Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 2. szerda - 35. szám - Dr. Harangozó Tamás (MSZP) - a miniszterelnöknek - „Aktuális kérdésekről” címmel - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): - ELNÖK: - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: - ELNÖK:
838 Dr. Harangozó Tamás (MSZP) - a miniszterelnöknek - „Aktuális kérdésekről” címmel ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterelnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! (Arató Gergely képviselői helyét elhagyja. - Közbeszólások a kormánypártok soraiból. - Rétvári Bence: Vár az árnyékkormány-ülés! - Arató Gergely: Maradok!) Harangozó Tamás képviselő úr, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: „Aktuális kérdésekről” címmel. Harangozó Tamás képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon! (14.20) DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Valóban aktuális kérdések; remélem, mind a kettőre lesz idő, miniszterelnök úr. Az egyik a pedagógusok béremelése. A kormány azt állítja, hogy az uniós pénzek megérkezéséig nincs lehetőség erre, hiszen nincsen rá pénze. (Rétvári Bence: Van, 10 százalék. 56 milliárd van rá.) Felhívnám a figyelmét - miniszterelnök úr mindig azt kéri, hogy számokkal támasszuk alá -, hogy a kormány saját számai szerint, a Magyar Államkincstár adatai szerint január és szeptember között az előre betervezett adóbevételeken felül 2590 milliárd, azaz majdnem 2600 milliárd forint pluszadóbevétel érkezett a magyar kormányhoz. Rétvári Bence, amikor bejelentette az idei 10 százalékos pedagógusbér-emelést, azt mondta, hogy ez 63 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek. Miniszterelnök úr, egy kis fejszámolással, azt hiszem, könnyen elmondhatjuk, hogy nemhogy a 40 százalékos pedagógusbér-emelésre van fedezete éppen a kormánynak, hanem 400 százalékosra is lenne, ha éppen erre költené ezt a pénzt. Én kérdezném miniszterelnök urat - én tudom, hogy majd ha jön az uniós pénz jövőre, két év múlva meg három év múlva, majd egyszer, mit fognak fizetni; ez a pénz már itt van bent, pluszforrásként bejött -, miért nem lépik meg ezt a döntést, és miért nem adják oda legalább ezt a 40 százalékos béremelést, amikor itt van rá a fedezet. A másik kérdésem szintén a rezsihez kapcsolódik, csak az áram árát most már egyszer miniszterelnök úrtól is szeretnénk hallani. Hogy van az, hogy Pakson 12 forintért megtermelik az áramot, a Mátrai Erőműben 24 forintért megtermeljük az áramot? - ezt lehet tudni, mind a kettő állami cég. A kettő együtt a lakossági fogyasztás közel dupláját termeli meg évente Magyarországon. Árulja el, miniszterelnök úr, akkor miért adjuk, adják a lakosságnak egyébként 70 forintos áron ezt az áramot. De leginkább azt kérdezném, hogy az önkormányzatoknak, az emberek szolgáltatásait fenntartó önkormányzatoknak és a magyar kis- és középvállalkozásoknak miért 250-300 forintért kell megkötniük ezeket a szerződéseket? Várom válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A válaszra megadom a szót Orbán Viktor miniszterelnök úrnak. Parancsoljon, miniszterelnök úr! ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Pedagógusbérek. Arra a kérdésre, hogy hova lesz az a pénz, amit többletbevételként szed be a költségvetés, arra az az egyszerű válasz van, hogy megy a Rezsivédelmi Alapba. Minden egyes többletbevétel a Rezsivédelmi Alapba megy. Ebből fizetjük azt a havi 181 ezer forintot, amit minden család - ideértve a pedagógusok családjait is - megkap. Egyébként az a helyzet, hogy 2020 januárjában történt egy 10 százalékos emelés, ’21-ben 10 százalék, ’22-ben 10 százalék. Hogy jönnek ide az EU-s pénzek, tisztelt képviselő úr. Úgy, ahogy ön mondja. Tehát abban az esetben, hogyha Magyarország maradéktalanul megkapja azt a pénzt, ami jár neki, abban az esetben ’23-ban 21 százalékot, ’24-ben 25 százalékot, ’25-ben pedig 29 százalékot tudunk emelni. Ha nem kapjuk meg ezeket a forrásokat, akkor minden évben csak 10 százalékot tudunk emelni, amíg elérik ugyanazt a szintet, így nem három év, hanem inkább négy-öt, de inkább hat esztendő alatt. Ezért én azt kérem önöktől, és azt tanácsolom önöknek, hogy ha azt akarják, hogy Magyarországon gyorsabban nőjenek a pedagógusbérek, mint az évi 10 százalék, akkor legyenek kedvesek és álljanak ki Magyarország mellett Brüsszelben. Ezzel tudják legjobban segíteni a pedagógusokat. Ami az áram árát illeti, valóban bonyolult képletek vannak, de a lényeg, amit itt tudnunk érdemes, az, hogy minél több zöldenergiát fogunk fölhasználni, annál drágább lesz az áram. És az a helyzet, hogy minden zöldenergiáért cserébe ugyanakkora mennyiségű energiát kell rendelkezésre tartanunk. Minél több energiát állítunk elő napfényből vagy éppen szélből, annak megfelelően nő az a mennyiség, amit nekünk tartalékolnunk kell arra az esetre, hogyha a természet megtagadja tőlünk az alternatív erőforrásokat. Ebből fakadóan ma a legdrágább áram Magyarországon a zöldenergia, a legolcsóbb pedig az atomenergia. Köszönöm a figyelmét. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK:
