Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. október 26. szerda - 33. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - TORDAI BENCE (Párbeszéd): - ELNÖK: - TORDAI BENCE (Párbeszéd):

595 TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Polgártársak! Alkalmatlan tárgyon elkövetett megvitatási kísérlet - gondolom, ismerős ez a fordulat. Abból az időszakból származik, amikor Orbán Viktornak még voltak érvényes gondolatai. Ő mondta talán egy költségvetési javaslatra, de ugyanezt mondhatjuk erre a salátatörvényre és ennek is különösen a szociális jogok csorbítását tartalmazó részeire. Mindjárt rátérek, hogy miért alkalmatlan tárgyon van ez a vitatás, de először nézzük meg, hogy betartották-e azt a jogalkotási törvényt, amelynek a továbbfejlesztésével próbálnak éppen jó pontokat szerezni Brüsszelben. Hát, természetesen nem. Tehát ha lett volna társadalmi vita, akkor ezeket a nem jogi, de nyelvi, tartalmi, az alapvető logikával ellenkező nonszenszeket talán sikerült volna kigyomlálni a törvényjavaslat szövegéből. (16.50) De hát, miközben a széles hazai és nemzetközi konszenzust élvező NATO-bővítés, tehát Svédország és Finnország csatlakozása esetében ezt megtették nagyon akkurátusan, állítólag most az utolsó pillanatban eszükbe jutott, hogy ezt a társadalmi vitát le kéne folytatni, ennél az elképesztően kiterjedt törvényjavaslatnál, ennél a salátatörvénynél ezt valahogy nem sikerült megtenniük. Ha esetleg megkérdezték volna a szakmát, a hozzáértő embereket vagy esetleg írni-olvasni képes, tízévesnél idősebb magyar állampolgárokat, akkor elmondták volna önöknek azt, amit most én is elmondok. Olyan, hogy az egyén által biztosított szociális biztonság, olyan nincsen. Tehát a szociális biztonság az éppen arról szól, hogy az ember azért élvezhet egy jövedelembiztonságot, egy létbiztonságot, általában véve az emberhez méltó élet biztosítását, mert egy társadalom részeként, egy nagy nemzeti közösség tagjaként éli az életét. Ez egy kockázatközösség is egyben, tehát ez arról szól, hogy ha valamelyikünk bajba kerül, akkor a többiek segítenek neki, és nem egyik-másik, vagy aki éppen közel jár hozzá, arra jár, és van pénze, hanem az az egész közösség, aminek ő a tagja. Jelen esetben a Magyar... - már majdnem Magyar Köztársaságot mondtam -, tehát Magyarország mint ilyen politikai közösség, a magyar társadalom és az ezt képviselő, az ennek működési kereteit elméletben megteremtő állam feladata volna az, hogy ezt a szociális biztonságot, ezt a társadalmi értelemben és kizárólag ebben az értelemben értelmezhető biztonságot megteremtse. Most innentől kezdve, hogy önök feltaláltak egy teljesen értelmetlen kifejezést vagy koncepciót, nagyon nehéz ezzel vitatkozni, úgyhogy... (Közbeszólásra:) Miért értelmetlen? (Nacsa Lőrinc: Mi az ér-telme?) Az egyén által biztosított szociális biztonság, ahogy azt az imént kifejtettem (Rétvári Bence: De ez nincs is benne a törvényben.), de Nacsa Lőrinc képviselőtársunknak, úgy látszik, még mindig nem sikerült a felfogásával eljutni arra a szintre, hogy megértse azt, amit szerintem a 12 éves gyerekemnek pompásan el tudok magyarázni, ha kérdezi, hogy mivel töltöm itt majd késő estig az időmet. (Rétvári Bence: Miért kell sértegetned?) ELNÖK: Képviselő úr, csak annyit másnak, amit magának is! TORDAI BENCE (Párbeszéd): Természetesen. Szerintem egyébként Nacsa Lőrinc képviselő pontosan érti, hogy miről van szó, úgyhogy, ha meg akarunk spórolni egy kis időt egymásnak, akkor ne tettessük ostobának magunkat. Nyilvánvalóan az a szociális biztonság, az a társadalombiztosítási logika, amit most önök éppen lerombolni próbálnak, az nem új keletű találmány - és akármennyire is látjuk azt, hogy amikor elfogynak az érveik, akkor gyorsan elkezdenek kommunistázni -, de még csak nem is a kommunista rendszerek találmánya. A baloldali elhajlással nehezen vádolható Otto von Bismarck kancellár, a vaskancellár, aki szerintem önöknek biztosan büszkén felvállalt szellemi elődje... Az? (Rétvári Bence: Folytasd, folytasd!) Nem? Egy bólintás? Tehát egy ilyen ókonzervatív, az „olajcsepp” szociálpolitikát kifejlesztő politikus, talán közel áll az önök szívéhez, még ő is azt mondta, amikor Németországban gyakorlatilag létrehozta a társadalombiztosítás intézményrendszerét, és ezen keresztül megteremtette a szociális biztonságot, hogy az állami gépezetet egy csepp szocialista olajjal kell megkenni, így fogalmazott. Tehát akkor ez még nem volt kommunista elhajlás, éppen ellenkezőleg, a politikai ellenféltől is megfogadták azokat az alapvető igazságokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy ha valaki kiszolgáltatott helyzetbe, lehetetlen élethelyzetbe kerül, akkor az egész közösség feladata gondoskodni róla. Ugye, azért voltak ennek már korábbi történelmi korszakokra visszanyúló előzményei, és itt nem is csak feltétlen az ilyen klasszikus, karitatív segítségnyújtásra, ami valóban sokszor és sok helyütt az egyházaknak volt a feladatköre vagy az önként vállalt missziója, nemcsak erre kell gondolni, hanem azokra az önsegélyező szerveződésekre, amelyek legkorábban már a korai középkorban a veszélyes szakmák művelőinél alakultak ki, akik nagyon gyakran váltak baleset áldozatává, estek ki a munkából időlegesen, rokkantak meg hosszú távra, vagy éppen életüket veszítették. És igen, ezekben a veszélyes munkakörökben az ott dolgozók elkezdték belátni azt, hogy egyedül nem viselhetők ezek a nagyon magas kockázatok, és olyan biztosítási formákat teremtettek, amelyek a későbbi tb-nek az alapkoncepcióját már megjelenítették. Szóval, Bismarck óta szerintem a keresztény-konzervatív világnézetnek sem lehet vitája azzal, hogy társadalombiztosításra szükség van, szociális biztonságra szükség van, és ezt az állam feladata garantálni. Önöknek volt valamelyik zseniális államtitkára, aki egy történelmi fejtegetésében úgy fogalmazott, hogy míg a XX. század első felében ezt a feladatot Magyarországon az egyházak végezték elsősorban, ami ilyenformán nyilvánvalóan nem igaz, de a szocializmus időszakában lett ez állami feladat. Ez tételesen butaság, és