Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. október 25. kedd - 32. szám - Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DUDÁS RÓBERT, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

491 A magyar gazdaság, illetve a magyar forint igen rossz nemzetközi megítélése azért, szögezzük le, a kormány elhibázott gazdaság- és külpolitikájának köszönhető. Határozott véleményünk, hogy a kormány felelőssége az, hogy a megállapodás megszülessen, hogy ez a megállapodás az Európai Bizottsággal minél hamarabb létrejöjjön, és Magyarországra megérkezzenek az uniós források, így ebben a kérdésben az MSZP tartózkodó álláspontot fog képviselni a zárószavazásnál. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Dudás Róbert képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! (11.30) DUDÁS RÓBERT, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Úr! A megegyezés érdekében tett lépések kapcsán hallgattam a kormánypárti vezérszónokot, és azt mondta, hogy a Fidesznek az egyértelmű célja az Európai Bizottsággal való megegyezés, ezért is szerepel ez a törvényjavaslat is előttünk. Ezen törvényjavaslat kapcsán azért engedje meg, hogy kijavítsam: nem, az átláthatóságnak kellene a kormány céljának lennie. Az, hogy ezt egyébként az Európai Bizottság is kéri, mert eddig ezt nem teremtették meg, az elég nagy probléma egyébként, de az elsődleges cél az átláthatóság. Ezt célozza, és bízunk benne, hogy nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is. Ami a megegyezéseket illeti, meggyőződésem, meggyőződésünk, hogy ez a kormánynak a felelőssége, ugyanakkor viszont, és ezért is támogatunk minden, az Unióval való megegyezés érdekében született vagy születendő törvényjavaslatot, mert ez minden magyar embernek az érdeke. Rengeteg kritikánk van, így csak bízni tudunk abban, hogy ezek a források megfelelően lesznek felhasználva, de természetesen ezt is, mint több mást, támogatni fogjuk. Ugyanakkor viszont, bár már a törvényjavaslat előttünk van, de azért óva intettem volna, óva inteném önöket, hogy legalább egy picit fogalmazzák át a címét, hogy azt sugallják: ténylegesen tenni akarnak valamit. Mert ha úgy kezdődik egy törvényjavaslat, hogy „az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében”, és jelen törvényjavaslat kapcsán nem az átláthatóság és jelenleg a rendszerben lévő hibák kijavítása érdekében, valamint hogy a közadatokat minden magyar állampolgár megismerhesse, akkor itt, azt gondolom, hogy értelmezési és nagyon fontos problémák vannak. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény előttünk fekvő módosításának célja a közadatok gyorsabb megismerése. A javaslat konkrétan a közérdekűadat-igény elutasítása, a határidő eredménytelen eltelte, valamint az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata esetén indított per szabályait tartalmazza. Ennek szabályozása előremutató, hiszen azt gondolom, hogy az információkhoz való hozzáférés alapvető jog egy demokratikus jogállamban, az kellene hogy legyen, a múltban is az kellett volna hogy legyen. Azonban a Fidesz-kormány mindig is mostohán bánt a közérdekűadat-igénylésekkel kapcsolatban. Gondoljunk csak arra, hogy a jelenlegi szabályok szerint a veszélyhelyzetben az adatkezelőnek nem 15 napon belül kell válaszolni, hanem 45 napon belül, amely 45 nappal meghosszabbítható. Teljesen természetesen módon egyébként a veszélyhelyzetben helye lehet a különleges szabályoknak, de ezek nagy részét már rég megszüntették, viszont a közérdekű adatokra vonatkozó megszorító intézkedések még mindig hatályban vannak, ennek már több éve. Ugyan december végén végre megszűnnek, de ezzel a szabályozással évekig keresztbe tettek a közérdekűadatigényléseknek, hiszen sok igény a rendelkezésre álló 90 nap alatt aktualitását vesztette. Hányszor olvashattunk, hallhattunk olyan esetekről, amikor a végsőkig kellett elmenni az igénylőnek egy-egy adat kikérése, kiadása érdekében? Nem is kell messzire mennünk, hiszen nemrég döntött a Kúria arról, hogy a Nemzeti Koncessziós Irodának végre ki kell adnia a 35 évre szóló autópálya-koncesszió háttérszámításait. Láthatjuk tehát, hogy a közérdekűadat-igényléseknek milyen nagy a jelentősége az állam átlátható működésének az érdekében. Nem csoda tehát, hogy az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében szükséges ezen a területen is lépnie a kormánynak. Üdvözlendő tehát ezekkel kapcsolatban a peres eljárások szabályozása, de az igazi előrelépés az lenne, ha az igénylőnek nem a per lenne az egyetlen lehetősége abban az esetben, ha nem adják ki számára az igényelt adatot, hanem például egy szankciórendszer bevezetése, és - mint már több előttem felszólaló is elmondta, és teljesen egyetértek vele - el sem kellene hogy jussunk magáig a perig. A javaslat másik fontos része a bárki számára elérhető nyilvános központi közadat-nyilvántartásnak a létrehozása, amely a tervek szerint tartalmazná a költségvetési szervek, illetve a helyi és nemzetiségi önkormányzatok legfontosabb gazdálkodási adatait, így különösen az általuk hazai vagy európai uniós forrásból megvalósulóan nyújtott, ötmillió forintot elérő költségvetési támogatások, közbeszerzések, szerződések és a kifizetések adatait. Ezt is üdvözöljük, és csak reménykedni tudunk benne, hogy a közérdekű adatok központi elektronikus jegyzéke és az egységes közadatkereső rendszer működésére létrehozott közadattárral ellentétben ez a rendszer használható is lesz az adatgazdák és az adatigénylők számára is, nem csak egy jogszabály lesz, amivel letudjuk az EU-s kötelezettséget. Nos, mindaz, amit a jogszabály tartalmaz, a törvénytervezet tartalmaz, az mind szép és jó, csak valósuljon is meg. Számos kérdést felvet, mint ahogy már tettem is fel kérdéseket: hogyan fogják ezt betartatni az érintett