Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. október 25. kedd - 32. szám - Egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes igazságügyi együttműködési tárgyú nemzetközi szerződések kihirdetéséről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen napirendi pont kapcsán együttes általános vitáról van szó, melynek keretében először az egyes igazságügyi együ...
509 ELNÖK: Most Vejkey Imre képviselő úr következik, a KDNP vezérszónoka. Megadom a szót. Parancsoljon! DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen napirendi pont kapcsán együttes általános vitáról van szó, melynek keretében először az egyes igazságügyi együttműködési tárgyú nemzetközi szerződések kihirdetéséről szóló T/1609. számú törvényjavaslatról szeretnék szólni. A törvényjavaslat a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja. Kiemelendő, hogy az 1986. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, Hágában, az 1980. évi október 25. napján kelt szerződés, mind pedig a 2004. évi CXVI. törvénnyel kihirdetett, a polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyításfelvételről szóló, Hágában, 1970. március 17. napján kelt egyezmény tekintetében a törvényjavaslat pótolja az egyezményhez utóbb csatlakozott államokkal való hatálybalépéshez szükséges elfogadó nyilatkozatoknak a kihirdető törvénybe foglalását, továbbá tartalmazza a bizonyításfelvételi egyezményhez újonnan csatlakozott Georgia, Málta, Nicaragua és Vietnám csatlakozásának az elfogadását is. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az együttes általános vita keretében most az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1621. számú törvényjavaslatról szeretnék néhány szót szólni. Az egyes szellemi tulajdoni tárgyú törvények módosítására részben a gyakorlati tapasztalatok alapján, részben pedig az Európai Unió jogának való megfelelés céljából került sor. A módosítások érintik az egyes eljárások szünetelésére és felfüggesztésére, oltalmi idők számítására, a lajstromozást kérő személyében bekövetkező változásokra és az egyes eljárási határidőkre vonatkozó rendelkezéseket. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló módosítások elsődleges célja a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról szóló 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelettel való összhang megteremtése. A törvényjavaslat további célja a felszólítólevél új intézményének bevezetése, melynek révén a GVH-nak egy addicionális eszköze lenne a versenyfelügyeleti eljárás előtt a potenciálisan jogsértő vállalkozásokkal történő kapcsolatfelvételre. A felszólítólevél célja, hogy a GVH feltételezett jogsértés esetén versenyfelügyeleti eljárás megindítása nélkül, közvetlenül tudja jelezni aggályait a vállalkozások részére, ezáltal is ösztönözve a vállalkozásokat a jogkövető magatartás folytatására. A cégnyilvántartásról, a bírósági eljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása a 2019/1151 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2023. augusztus 1. napjával alkalmazandó rendelkezéseit ülteti át. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása következtében pedig a jövőben a nyugdíjfolyósító szerv által nem havi rendszerességgel járó és ekként nem havi rendszerességgel folyósított kifizetésekből kizárólag a gyermektartásdíj-követelés és a polgári perben vagy büntetőeljárásban az adóssal szemben a bűncselekmény következtében keletkezett és a természetes személy sértett javára megállapított polgári jogi igény összege lesz levonható. A módosítás alapján továbbá minden kárpótlási célú életjáradék mentessé válik a letiltás alól. A módosítás továbbá 60 ezer forintban állapítja meg azt az összeget, amely mentes a végrehajtás alól, továbbá megemelésre kerül az az összeghatár is, mely felett korlátlanul letiltható a jövedelem. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása pontosítja a közjegyzők helyettesítésére, valamint a közjegyzői irodában tagként részt vevők körére vonatkozó szabályokat, mint ahogy azt már államtitkár úr is részletezte. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása egyértelműsíti a hagyatéki leltár felvétele során az irodagondnok szerepét abban az esetben, ha az örökhagyó a halálakor ügyvéd volt. A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint az egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény az ítélőtáblák illetékességi területének helyes meghatározását szolgálja. A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása annak érdekében történik, hogy a kiskorú gyermek és a külön élő szülő kapcsolattartása zavartalanul biztosított legyen, ennek érdekében a külön élő szülő a gyermekkel való kapcsolattartás ideje alatt a gyermek szükséges hatósági igazolványainak a birtokában lehessen, legyen. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény módosítása annak érdekében, hogy az adóhatóság az eljárásban az adózó konkrét ügyre vonatkozó eljárási képessége megállapításához könnyebben ellenőrizni tudja a gondnokság alá helyezés tényét. A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint az egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény módosítása a kapcsolattartási határozat végrehajtását célzó nemperes eljárás szabályait akként módosítja, hogy a végrehajtási eljárás második fázisában a bíróság köteles a gyámhatóságot bevonni, mely megteszi a kiskorú gyermek védelmét szolgáló intézkedést, így például a gyermek védelembe vételét is elrendelheti. (13.30)
