Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 2. szerda - 35. szám - Dr. Keresztes László Lóránt (LMP) - a miniszterelnöknek - „Mit gondol erről, Miniszterelnök Úr?” címmel - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): - ELNÖK: - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
845 Dr. Keresztes László Lóránt (LMP) - a miniszterelnöknek - „Mit gondol erről, Miniszterelnök Úr?” címmel ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Keresztes László Lóránt és Kanász-Nagy Máté képviselő urak, az LMP képviselői, azonnali kérdést kívánnak feltenni a miniszterelnök úrnak: „Mit gondol erről, Miniszterelnök Úr?” Keresztes László Lóránt képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon! DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Én is két ügyben szeretnék kérdést feltenni, és az egyik egy olyan téma, amelyben talán még a miniszterelnök úr sem fogalmaz úgy, hogy sikeres volt a kormány elmúlt 12 éve, ugye, itt az ivóvízellátás helyzetéről és a víziközműszektor válságközeli, válságos helyzetéről van szó. Ugye, hosszú évek óta tudjuk, hogy az összeomlás szélén van a víziközműszektor, 2017-ben a Megyei Jogú Városok Szövetsége konkrétan úgy fogalmazott, hogy válságos a víziközműszektornak a helyzete, azóta önkormányzati szövetségek, szakmai szervezetek kérik a kormányt, hogy valamiféle érdemi cselekvés történjen meg. A helyzet ma az, hogy a megtermelt ivóvíz 25 százaléka egyszerűen elfolyik felhasználás nélkül a rossz állapotú víziközművek miatt. Az elmúlt tíz évben megduplázódott a meghibásodások, tehát a csőtörések száma, és ma a vízrendszereknek mindössze a 20 százaléka megfelelő minősítésű. A kormány az elmúlt időszakban nem tudott érdemi választ adni a szakmának, az érintetteknek, és most elindult aktuálisan egy olyan folyamat, amelyet ilyen kikényszerített államosításnak lehet nevezni, ugyanis a kormány azt üzente a városoknak, hogy csak akkor kapnak támogatást, hogyha a városi közművagyont térítésmentesen átadják. Nem csoda, hogy nagyon sok város, Budapest, Pécs, Debrecen, Szeged, Érd, Szombathely, és még sorolhatnám, azt mondta, hogy nem adják át a legfontosabb infrastruktúrát a kormánynak. A legkeményebb kritikát éppen talán Debrecen fideszes polgármestere fogalmazta meg, aki úgy fogalmazott, hogy a vízszolgáltatás stratégiai üzem is, amit nem adhat ki az önkormányzat a kezéből - és egyébként Debrecen önkormányzata az elfogadott határozatában elmondta, hogy nem látnak garanciát arra, hogy a kormány a karbantartás-felújítás-pótlást egyáltalán tudja finanszírozni és hogy nem tisztázottak itt a feltételek. Miniszterelnök úr, az ivóvízellátás került veszélybe középtávon Magyarországon, és a vízkincsünk, a vízbázisaink védelme. Mit kíván tenni konkrétan a kormány annak érdekében, hogy megmentse a víziközműszektort, és mit tud tenni az ivóvízellátás stabilitásának megőrzéséért? Köszönöm szépen előre is a válaszát. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A válaszra megadom a szót Orbán Viktor miniszterelnök úrnak. Parancsoljon, miniszterelnök úr! ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselő Úr! Két nagy megoldatlan kihívással nézünk egyelőre szembe, mind a kettő alapvetően pénzkérdés és nem szándék kérdése. Az egyik a magyar villamosenergiavezeték-rendszernek az átalakítása - ez összefügg az önök egyik fő témájával, a „Zöld energia” és az „Élhető Magyarország” programmal -, ahhoz 16 000 milliárd forintra van szükségünk, hogy egyébként olyan vezetékrendszert hozzunk létre, ahova az alternatív energiaforrásokat be lehet táplálni. A másik ilyen nagy problémánk, nagy rendszerproblémánk az ivóvíz, az, amiről ön is beszélt. Ez a két dolog szorít bennünket. Itt is sok ezer milliárd forintról beszélünk. Nagyon remélem, hogy a következő évi költségvetés segít bennünket abban, hogy túléljük a mostani, szankciók okozta magas energiaárakat, és a szankciós felárakat ki tudja fizetni a költségvetés az energia tekintetében, és akkor ’24-ben tudunk értelmesen beszélni ezekről a fejlesztésekről. Ha az Európai Unió odaadja azokat a forrásokat, amelyeket egyébként erre a célra különítettünk el, akkor ez egyszerűbb lesz, ha nem, akkor a pénzpiacokról kell majd felvennünk forrásokat, amelyeknek a kérdését majd meg fogjuk tárgyalni a ’24-es költségvetésről szóló parlamenti vitában a reményeim szerint. Egész addig csak túlélni tudunk a vízellátás tekintetében is. Egyébként nincs semmilyen kényszerállamosítás, tehát az állam nem kívánja átvenni az önkormányzatoktól, különösen nem kényszer erejénél fogva a vízközműveket. Ha átadják, mert nem tudják működtetni, akkor átvesszük, ha nem tudják vagy nem akarják átadni, akkor tartsák meg, de akkor teljes mértékű támogatásra nem tudunk ígéretet tenni, akkor valamilyen arányban közösen kell viselnünk az önkormányzati tulajdonban maradt víziközműveknek a terheit, hogy milyen arányban, arról pedig tárgyalások zajlanak. Minden olyan önkormányzattal tárgyalunk, amely nem kívánja átadni a víziközműveit, viszont szeretné megtartani és működtetni a jövőben. Meg fogunk velük állapodni, és valamilyen támogatást tudunk nyújtani, hogy a következő nehéz évet túl tudják élni. Modernizáció azonban legkorábban ’24-ben kezdődhet. (Taps a kormánypártok soraiban.)