Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 2. szerda - 35. szám - Gyermekeink jövőjéről, a közoktatás minőségéről és feltételrendszeréről című politikai vita - ELNÖK: - ELNÖK: - ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

868 fiataloknak ezekben a megyékben nem végzett még középiskolát sem. És hogy megértsék: nem végeztek még középiskolát sem! És ezek a számok elárulnak mindent önökről, hogy mit is értenek esélyegyenlőség alatt. Tisztelt Képviselőtársaim! Teljesítményelvűségről beszélnek, miközben vannak, akiket a rajtvonalhoz sem engednek. Hogyan tanuljanak ezek a fiatalok, ha folyamatosan akadályokat gördítenek eléjük? Ezért, ha ténylegesen nem akarják azt, hogy összeszerelő ország maradjunk, akkor támogassák a Momentum Mozgalom követeléseit. Köszönöm a szót. (Taps a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen. 2 perc 55 másodperc maradt Hajnal Miklós képviselő úrnak. HAJNAL MIKLÓS, a Momentum képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tagadhatatlan tény, hogy az oktatási rendszerünk súlyos válságba került. Diákjaink túlterheltek, miközben az oktatás alapvető feltételeit sem biztosítják az iskoláink számára az egyébként azt fenntartó tankerületek. Nincsen elég korszerűen felszerelt tanterem, és több ezer pedagógus hiányzik az iskoláinkból. Éppen ezért még a diákjainknál is túlterheltebbek a még pályán maradt tanáraink, akik a kormányzati megbecsülés teljes hiánya mellett próbálják nap mint nap a maximumot kihozni a helyzetből. Mi ma nekik mondunk köszönetet, mi ma őket hívtuk el, minél többüket a karzatra, tanárokat is, szülőket is, diákokat is, ugyanis ezek az emberek, ha kell, a saját vagyonukat és szabadidejüket áldozzák ezért az ügyért. Minden családban terjednek különböző rémtörténetek arról, hogy még az iskolák alapvető működéséhez szükséges eszközöket is a szülőknek és a tanároknak kell beszerezniük. Őket kérik meg arra, hogy vásároljanak szappant és vécépapírt a mosdóba, mert a tankerület nem biztosítja számukra. Szintén a szülők vásárolják meg a krétát, a fénymásolópapírt, de van, hogy az izzót is, azért, hogy a gyermekeik egyáltalán tanulni tudjanak valahol. Mindez épp annak a központosított rendszernek köszönhető, amit többek között az iskolaellátás hatékonyabbá tételére hivatkozva hozott létre a maguk kormánya. Ez a mindennapos valóságunk. Az oktatás körülményei évről évre, napról napra romlanak ahelyett, hogy folyamatosan fejlesztenék azt, inkább leépítik az iskoláinkat. Ez pedig sajnos meglátszik a tanulók teljesítményén is. Magyarországon rendkívül alacsony a digitális képességekkel rendelkező diákok száma, valamint a PISA-teszteken is, ahogy az elhangzott, nem érünk el egyre jobb és jobb eredményeket, épp ellenkezőleg: egyre rosszabb eredményeket érünk el nemzetközi összehasonlításban. A kormány tétlenségét nézve pedig már-már azt a következtetést vonhatjuk le, hogy önök ezt szándékosan teszik. És mi, a Momentum közössége ebbe nem fogunk belenyugodni, mert Magyarország akkor lesz csak képes szembenézni a XXI. század kihívásaival, ha a diákjaink is XXI. századi tudást kapnak, ha a tanáraink a nekik járó megbecsülés mellett taníthatnak. Ezek a kérdések nem tűrnek halasztást, a gyerekeink jövője, tehát Magyarország jövője a tét. Kérem, döntsenek ennek megfelelően, kérem, támogassák a Momentum határozati javaslatát. Köszönöm szépen. (Taps a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselőcsoportja jelezte, hogy két felszólaló ismerteti a frakció álláspontját. Elsőként megadom a szót Ander Balázs képviselő úrnak. ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy egy idézettel kezdjem: „A magyar iskolarendszer összeomlott, tisztelet az elszigetelt kivételeknek és a lehetetlen körülmények között is helytállni akaró pedagógusoknak. Összeomlott, mert az iskolákat jelentős részben műveletlen és neveletlen fiatalok tömegei fejezik be vagy hagyják el, akik nem alkalmasak a munkavállalásra, és nem hajlandók a társadalmi együttélés legelemibb szabályainak betartására sem.” Államtitkár úr, ez nem egy ex-SZDSZ-es oktatási tudor írása, mondjuk akkor, a merce.hu-ról, hanem 2010-ből való ez az idézet, a Magyar Nemzetben jelent meg Salamon Konrádtól, attól a konzervatív Salamon Konrádtól, akinek a tankönyvéből még én is szívesen és örömmel tanítottam. Nos, azért azt látni kell, hogy a pszichológiából jól ismert Anna Freud-féle énvédő mechanizmusok a kormányzati körökben is működnek. Hogyan is? Hát úgy, hogy tagadják, tagadják az egésznek a létét, és az ilyesféle termelési beszámolókból, amivel azért szoktunk olykor találkozni az önök részéről, ez a tagadás köszön vissza. Vagy ha nem tagadják, és akkor egy fokkal jobb helyzetet nézünk, akkor racionalizálják ezt a problémát. (17.50) Mit jelent ez? Azt, hogy megpróbálják, ha nem is tagadni, de rákenni másra a felelősséget, és itt rendre most is előjött Brüsszel. Nagyon sokszor, amikor ezzel a témával foglalkozunk, mindig Brüsszel, Brüsszel. Szeretném jelezni, hogy a Jobbik frakciója megszavazta azokat a törvényjavaslatokat, amelyekkel azok a pénzek, amelyek valóban megjárnak a magyar nemzetnek, hazahozhatók, de hozzátesszük mindig: ezeket a pénzeket valóban nem kell akkor ellopni és olyanformán kezelni, ami nem a magyar nemzet javát szolgálja. Szóval, jobb lenne, ha megfogadnák azt a tanácsot, illetve azt a történelmi példázatot, amit Klebelsberg Kunó tárt önök elé. Önök állandóan Brüsszelre hivatkoznak, és ha Brüsszelről beszélnek, akkor én kénytelen vagyok újra meg újra fölhozni azt, hogy milyen körülmények közepette kellett a két világháború közötti legendás oktatásügyi miniszternek helytállni és sikerágazattá fejleszteni a hazai oktatásügyet. Trianon, egy vesztes