Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. október 26. szerda - 33. szám - Az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
727 Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Szeberényi Gyula képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt időszak vagyongazdálkodási tapasztalatait felhasználva olyan törvénymódosító rendelkezések megalkotása szükséges, amelyek a jelen gazdasági nehézségek ellensúlyozása érdekében vezetnek be változtatásokat az állami vagyongazdálkodásban. Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja a minél hatékonyabb és egységes szemléletű megoldások biztosítása. Úgy vélem, hogy a háború és az elhibázott szankciós politika által sújtott gazdasági helyzetben és a gyorsan változó világgazdasági környezetben nemcsak a vállalkozásoknak kell hatékonyabbá válniuk, hanem az államnak is versenyképesebben kell működnie. Ebben a rendkívüli helyzetben még inkább fontos, hogy az állam alapvetően a kritikus, a célhoz kötött és a feladat ellátásához kapcsolódó vagyonelemeket birtokolja. Mindazon vagyonelemeket, amelyek a feladataihoz nem szükségesek, nehezen hasznosíthatók és költséget generálnak, érdemes értékesíteni. A javaslat valójában arról szól, hogy megteremti azt a keretrendszert, amely alapján a magyar állam a saját vagyonelemeit modern, XXI. századi elvek mentén tudja működtetni. A törvényjavaslat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosijog-gyakorlói pozíciójának megerősítésével egységes tulajdonosijog-gyakorlási rendszert hoz létre az ingatlanok tekintetében. Célul tűzi ki az állami feladatellátást közvetlenül szolgáló és stratégiai szempontból jelentős vagyon állami portfólióban tartását, ugyanakkor a kidolgozott hatékony értékesítési és hasznosítási stratégia biztosítja, hogy a feladatellátást közvetlenül nem szolgáló vagyonelemek értékesítése és hasznosítása útján az állam bevételei növelhetők, a kiadások pedig csökkenthetők legyenek; mindezt egyszerűbb, de továbbra is transzparens módon. A benyújtott törvényjavaslat számos módosítást tartalmaz, amelyek közül kiemelnék néhányat. A javaslat 2024-től lehetővé tenné, hogy törvényes örökös és végintézkedés hiányában az elhunyt személyek hagyatékát képező ingatlanok és az ahhoz tartozó ingóságok tekintetében az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat törvényes öröklése megelőzze az állam szükségképpeni törvényes öröklését. Ez alól kivételt képeznek a termőföldek. Azok vonatkozásában a jogi szabályozás nem változik. A szabályozás elősegíti, hogy az elhunyt személy ingatlan vagyonát az annak a helye szerinti helyi közösség céljaira fordítsák, valamint az örökösre háruló kötelezettségek teljesítése is hatékonyabban kezelhető az örökség fekvése szerinti helyen. A törvényes örökössé előrelépő önkormányzatot ugyanakkor - szemben az állammal - megilleti az örökség visszautasításának joga. Azoknak az egészségügyi intézményeknek, amelyeknek jelenleg az Országos Kórházi Főigazgatóság a tulajdonosijog-gyakorlója, 2023-tól az MNV Zrt. lesz. A módosító rendelkezés célja a zrt. tulajdonosijoggyakorlói pozíciójának erősítése. A tulajdonosijog-gyakorló személyek változása nem veszélyezteti az egészségügyi feladat ellátását, ugyanakkor így érhető el, hogy egységes szemlélet érvényesüljön az állami ingatlanokkal kapcsolatos vagyongazdálkodás területén. Az állami vagyon hasznosításakor bizonyos esetekben mellőzhető a versenyeztetés. Ezek köre a törvényjavaslattal bővül: ha a határozott időre kötendő szerződés tartama az egy évet nem haladja meg - ez korábban 90 nap volt -, ha az ingatlan hasznosítása az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, így különösen a bányászati jog gyakorlásához szükséges vagy azt segíti elő; ingóságok hasznosítása esetén, ha azok együttes forgalmi értéke a bruttó 25 millió forintot nem haladja meg; ha a hasznosítással érintett terület nagysága az 50 négyzetmétert nem haladja meg. Szintén mellőzni lehet a versenyeztetést az MNV Zrt. tulajdonosijog-gyakorlása alá tartozó, művelés alól kivett védett természeti terület értékesítésekor, ha a közvetlenül határos ingatlan tulajdonosa részére kerül értékesítésre, vagy osztatlan közös tulajdonban álló védett természeti terület, amely földrészlet tekintetében az állam kisebbségi tulajdonostársnak minősül, és olyan tulajdonostárstól érkezik a vételi ajánlat, aki az ajánlata megtételekor legalább három éve tulajdoni hányaddal rendelkezik. A módosítás lehetőséget teremt olyan védett természeti területeken fekvő, állami tulajdonú ingatlanok értékesítésére, amelyek értékesítési potenciállal rendelkeznek, ugyanakkor az értékesítés a természetvédelmi feladatok ellátását nem veszélyezteti. A módosítás eredményeként olyan törvényi garanciák beépítésére is sor kerül, amelyek a természetvédelmi értékek védelmét az állami tulajdonból történő kikerülést követően is folyamatosan biztosítják: a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős előzetes jóváhagyása; beszámolási kötelezettség; a védett természeti terület értékesítési feltételei betartását célzó ellenőrzési jog. (9.20) A törvénymódosítás egyúttal lehetővé teszi azt is, hogy az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés 25 éves határozott időre is köthető legyen, ha a hasznosításra jogosult vállalja az érintett állami vagyon gyarapítását szolgáló beruházás megvalósítását, és a beruházás megtérülési ideje ezt kifejezetten indokolja. A 25 éves határozott időtartam egy alkalommal legfeljebb öt évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette.
