Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 2. szerda - 35. szám - Gyermekeink jövőjéről, a közoktatás minőségéről és feltételrendszeréről című politikai vita - DR. MARUZSA ZOLTÁN VIKTOR belügyminisztériumi államtitkár:

856 A szövegértés terén egyébként a magyar PISA-eredmény pont olyan, mint Olaszországé, de mondjuk, 6 ponttal jobb, mint a luxemburgi. Matematikából a magyar eredmény Spanyolországéval egyezik meg, de 3 ponttal jobb, mint az Amerikai Egyesült Államok eredménye. A szomszédos országok közül egyébként Ausztria és Szlovénia eredménye az, ami egy picivel felettünk van, Horvátország, Szlovákia eredménye nagyjából megfelel a magyar eredménynek, Szerbia, Románia és Ukrajna pedig minden mutató terén jóval gyengébb a magyarnál. Vizsgálhatjuk az oktatás hátránykompenzációs szerepét is. A családi háttérnek Magyarországon az oktatás eredményessége terén valóban nagyon markáns szerepe van, ennek persze vannak előnyei. Köszönet minden olyan családnak, amely nagyon sok támogatást, hátteret tud adni a gyerekek jó tanulmányi teljesítményét támogatandó az iskola mellett. Ahol ez nincs meg, ott van arra szükség, hogy az iskola hátránykompenzációs szerepe nőjön, hiszen minden gyereknek joga van az azonos színvonalú oktatáshoz. Azt állítom, hogy az oktatási rendszer 2010 utáni átalakításával ez a hátránykompenzációs szerep igenis javult. Éppen a PISA-mérés adatait tudjuk itt is segítségül hívni: 2009-ben a teljesítménykülönbségek 26 százalékáért volt felelős a családi háttér a PISA-adatok alapján, 2012-ben már csak 23 százalékáért, 2015-ben 21,6 százalékáért, 2018-ban pedig már csak 19,1 százalékáért. Tudom, hogy ez egy kényes mutató, de a helyzet - éppen a PISA-adatok alapján - javuló tendenciát mutat, ezért azt javaslom, hogy ne térjük vissza a 3 ezer iskolafenntartó önkormányzat világába, hiszen akkor érvényesül csak igazán a „szegény település - rossz iskola, gazdag település - jó iskola” elv. A mostani rendszer képes arra, hogy javuljon az oktatás hátránykompenzációs szerepe. Beszéljünk egy kicsit a pedagógusok létszámadatairól is! A pedagógusok létszáma a köznevelésben és a szakképzésben együttesen 2006-ban még csaknem 183 ezer volt. Ez csökkent a 15 ezer fős felépítés időszakában 2008-ra 169 ezer főre. Ez a létszám azóta érdemben nem változott, annak ellenére, hogy egyébként a tanulói létszám 12 százalékkal csökkent. A 2009/2010-es tanév esetén 1,7 millió tanuló volt, a 2021/2022-es tanévben 1,5 millió, mínusz 210 ezer tanuló, ennyivel csökkent a tanulólétszám. Ennek köszönhetően 2010-ben egy pedagógusra 11,5, 2020-ban egy pedagógusra 10,4 tanuló jutott statisztikai átlagban. Az OECD átlaga egyébként 14. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lenne munkaerőhiány, hiszen mindenhol, a gazdaság minden ágazatában és nemcsak Magyarországon, hanem Európában is jelentős munkaerőhiánnyal küzdünk, de szó sincs arról, amit pedig elolvashatunk minden létező fórumon, hogy 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, vagy ha igen, akkor ez 2006-hoz képest igaz. Beszéljünk a tankötelezettség korhatáráról is, hiszen nagyon sok esetben hallhattuk itt az Országházban is a vita során, amikor a kormány csökkentette a tankötelezettség életkori határát, hogy vajon milyen hatást vált ki. Ugye, a kérdés az, hogy meddig legyen kötelező iskolába járni, és melyik életkortól legyen ez a tanulónak az egyéni választása. A kormány 18 évről 16 évre csökkentette egy évtizeddel ezelőtt ezt a kötelező jelleget, és a baloldal akkor ezt ellenezte, nagy vita volt, érdemes megnézni az eredményét. Szó szerint értsük az eredményét! A kérdés az, hogy hogyan alakult a legalább felső-, középfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 20-24 évesek körében. Jelenthetem, hogy a legalább felső-, középfokú végzettséggel rendelkező 20-24 évesek hazai aránya 2009-ben 83,6 volt, 2020-ban 85,7, tehát az arány javult ebben a mutatóban. Az EU átlaga egyébként a 2020-as Eurostatadat szerint 84,3, tehát a magyar eredmény az uniós átlagnál is jobb. És abban is biztos vagyok, hogy ezt az arányt tovább fogja javítani a technikumokban bevezetett ösztöndíjrendszer, hiszen a lemorzsolódás ebben az iskolatípusban volt a legmagasabb. A bevezetett ösztöndíjrendszer ezen tovább fog javítani. Kihívások természetesen vannak. Miniszterhelyettes úr is elmondta, hogy milyen sok előremutató lépést tettünk, és meg kell felelnünk eközben munkánk során számos elvárásnak: ott a társadalom elvárása, hogy az iskola hármas szerepe - ami az oktatás, a nevelés, a minél teljesebb gyermekfelügyelet feladataiban megfogható - minél inkább megvalósuljon; ott a gazdasági elvárás, hogy jól felkészült, további tanulásra vagy munkára kész fiatalok utánpótlását biztosítsuk; ott vannak a pedagógusok, akiknek jogos elvárásuk, és mi méltányos bért is szeretnénk nekik biztosítani; ott vannak a szülői elvárások, hogy versenyképes tudást biztosítsunk, hogy gyermekeik a tehetségüket ki tudják bontakoztatni. A Belügyminisztérium ezeknek az elvárásoknak meg szeretne felelni. Munkánk során valljuk, hogy a köznevelés megújításának középpontjában a gyermek kell hogy legyen. Célunk ezért egy jelentős béremelés végrehajtása, és így a pedagógus-utánpótlás biztosítása. Célunk a jelentős béremelésen túl a valós értékelésen alapuló, a teljesítményhez kapcsolódó differenciálás lehetőségének a megteremtése. Célunk, hogy a jelentős arányban hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó kollégák munkáját még jobban elismerjük. A béren kívüli ösztönzési lehetőségek közül több továbbképzési lehetőséget, a kistelepüléseken a lakhatás elősegítését és egy további, kedvezményekre jogosító pedagógusigazolvány bevezetését akarjuk. (16.40) Be akarjuk vezetni a pedagógusi munka belső vezetői teljesítményértékelését, emellett a külső minősítést is szeretnénk megerősíteni, ennek elemeit viszont opcionálissá tennénk. Kibővítjük a tanulmányi eredményesség mérésének rendszerét, ami fontos visszajelzést ad az intézménynek a pedagógusok munkájának eredményességéről, a tanulók fejlődéséről. Tovább szeretnénk erősíteni a magyar köznevelési rendszer