Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. október 25. kedd - 32. szám - Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:

488 Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt módosítja. (11.10) A javaslat egyik célja a közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható perek lefolytatásának gyorsítása és a hatékonyságának növelését célzó módosítások elvégzése. A módosítás ennek értelmében szoros határidőket határoz meg többek között az ellenkérelem előterjesztésére, a perfelvételi tárgyalás kitűzésére, a tárgyalási időközre, valamint a fellebbezésre és a felülvizsgálatra vonatkozóan. A módosítás továbbá kizárna bizonyos perbeli eszközöket a per mielőbbi és gyors lefolytatása érdekében, ennek értelmében igazolásnak, viszontkeresetnek, megegyezésen alapuló szünetelésnek, felfüggesztésnek, bírósági meghagyásnak, keresetkiterjesztésnek, kereset- és ellenkérelem-változtatásnak és beavatkozásnak nem volna helye. A módosítás tartalmazza, hogy amennyiben az alperes nem terjeszt elő ellenkérelmet, és a tárgyaláson sem jelenik meg, illetve ott sem adja elő azt, úgy a bíróság a keresetet nem vitatottnak tekinti, lezárja a perfelvételi tárgyalást, és ha a megszüntetésnek nincs helye, marasztalja az alperest. A javaslat szerint a módosítások a folyamatban lévő pereket nem érintenék, azokat a törvény hatálybalépését követően indult eljárásokban kellene alkalmazni. A javaslat másik fontos újítása, hogy létrehozza a központi információs közadat-nyilvántartást, amely nyilvános és bárki számára elérhető. A nyilvántartás tartalmazná a költségvetési szervek, illetve a helyi és nemzetiségi önkormányzatok legfontosabb gazdálkodási adatait, így különösen az általuk hazai vagy európai uniós forrásból megvalósulóan nyújtott, ötmillió forintot elérő költségvetési támogatások, közbeszerzések, szerződések és kifizetések adatait, amelyeket ezen felületen kéthavonta közzétennének. Ezen adatok öt évig lennének elérhetőek. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem, hogy az előadottak alapján támogassák ezt a javaslatot. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Sebián-Petrovszki László képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy olyan törvényjavaslat van előttünk, amely már a címében is deklarálja, hogy valójában a kormánynak nem is volt szándéka ezeken az ügyeken változtatni, nem is volt olyan eredeti szándéka, hogy legyenek jobbak vagy gyorsabbak ezek a bizonyos közérdekű adatért futó perek, mindösszesen azért csinálja ezt a kormány, azért terjesztette ide, hogy a Brüsszel által szabott feltételeknek megfeleljen, és ezért minél hamarabb jöjjenek azok a bizonyos brüsszeli pénzek. Nagyon sok ilyen törvény van itt előttünk, nagyon sokról elmondtuk már ugyanazt a véleményt, amit most el fogok mondani. Természetesen tudjuk, hogy a kormány célja ezzel nem az, hogy az ország jobban működjön egy területén, vagy bármely ügyben megoldást nyújtsunk problémákra, hanem mindösszesen az, hogy a brüsszeli pénzek jöjjenek, hogy aztán azokat ugyanúgy el lehessen lopni, mint ahogy ellopták az elmúlt 12 évben. Tehát ne tévedjünk: a keret most is ugyanez. Ha a konkrét javaslatba belemegyünk, akkor két ága van ennek: egyrészt javaslatot tesz, hogy hogyan lehetne a közérdekűadat-igénylési pereket gyorsítani, másrészt javaslatot tesz egy nyilvános adatbázisra. Mind a kettővel alapvető problémák vannak. Először is a perek kapcsán a kormány fordítva ül a lovon. Arról beszélünk, most az államtitkár úr is arról beszélt, a fideszes képviselőtársam is arról beszélt, milyen jó lesz majd, hogy így meg úgy, a perek majd rövidebb ideig tartanak. Ahelyett, hogy arról beszélnénk, és arra hozna ide javaslatot a kormány, hogy hogyan lehetne elérni, hogy ne is legyenek perek, merthogy magától minden állami intézmény, minden olyan intézmény, hatóság, hivatal, kormányzati intézmény és bárki, aki és amely adófizetők forintjaiból működik, az magától beszámol az alapadatokról, vagy ha kérés van, akkor magától teljesíti ezeket a kéréseket. Tehát nincs szükség perekre, ezért következésképpen nincs szükség arra, hogy hogyan és mint fogjuk a pereket majd gyorsítani. Tehát teljesen fordítva ülünk a lovon, hiszen valójában a probléma nem az, hogy a perek hosszúak, a probléma az, hogy egyáltalán perek vannak, hogy rákényszerülnek az állampolgárok, újságírók, oknyomozó szakemberek vagy akár ellenzéki képviselőtársaim, hogy hosszú perekbe belebonyolódjunk azért, mert az önök által irányított hivatalok, hatóságok, államigazgatási és mindenféle egyéb adatszolgáltatók nem szolgáltatnak adatokat, kérésre sem szolgáltatnak adatokat. De ennél még rosszabb a helyzet, mert trükkök százaival próbálják megakadályozni azt, hogy az állampolgár információhoz jusson. Elmondom, milyen trükkök vannak, hiszen ezeket átéljük. A kétszer 45 napot természetesen mindegyik hivatal próbálta kihasználni, és az utolsó napon adott választ a nála érdeklődő és adatot kérő igénylőnek, hogy nem is ő az adatkezelő, de természetesen nem mondja meg, hogy az államigazgatásban akkor kihez lehet fordulni azokért az adatokért. Rendszeres volt az, hogy ha egyáltalán kapott az igénylő adatokat, nem is azokat kapta, amiket kért, nem is olyan bontásban, nem is arra vonatkozóan. Ha pedig az történt, ami az esetek többségében, hogy kénytelenek voltunk perelni mi magunk is, DK-s képviselők, akkor rendszeresen üzleti titokra hivatkoztak,