Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. október 26. szerda - 33. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):

582 kormányoldalról is a vitákban, hogy a jogalkotó szándéka ezeknek a szabályoknak a megteremtésével az volt, hogy a járvány elleni intézkedések tekintetében és a gazdasági válságkezelés tekintetében tudjon gyorsan cselekedni az önkormányzat. Ehhez képest egyértelmű és világosan látható, hogy ezekkel az intézkedésekkel visszaélések történnek, és mégsem módosítja olyan módon a törvényeket a kormány, hogy ilyen súlyos visszaélésekre és az önkormányzat jogainak csorbítására ne kerülhessen sor. Itt ismét szeretném felhívni a figyelmet, hogy itt alapvetően a helyi közösség döntését, a szekszárdi emberek döntését veszik semmibe vagy veszi semmibe a polgármester, hiszen az általuk megválasztott képviselő-testületi többség nem tudja a munkáját végezni. Úgyhogy nagyon bízom benne, hogy ez a rendkívül kirívó jogtiprás eléri a kormány ingerküszöbét, és végre egy olyan intézkedéssorozattal is találkozhatunk majd, ami ezt a helyzetet kezeli. És akkor áttérve: itt elindult egy meggyőződésem szerint pozitív vita a vidéki térségekről, kistelepülésekről. Erre szeretnék röviden ismét csak reagálni, tehát viszonválasszal élni a korábban elhangzott hozzászólások tekintetében. Tehát én megismétlem azt, hogy ugye, mi nagyon erőteljesen kritikusak voltunk mindig is a 2010 előtti balliberális kormányok vidékpolitikájával vagy a vidéki élhetőség összefüggésében hozható döntéseivel, mi súlyosan kritizáltuk ezeket, de mindig felhívtuk a figyelmet arra, hogy a szavak szintjén vidékbarát, a vidék mellett kiálló kormány is rendkívül sok káros intézkedést hozott, és bizony, elmaradtak azok az érdemi változások, amelyek a rossz tendenciákat érdemben meg tudnák fordítani. Ezzel együtt is, természetesen mi nem vonjuk kétségbe és nem is vontuk soha kétségbe azokat az intézkedéseket, amik pozitívak egyébként, amiket láttunk, és ezeket mindig támogattuk is. Annak idején, amikor elindult a „Magyar falu” program - ha jól emlékszem, ez 2018-ban volt -, mi akkor is kifejeztük azt, hogy ez egy pozitív irány, a különböző dokumentumokban megfogalmazott irányokkal és célokkal maximálisan egyetértünk, csak a végrehajtást éreztük egyébként kicsit megkésettnek. De ezek mellett sokkal súlyosabb probléma, hogy a magyar falvak érdekében meghozott intézkedéseket, megfogalmazott terveket nem erősítették meg azokkal a megfelelő szintű forrásokkal, amelyek ezeknek a súlyos folyamatoknak a megfordítását eredményeznék. Elhangzott a mai vitában, hogy az elmúlt években 3000 kilométernyi alsóbbrendű úthálózat újult meg. Én ezt nem vonom kétségbe. Arra hívtam fel a figyelmet és hívtam fel már korábban is nagyon sokszor, hogy ha azokat a statisztikai adatokat nézzük, hogy összességében milyen állapotban van Magyarország állami közúthálózata, és kifejezetten milyen állapotban vannak a vidéki, tehát az alsóbbrendű utak - a vidék számára rendkívül fontos infrastrukturális elemek -, akkor a helyzet egyre rosszabb. Tehát nem azt vontam kétségbe, hogy történtek lépések az alsóbbrendű utak fejlesztése, újjáépítése tekintetében, csak azt, hogy a romlása összességében ennek a hálózatnak gyorsabb ütemű még a mai napig is, mint a karbantartások, felújítások, javítások üteme, így a helyzet most is, évről évre egyre nehezebb, egyre rosszabb lesz. (15.40) És ennek kapcsán hívtam fel a figyelmet arra, hogy bizony látjuk folyamatosan a költségvetésben azokat a tételeket, látjuk azokat a forrásokat, amelyeknek az átcsoportosításával lényegesen nagyobb lépéseket lehetne tenni a magyar falvak érdekében, a magyar vidék élhetőségének az erősítése érdekében. És itt utaltam arra, hogy például a vadászati kiállítás körülbelül kétszer akkora költségvetési forrást tett ki, mint egy év alatt a „Magyar falu” programon belül az alsóbbrendű utak fejlesztésének a forrásai. De egy másik példa, hogy a kormánynak van egy mai napig dédelgetett projektje, a kínai egyetem, a Fudan Egyetem ügye. Ez például tízszer annyi állami forrást venne igénybe, mint egy év alatt ismét csak a „Magyar falu” programban a mellékutak, az alsóbbrendű utak felújítására rendelkezésére álló forrás. Tehát én értelemszerűen azt kívánom mondani ezzel alátámasztva, hogy minden fillér, minden forint fontos, amit a vidéki infrastruktúra fejlesztésére fordítanak, de az ütem elégtelen, lényegesen több forrás kellene. És ott vannak bizony a költségvetésben azok a források, amiket rég át kellett volna csoportosítani, illetve amiket nem kellett volna elkölteni bizonyos gigantikus projektekre. Most nem akarok belemenni sok-sok más példába, amikkel egyébként alátámasztható lenne mindaz, amit itt állítunk. Visszautalnék egyébként a vidék helyzetével kapcsolatban egy korábbi vitára Orbán Balázs államtitkár úrral még az előző ciklusban. Itt is a veszélyhelyzeti intézkedések, a válságkezelés kapcsán az egyik első intézkedéssorozata volt a kormánynak, hogy megvonta a települések, az önkormányzatok finanszírozási forrásait, tehát megszorításokkal élt, és él most is a települések, az önkormányzatok felé, és akkor is felhívtuk a figyelmet, amelyik helyzet most is egyértelműen aktuális, hogy a legnehezebb helyzetben a kistelepülések vannak. Tehát ilyen válságos időben, amikor sokasodnak a feladatok, egyre romlanak a körülmények, egyre több a probléma, egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a magyar emberek, és ez fokozottan érvényesül a periferikus vidéki térségekben, annál nagyobb erő és gazdasági erő kellene hogy legyen az önkormányzatok után a kistelepüléseknél. Úgyhogy akkor azt az ígéretet fogalmazta meg, azt a kijelentést tette az előző ciklusban Orbán Balázs államtitkár úr, akkor még nem volt a miniszterelnök politikai igazgatója, hogy figyelik a helyzetet, és amennyiben azt tapasztalja a kormány, hogy ezek az elvonások lehetetlenné teszik vagy elnehezítik az önkormányzatok