlítási alapom a korábbi évek oktatása és a jelenlegi oktatási rendszer között. Mi az, amit én magam és a kollégáim sérelmezünk? 1. Az igazi elismerés, jutalmazás hiánya. 2013 előtt volt minőségi bérpótlék, amit differenciált az iskolavezetés a versenyeredmények és a pluszmunkák alapján; azóta nincs. 2. A helyettesítés nem számít túlórának, és nem fizetik ki. A pedagógusok munkaterhe két részből tevődik össze. A kötelező letanítandó óraszám 22-26, iskolánként változik, nem egységes. Én 24 órában tanítok, van, aki csak 22-ben, de a bér azonos kategória és korosztály esetén megegyezik. Ez is feszültséget kelt a kollégák között. A másik rész a 26 óra feletti rész 32 óráig, amit köteles vagyok bent tölteni az iskolában. Ilyenkor korrepetálok, versenyre készítek, dolgozatot javítok, kísérletet rakok össze, szemléltető anyagot gyártok, és persze ennek a keretein belül helyettesítek. 3. A bérezés nem veszi figyelembe, hogy hány diákot tanít az ember. Van olyan európai uniós ország, ahol ezt figyelembe veszik a fizetésben. Nekem jelenleg 278 tanítványom van kilenc tanulócsoportban. Az idegennyelv-