Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. szeptember 26. hétfő - 26. szám - Napirend előtti felszólalások: - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:

8 Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszöntöm önöket a magyar Országgyűlés évadnyitó ülésén. Alkotmányos szokásaink szerint jelentést teszek önöknek a kormány döntéseiről, melyeket a két ülésszak között hoztunk. Mint önök is tudják, az elmúlt hónapokban súlyos, sokkszerű változások érték Európa országait az energiaárak drasztikus növekedése miatt. A világgazdaságot visszaesés, az európai gazdaságot pedig megroppanás fenyegeti. Ami körülöttünk történik, most a megszokottnál is erősebben határozza meg a mi életünket. Tisztelt Ház! Háború van. A háború a keleti szomszédságunkban zajlik Ukrajna és Oroszország között, mégis lépésről lépésre a világ egyre nagyobb része válik a háború elszenvedőjévé. Ukrajna és Oroszország háborúja lokális háború lenne, a nyugati gazdasági szankciók azonban globális gazdasági háborúvá változtatták, ezért ma egy lokális fegyveres háborúval és egy globális gazdasági háborúval állunk egyszerre szemben. Az első kérdés: meddig tart ez a háború? Tavasszal még sokan voltak, akik rövid, néhány hetes vagy hónapos háborúban reménykedtek. Ma már mindenki számára világos, hogy elhúzódó háborúra kell számítanunk. Ukrajnát fegyverrel és pénzzel segíti Amerika és az Európai Unió, Oroszország tartalékai pedig végtelenek, emberben és fegyverben egyaránt. (Tordai Bence: Tévedés!) Arra kell tehát készülnünk, hogy ez a háború itt, a szomszédunkban idén és jövőre is folytatódik. Ukrajna Magyarország szomszédja. Talán ezért is van az, hogy Magyarország álláspontja eltér a többségi nyugati állásponttól. A Nyugat ma a háború pártján áll, Magyarország pedig a béke oldalán. (Moraj az ellenzéki pártok soraiból. - Közbeszólás a DK soraiból: Jézusom!) Mi a háború folytatása és mélyítése helyett azonnali fegyverszünetet és béketárgyalásokat követelünk. (Tordai Bence: Az orosz csapatok azonnali kivonulását!) Ebben a globálisra szélesedett gazdasági háborúban minden országnak megvannak a saját érdekei. Magyarország számára a biztonság, a gazdasági és a nemzeti szuverenitás védelme a legfontosabb. A költségvetésünkben ezért hoztunk létre Honvédelmi Alapot. A rendes költségvetési forrásokon felül költenünk kell a hadsereg fejlesztésére, a határaink védelmére és a nemzetbiztonsági szolgálatok megerősítésére. A katonákat visszavonjuk a déli határok védelméről. Létrehoztuk a határvadász alakulatokat, akik a helyükbe lépnek. A nemzetbiztonsági szolgálatokat megerősítjük, hogy képesek legyenek a szuverenitás védelmére minden területen. Vannak és lesznek külső befolyásolási kísérletek, dezinformációs háború is zajlik. (Szabó Timea: Na, az biztos!) Ezektől is meg kell védeni az országot. (Tordai Bence: Vagy importálni az orosz propagandát!) Tisztelt Ház! A háború aggasztja az embereket, de a családokat ma leginkább a háború gazdasági következményei érintik közvetlenül. Első helyen is az infláció, az árak emelkedése, nemcsak nálunk, egész Európában és az angolszász világban is. Negyven éve nem látott mértékű infláció száguld a fejlett országokban. Az eurózóna országainak egy részében már a 20 százalékot is meghaladta az infláció mértéke. Az észtek, a lettek, a litvánok, a csehek, a bolgárok, a lengyelek, a románok, a szlovénok, a szlovákok, a horvátok, a görögök, a spanyolok Magyarországhoz hasonlóan az uniós mértéket meghaladó inflációval küzdenek. (13.20) Közép-Európa országait mindez messze az átlagot meghaladó mértékben érinti. A mi régiónkban a legmagasabb az infláció, a jegybankok markáns kamatemelési ciklusokba kezdtek. Az országkockázati felárak jelentősen felfutottak, mindenhol nő a költségvetési hiány és növekszik az államadósság. Az áremelkedés mértéke nálunk is évtizedek óta nem látott mértéket öltött. Nem ez az első eset, láttunk, láttam már jó néhány gazdasági válságot. Láttam az Antall-kormány idején 35 százalékos inflációt, láttam a Horn-kormány alatti 28 százalék feletti inflációt, aztán miniszterelnökként az 1999-es orosz és távol-keleti pénzügyi válságot. Arra pedig már a fiatalabbak is emlékezhetnek, hogy 2008-ban világszerte, Magyarországon is pénzügyi válság okozott fejfájást. Azokat a gyötrelmeket a bankrendszer, az eladósodás és a devizahitelek idézték elő. Ráadásként nálunk akkor éppen egy cselekvőképességét vesztett, széteső kormány volt hatalmon. Két évvel ezelőtt is átéltünk egy gazdasági visszaesést, amit a járvány okozott. Akkor a járvány miatt zártak be munkahelyek, a járvány miatt bezáruló határok jelentettek nagy veszélyt egy olyan nyitott, exportorientált gazdaságnak, mint Magyarország. Most, 2022-ben a gazdasági bajok oka az orosz-ukrán háborúra adott válasz, vagyis a háborús szankciók és az azok miatt sokszorosára emelkedő energiaárak. Az energiaárak növekedése minden országban emeli az inflációt. Ezeket a durva energiaárakat nem gazdasági folyamatok váltják ki. Az energiaárak drasztikus növekedését egyértelműen a szankciók okozták. Így az energiaárak drasztikus növekedéséért nem a gazdaság, hanem a politika, egészen pontosan a brüsszeli politikai döntések a felelősek. A földgáz ára 2022 áprilisában, a háború második hónapjában 100 euró környékén volt. A magyar áprilisi választások előtt az volt az európai álláspont, élén Németországgal, hogy a szankcióknak észszerűeknek kell lenniük. Nem szabad tönkretennünk az európai gazdaságokat, tehát a szankciók nem terjedhetnek ki az energiára. Ez józan álláspont volt, hiszen szankciót mindig olyan gazdasági ágazatokra érdemes kivetni, ahol erősebbek vagyunk, mint az, akit a szankciók alá akarunk vonni. Márpedig az energia területén mi, Európa törpék vagyunk, Oroszország pedig óriás. Most látok először olyat, hogy a törpe vet ki szankciót egy óriásra. Tisztelt Képviselőtársaim! Áprilisban még joggal gondoltuk azt, hogy bár magasabb energiaszint mellett, de tervezhetően alakulnak a gazdasági körülmények a háború ellenére is. De 2022 júniusában Brüsszelben