Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 2. szerda - 35. szám - Gyermekeink jövőjéről, a közoktatás minőségéről és feltételrendszeréről című politikai vita - ELNÖK:

886 Tisztelt Képviselőtársaim! Nem árt még egyszer gyorsan, tartalomjegyzék-szerűen felsorolni, hogy milyen volt az az oktatáspolitika, amelyet önök, szövetségeseik és elődeik képviseltek 2002 és 2010 között, mi jellemezte, és még egyszer mondom, csak tényeket fogok mondani: elbocsátások, pedagógushiány, megszűnő iskolák, dráguló tankönyvek, felsőoktatási tandíj. Ezek, tisztelt képviselőtársaim, a baloldali kormányzás tettei. Több mint 381 településen vonták meg a diákoktól a helyben tanulás lehetőségét, 15 ezer tanárt bocsátottak el - tények, tisztelt képviselőtársaim -, egyhavi teljes bért vettek el a pedagógusoktól, százmilliárdokat vontak el az oktatásból, a településeket 1300 milliárdos adósságba hajszolták az oktatási rendszerükkel. Kormányzásuk alatt a tankönyvek árai töretlenül emelkedtek, alsó tagozaton 68 százalékkal, felső tagozaton 72 százalékkal, a középfokú oktatásban pedig 71 százalékkal. Az általános iskolás gyermekek tankönyvcsomagjának ára az akkori árakon a 20 ezer forintot is elérte. A középiskolásoknál ennél sokkal drágább, 30 ezer forintot vagy annál többet is ki kellett fizetni a családoknak. Kormányzásuk alatt, 2004-ben a Nemzeti Tankönyvkiadót magánkézbe juttatták, és - erről is volt már szó, nem árt az ismétlés - a privatizáció nyertese Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzleti partnere volt, aki 3,2 milliárd forintért szerezte meg, miközben a legmagasabb vételi ajánlat 4,2 milliárd forint volt. Hová tűnt az az egymilliárd forint? (Rétvári Bence: Ugye, ugye?) Tisztelt Képviselőtársaim! A felsőoktatásban önök tandíj bevezetésével próbálkoztak, amit csak a magyar emberek bölcsessége tudott megakadályozni 2008-ban egy népszavazáson. Ne menjünk el amellett sem, hogy ki az, aki ma a baloldal egyik vezérszónokaként beszélt nagyon cirkalmas szavakkal az oktatás jelen helyzetéről, és megfeledkezett a múltról? Ismerjük jól a baloldal kudarcos, megszorító oktatáspolitikáját, és ma is egy olyan embert állított a baloldal vezérszónoknak, akit garázdaság miatt jogerősen elítéltek: Barkóczi Balázs a Gyurcsány-féle árnyékkormány oktatási és kulturális árnyékminisztere. A sajtóban megjelent információk szerint Barkóczi még isaszegi MSZP-s önkormányzati képviselőként került összetűzésbe a törvénnyel. Az egyik sértett, F. S.-né, vagyis egy hölgy, vallomásában elmondta, hogy Barkóczi Balázs 2006. április 3-án betört az isaszegi háza udvarába - egy nő udvarába -, ahol fenyegette és megverte őt, egy nőt, valamint a férjét. (Rétvári Bence: Felháborító! - Közbeszólások az ellenzék soraiból. - Rétvári Bence: Ő példakép? - Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) (19.40) Sajnos, nem árnyékbokszolással verte meg, hanem valódi tettlegességgel bántalmazta. Tisztelt Képviselőtársaim! Mondhatjuk azt is, hogy amilyen a mosdó, olyan a törölköző; vagyis hogyha ilyen árnyékminisztere van az árnyékkormánynak, akkor vajon milyen lehetne az az oktatási rendszer, amelyet egy ilyen árnyékminiszter vezetne, hogyha lenne rá lehetősége? (Szabó Szabolcs közbeszól.) Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A következő felszólaló a Momentum képviselőcsoportjából Lőcsei Lajos képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. LŐCSEI LAJOS (Momentum): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Erre a visszamutogatásra egyszerűen nagyon nehéz szavakat találni. Valamiről megfeledkeznek képviselőtársaim: 12 év, 12 évnyi kétharmados felhatalmazással minden felelősség önöket terheli. Képviselő Asszony! Egymilliárd forint - hol van az egymilliárd forint? Én is kérdezem: hol van az az 1,6 milliárd forint, amit Farkas Flórián a „Híd a munka világába” programból eltüntetett (Rétvári Bence: Jó, hogy nem akarsz visszamutogatni! Nehogy visszamutogass!), ami szintén oktatásra épülő, munkába való állás volt. (Az elnök csenget.) Hol van?! Hol van, képviselő asszony?! Majd várjuk a választ, hogy hol van. Nagyon sajnálom azt, hogy a Heves megyei képviselők nem szólalnak fel - remélem, majd eleget tesznek -, de szeretnénk mi is válaszokat kapni arra, hogy ők hogy látják Hatvanban, Hevesen... És ugye, október 23-án Egerben több százan tüntettek a pedagógusokért és a jövő generációjáért. Én Heves megyében élek egy kistelepülésen, Tarnaörsön, és egy kistelepülés életében nagyon fontos szerepet játszik az óvoda és az iskola. Küzdünk az óvónő- és tanárnőhiánnyal. Nekünk, vidéki lakosoknak nem mindig adatik meg az a lehetőség, hogy elvigyük a gyerekeinket egy jól felszerelt városi iskolába, nekünk helyben kell hogy a gyermekeinket iskolába járassuk. És nagyon sajnálom azt, hogy képviselőtársak megfeledkeznek valamiről: egy gyermek életében az első hét év a legfontosabb korszak. Amit ekkor tanul, lát, hall, tapasztal, ez fogja befolyásolni, hogy milyen emberré is válhat. És amit kap alapokat az óvodában, erre kellene építkezni általános iskolában, középiskolában és felső iskolában. Sajnos, ma a magyar iskolarendszer nem képes arra, hogy akár már az óvodában megteremtődjön egy igazi esélyegyenlőség és egy olyan alapokat képző oktatási rendszer, ami biztos jövőt tudna generálni a gyermekeink számára. Nagyon szeretnék egy olyan országban élni - és ez a vita nagyon rossz irányba ment el -, ahol nem számít az, hogy ki vagy, nem számít az, hogy honnan jöttél, nem számít az, hogy kis zsáktelepülésen élsz, egy szegregátumban vagy városban, hanem azt szeretném, hogy születéstől kezdve egészen a felsőfokú végzettség