Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 2. szerda - 35. szám - Gyermekeink jövőjéről, a közoktatás minőségéről és feltételrendszeréről című politikai vita - ELNÖK: - DR. VINNAI GYŐZŐ jegyző: - ELNÖK: - SZABÓ SÁNDOR jegyző: - ELNÖK: - RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Több okból is fontos és hasznos a mai vitanap, ezért örülünk neki. (Tordai Bence: Szívesen!) Egyrészt azért, mert a p...

852 Harmadrészt: azért is örülünk a vitanapnak, mert több vitanapnyi időkeretet igényelne, ha mindazokat az oktatási innovációkat részletesen végigvennénk, ami az elmúlt 12 évben történt. Messze még a cél, de azért lesz mit felsorolni az eredményeink közül. Negyedrészt: mindenki tudja, hogy béremelésekre a pedagógusoknál szükség van. Béremelés lesz is, két hónap múlva. Jelenleg tehát nem a béremelés ténye, hanem a béremelés mértéke a kérdés. Úgy beszélhetünk ma itt, hogy a kormány már az első őszi tüntetés vagy sztrájk első felszólalója előtt rögzítette, hogy a legfőbb követeléssel, a béremeléssel egyetért. Sőt, a nyár elején a költségvetési törvényben, illetőleg az Európai Bizottságnak kiküldött EFOP Plusz programban már rögzítettük is a béremelés tényét. Már csak az a kérdés, hogy a pedagógusbér-emeléshez csak a költségvetésben rögzített bő 80 milliárd forint áll rendelkezésre, vagy többletként föl tudjuk használni azt a több száz milliárd forintot, ami EU-s forrás. Ettől függ a 2023-as 10 vagy 21 százalék, a 2024-es 10 vagy 25 százalék. Vajon a baloldal meddig akadályozza még, hogy EU-s források is rendelkezésre álljanak a pedagógusbér-emeléshez? (Derültség az ellenzéki sorokban.) Mi tehát már azelőtt jogszabályokat hoztunk a pedagógusok követeléseinek teljesítéséről, mielőtt a követeléseket először az ősszel nyilvánosan kimondták volna. Mi ugyanis nemcsak szavakban, de tettekben is a pedagógusok mellett állunk. Többen fogunk felszólalni a mai vitanapon. Én arról beszélek elsősorban, miért fontos a vitanap, miért kétszínű a baloldal, és milyen kormányzati döntések születtek az elmúlt években. Maruzsa államtitkár úr el fogja mondani, hogy hol tartunk azon az úton, hogy Európa egyik legversenyképesebb oktatási rendszere legyen a magyar (Derültség az ellenzéki sorokban.), és milyen nemzetközi elismerései vannak a magyar oktatási rendszernek. Nem a sor végén kullogunk, ahogy nevető képviselőtársaink hétről hétre mondják, akik mindig becsmérlik a magyar pedagógusok munkáját, hanem igenis nagyon szép helyezéseket érünk el, illetve szót fog ejteni államtitkár úr pedagógus-létszámokról és kérdőívekről is. Vitályos Eszter államtitkár asszony a szakképzés továbbfejlesztéséről fog beszélni, Latorcai Csaba államtitkár úr pedig fel fogja mutatni a parlament nyilvánossága előtt mindazokat a bizonyítékokat, amelyek egyértelművé teszik, hogy a baloldal miként akadályozza, hogy EU-s forrásokból pedagógusbéreket tudjunk emelni. (16.10) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A baloldal nem tiszteli a pedagógusokat, csak ki akarja őket használni, mi viszont a tisztelet jegyében kormányoztunk az elmúlt 12 évben. Mit tett a baloldal, amikor döntéshozó helyzetben volt? Először is elvettek egyhavi bért minden pedagógustól. Ez 8 százalékos fizetéscsökkenést jelent. Ma is aktív politikusok, akik ezt megszavazták: Arató Gergely, Gy. Németh Erzsébet, Gyurcsány Ferenc, Hiller István, Molnár Csaba, Molnár Zsolt, Oláh Lajos, Vadai Ágnes, Varju László, és még többen itt is ülnek a parlamenti patkóban, akik nem is olyan régen még a pedagógusbér-csökkentésről szavaztak, most magasabb béremelést követelnek. Ugyanők 15 ezer pedagógust bocsátottak el, és most ők beszélnek hiányzó szaktanárokról. 381 helyen szüntették be a tanítást. Alulfinanszírozták az önkormányzati iskolákat, ami 1300 milliárd forintos önkormányzati eladósodáshoz vezetett. 70 százalékkal emelték meg a tankönyvek árait, és tandíjassá tették a pedagógusképzést. De nem kell a régmúltba menjünk, hogy tiszteletlen hangot lássunk a pedagógusokkal szemben. Az elmúlt hónapokban, a választási kampány során mit mondott például Fekete-Győr András a magyar tanárok munkájáról? „Mérhetetlenül sok az iskolánk, és ezeknek nagyon ramaty a minősége. Szerintem túl sok jelenleg az iskola Magyarországon.” Iskolabezárásokról és ramaty minőségű oktatásról beszélt, így minősítve a tanárok munkáját. A baloldal árnyék-miniszterelnöke a pedagógusbér-emelésről azt mondta, hogy a pedagógusoknak nincs szükségük a választás előtti kormányzati bizsura. Most béremelésről beszélnek. Akkor azt mondták, hogy ez csak bizsu, nincs erre szükség. És hogyan is beszélt a baloldali árnyékkormány árnyékminisztere, Arató Gergely, amikor még oktatási államtitkár volt, a szakmai párbeszédről és a pedagógustüntetésekről? Azt mondta szó szerint: „A tüntetés nem jó válasz a problémákra, a tárcát pedig a demonstráció nem tántorítja el eredeti szándékától.” Ez volt tehát a társadalmi párbeszéd, amit a baloldal meghirdetett, hogy semmiben nem változtatnak. De Karácsony Gergely is azt mondta, hogy a 2010 előtti oktatási rendszerünk is egyébként nagyon rosszul teljesített - saját magukat minősítette így -, árnyékminiszterként pedig olyan embert választottak oktatási árnyékminiszternek, akit csoportosan, felfegyverkezve elkövetett garázdaság miatt ítélt el a bíróság. Ő tehát a baloldal oktatási árnyékminisztere. Ez a tisztelet a pedagógusok irányába. Míg a baloldal csak kihasználja a tanárokat, mi tiszteljük őket. Tiszteljük saját tanárainkat, akiknek része volt abban, hogy ma itt állhatunk és itt ülhetünk az ország házában, és tiszteljük a ma dolgozó tanárokat is. Az első csoport, akinek béremelést indítottunk, a pedagógusok voltak, 2013-17 között 50 százalékkal emeltük a béreket, 2020 júliusától újabb 10 százalékkal, idén januártól újabb 10 százalékkal emeltük a pedagógusok bérét. Ugyanakkor ennél jóval többre készülünk. Amennyiben az Európai Bizottsággal létrejön a megállapodás, úgy a rendszerváltás óta a legnagyobb pedagógusbér-emelés valósulhat meg Magyarországon. Célunk, hogy 2025-re a pedagógusok fizetése a diplomásátlagbér 80 százalékát érje el. 2023-ban közel 21 százalékos, ’24-ben 25 százalékos, 2025-ben pedig 29 százalékos béremelést szeretnénk. Ha így alakul, akkor