Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. október 26. szerda - 33. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - GY. NÉMETH ERZSÉBET (DK): - ELNÖK: - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz):
555 (12.50) Pont az a probléma, hogy ez már jelenleg sem történik meg. Itt Gy. Németh Erzsébet képviselőtársamhoz csatlakoznék, hogy igen, önök a jelenlegi állapotot írták lényegében bele a törvénybe, egy olyan állapotot, amikor a szociális ellátórendszer ki van véreztetve. Mert - és ebben Rétvári államtitkár úrral már többször is beszélgettünk, mondjuk így - ha megnézzük, hogy a szociális ellátórendszer intézményei milyen helyzetben vannak, a jelenlegi helyzetben nem fognak tudni a szociális ellátórendszer intézményei belépni a válsággal sújtott emberek megmentésére. A különböző szakmai és civil szervezetek gyakorlatilag segélykiáltásként írtak Pintér Sándornak, hogy csődbe fognak menni azok a civil szervezetek a rezsiemeléstől, amelyek például a hajléktalan-ellátással, a fogyatékos emberek megsegítésével foglalkoznak. És erre nem az a válasz, hogy megsegítik őket, hanem az a válasz, hogy még több feladatot vesznek el az államtól, és még több feladatot raknak rájuk. Szerintem ez nem lehet válasz. Itt elhangzott az is, hogy a szociális kiadások mekkorát nőttek tavaly óta, ezt már Gulyás Gergely is két napja elmondta, hogy itt egy csodálatos növekedés van. Amikor erre azt válaszoltam két napja, hogy ez egy infláció alatti növekedés, akkor Gulyás Gergely válasza az volt, hogy nem a 20 százalékot kell nézni, hanem a 14 százalékos MNB-s jóslatot. Csak a 14 százalékos MNB-s éves jóslatnál jelenleg több az infláció, és ezekben az intézményekben kenyeret venni, ezekben az intézményekben fűteni kell, ezekben az intézményekben ugyanúgy a piacról kell bevásárolni tételeket, mint ahogy az állampolgároknak, és erre plusztámogatást, plusz költségvetési támogatást nem kapnak ezek az intézmények (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), de az önök törvényével most pluszfeladatokat rónak az önkormányzatokra, a szociális ellátóintézményekre úgy, hogy erre semmilyen pluszforrást nem biztosítanak. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most kettőperces képviselői felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Gy. Németh Erzsébet képviselő asszonynak, a DK képviselőcsoportjából. GY. NÉMETH ERZSÉBET (DK): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Lassan majdnem négy órája ülünk itt és vitatkozunk erről a salátatörvényről, és ugyan Hollik képviselő úr nincs bent a teremben, de ha jól emlékszem, akkor ő beszélt arról, hogy párbeszédet kellene folytatni, és szerintem a párbeszéd arról is szól, hogy ha az ellenzéki képviselők immáron három és fél órája sorolják azt, hogy mi a probléma ezzel a majdnem 200 oldalas törvényjavaslattal, akkor legalább megtisztelne legalább államtitkár úr azzal, hogy időnként valamilyen formában reagál erre a felvetésre. Én értem, hogy ez a legkellemesebb megoldás egy politikus számára, egy előterjesztő számára, hogy a vita lezárása után, a vita végén mondja el azt, hogy mit gondol az ellenzéki képviselők hozzászólásáról, csak tudja, államtitkár úr, ez nem túlzottan korrekt, mert arra már nekünk utána nincs módunk és lehetőségünk reagálni, és ha önök annyira hívei a párbeszédnek - no, nem a pártra gondolok elsősorban(Derültség.) -, akkor most itt lenne az idő. Én például epedve várom, hogy arra a néhány kérdésre, amit itt feltettem önnek, megtisztelne a válaszával és elmondaná, és mondjuk, lenne módom és lehetőségem reagálni arra, mert abban viszont teljesen biztos vagyok, hogy nem értünk egyet ebben a törvényjavaslatban, illetve nagy valószínűséggel az én kérdéseimre adott válaszával sem. Bár talán most már abban lehet bízni ennyi idő után, hogy végre megérti, hogy nem személyes az, amikor egy ellenzéki képviselő beszél, noha ez a stílus önöktől azért nem mindig ugyanígy érkezik vissza, vagy nem ugyanezt kapjuk mi vissza. De mondjuk, én tényleg kíváncsi lennék, hogy tárgyalnak-e fogyatékossággal élőket támogató, gondozó civil szervezetekkel, például a rezsiemeléshez adott támogatásról az ő részükről. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Úgyhogy epedve várom a válaszát, államtitkár úr. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Ugyancsak kettőperces felszólalásra a Fidesz képviselőcsoportjából Kovács Zoltán képviselő úr következik, parancsoljon! DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Keresztes László Lóránt felszólalása indított arra, hogy néhány mondatot mondjak azért a kistelepülési világról. Valóban, Baranyában is nagyon sok kistelepülés van, de ugyanez igaz Veszprém megyére vagy akár Zala megyére is. A 2018-ban meghozott kormányhatározat döntött arról, hogy elindul a „Magyar falu” program, és ha a 2019 és ’22 közötti időszakot nézzük, akkor mintegy 1000 milliárd forint jutott fejlesztésre a kistelepüléseken. Soha addig ilyen nagyságrendben nem jutott fejlesztési forrás a kistelepülésekre. Emlékszünk még, volt valamikor egy cél- és címzett támogatási rendszer, ahol körülbelül évi 50 milliárd forintot osztott ki a költségvetésben egykoron az akkori kormánypárt. A kistelepülési fejlesztések azt a versenyhátrányt próbálták kiküszöbölni egyébként a kisfalvaknál, ami adott esetben a városokkal szemben állott elő. Hiszen ha megnézzük, hogy mennyivel bővült az óvodai férőhelyek száma, hány minibölcsőde épült, csak Veszprém megyében 350 kilométer harmad-, negyedrendű út épült meg az elmúlt öt esztendőben, ennek jelentős része a „Magyar falu” programban volt, ehhez tett hozzá a közútkezelő,
