Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. október 26. szerda - 33. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat számos ol...
521 A javaslat a családjukban élő, de az emberkereskedelem áldozatává vált gyermekek részére teremt egy új típusú, védett elhelyezési formát. Ennek keretében speciális terápiás ellátás biztosításával a családok aktív segítése, támogatása úgy valósulhat meg, hogy közben ne kerüljön sor a gyermek családjából való kiemelésére, nevelésbe vételére. Az alapvető jogok biztosáról szóló törvény módosítása az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában egy elkülönült főigazgatóságot hoz létre, hasonlóan a hivatal keretein belül már jelenleg is működő, egyenlő bánásmódért felelős főigazgatósághoz, a rendészeti igazgatósághoz. Ez a rendelkezés megfelel a CRPD-egyezményben előírt független mechanizmus feltételének teljesüléséhez. A kijelölt független mechanizmus szerepe átfogó. Funkciója szerint a fogyatékosságügyet érintően az életviszonyok minden területét lefedő feladatellátást, ehhez mérten összetett szakmai ismereteket és a területre vonatkozó tapasztalatot feltételez, olyan működési keretek között, amelyek kellő függetlenséget és komplex hatáskört biztosítanak. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat további kiemelten fontos célok megvalósításához szükséges módosításokra is még tesz javaslatot. Ilyenek a következők: a büntetőeljáráshoz hasonló, osztott szerkezetű kártalanítás bevezetése. Választás szerint helye lehet egyszerűsített, tarifarendszeren alapuló kártalanítási eljárásnak és a jelenlegi szabályok szerinti, de tartalmában a polgári törvénykönyvhöz igazított kártalanítási pernek, amelyben már a sérelemdíj is érvényesíthető lesz. A törvényjavaslat további tényállásokkal bővíti a Nemzeti Védelmi Szolgálat megbízhatósági vizsgálat keretében eljáró tagja által végezhető cselekmények körét, egyúttal a jogállamiság jegyében tovább növeli a garanciákat azzal, hogy kifejezetten rögzíti, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat eljáró tagja megbízhatósági vizsgálat keretében végzett tevékenységének alkalmasnak kell lennie a hivatali, illetve munkaköri kötelesség ellenőrzésére, és elengedhetetlenül szükségesnek kell lennie, illetve megjelenik az is, hogy az arányosság követelményét fokozott körültekintéssel kell érvényesíteni. Az előzetes ügyészi jóváhagyás szabályai változatlanok. A javaslat a Nemzeti Védelmi Szolgálathoz hasonlóan, az Alkotmányvédelmi Hivatal vonatkozásában is rögzít új tényállásszerű magatartásokat, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a hivatali, munkaköri kötelezettségek védett állomány általi teljesítése eredményesen ellenőrizhető legyen. A törvényjavaslat a büntetés-végrehajtási szervezet hatékonyabb működése, a középirányító szerv tehermentesítése, a jó gyakorlatok teljes szervezetre kiterjedő meghonosítása érdekében agglomerációs együttműködési rendszert alakít ki, melyben az agglomerációk - az erőforrások hatékonyabb kihasználása érdekében - egyes feladatokat közösen végeznek. (9.20) Az újonnan létrejövő Büntetés-végrehajtás Gazdasági Ellátó Intézet pedig ellátja a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága működését biztosító infrastruktúra üzemeltetését, átveszi a gazdasági végrehajtói feladatokat, továbbá ellátja a teljes büntetés-végrehajtási szervezet tekintetében a gazdasági szakterület részét képező végrehajtási feladatokat. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő kormányzati struktúraváltást követően az Információs Hivatal a többi polgári nemzetbiztonsági szolgálattal azonos miniszteri irányítás alá került. Ebből kifolyólag a jövőben felesleges a két miniszteri felelősség megkülönböztetése, ezért a javaslat a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszteri felelősségi kör hatályon kívül helyezésére és helyette kizárólag a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért való felelős kimondására tesz javaslatot az Információs Hivatal esetében. Az idegenrendészeti eljárással kapcsolatban fontos változás, hogy megszűnik a meghívólevél hatósági záradékolása iránti eljárás, és ezzel összefüggésben a látogatói célú tartózkodási engedély is. Amellett ugyanis, hogy az ilyen irányú kérelmek száma az elmúlt években nagymértékben csökkent, az elmúlt több évtizedes gyakorlati tapasztalat alapján is feleslegessé vált a meghívólevél intézménye. A T/1620. számú törvényjavaslat részeként az egészségügyről szóló törvény módosítására irányuló javaslat kiemelt célja, hogy az emberi életre és egészségre kiemelten veszélyes, járványos megbetegedések okozására alkalmas fertőzések esetében a járványügyi védekezéshez szükséges adatok kezelése tekintetében teljes körű felhatalmazást biztosít az érintett szervek számára. Felismerve, hogy a globalizáció korában az egyes, esetenként újonnan megjelenő járványok elleni hatékony fellépéshez - a nemzetgazdasági stabilitás megőrzésére is figyelemmel - kiemelt össztársadalmi érdek fűződik, szükségesnek mutatkozik a koronavírus elleni védekezés során szerzett tapasztalatok tükrében olyan szabályozási környezet kialakítása, amely valamennyi járványveszély idején felhatalmazást ad azon adatok kezelésére, amelyek az eredményes járványkezelési intézkedések megtétele érdekében elengedhetetlenül szükségesek. A jelen törvényjavaslat mindezen célok megvalósítását szolgálja, így ezek elfogadásához is kérjük az Országgyűlés támogatását. A törvényjavaslat lényeges eleme az az ultima ratio jellegű rendelkezés, amely lehetőséget biztosít mások alapjogainak - így különös tekintettel az Alaptörvény szerinti testi és lelki egészséghez való jog, a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való joga, valamint
