Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. október 25. kedd - 32. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. KOMÁROMI ZOLTÁN (DK):

475 De nemcsak Ferge Zsuzsa, a saját miniszterelnökük mit mondott: „És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést,”- a saját miniszterelnökük mondja -, „amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy ... visszahoztuk a kormányzást a végére. Semmit. Ha el kell számolni az országnak, hogy mit csináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk?” Ezt viszont a saját miniszterelnökük mondta. Ön itt feláll, hogy önök fogják a szociális hálót megerősíteni, de hát az önök házi szociológusa és az önök miniszterelnöke mondta, hogy önök ezt nem tették meg, sőt ezzel ellentétes politikát folytattak. (10.00) Van-e még egy kormány, van-e még egy párt, amely az ápolóktól vett el pénzt, meg a rendőröktől meg az orvosoktól meg a tanároktól meg az összes közalkalmazottól, azoktól, akik a szociális szférában a legnehezebb sorsúakkal foglalkoznak? Van-e még egy kormány, amely a nyugdíjasoktól vett el pénzt? Önök ezt megtették. A 8 százalékát a pénzüknek mindenkinek elvették azért, hogy a hárombetűs kedvenc szervezeteik egyikének, az IMF-nek megfeleljenek. Fontosabb volt az IMF, mint az ápolók, a nyugdíjasok, a szociális dolgozók, az orvosok, a rendőrök, és még sorolhatnám. Ön itt szónokol szép szavakról, hogy egymással szolidárisnak kell lenni. De önök miért mindig a bankárokkal szolidárisak elsősorban, főleg hogyha külföldiek, főleg hogyha valahonnan Washingtonból vagy London környékéről érkeznek, vagy Brüsszelből? Akkor nagyon szimpatikusak önöknek a döntéseikben. Ön is ott menetelt az éhségmenetben Simon Gáborral, akinek - mint kiderült - a zsebében ott volt a 200-300 milliós bankszámlakivonat, és közben menetelt az éhségmenetben. Az ön hitelességét jelen pillanatban nem vonom kétségbe, mert lehet, hogy tényleg úgy gondolja, mint mondja, de hát kikkel van itt együtt, tisztelt képviselő úr? Kikkel menetelt ön együtt? Az elmúlt években mi azt tettük, ami szerintünk a leghelyesebb szociálpolitika, és ezt nemcsak mi mondjuk, hanem Ronald Reagan is mondja, hogy a legjobb szociálpolitika a munkahelyteremtés, és a legjobb, ezt kiegészítő intézkedés a béremelés. A kormány általában a bérek emelésére kisebb befolyással bír, de a minimálbéren keresztül tudja emelni. Ön is tudja, önök minimális mértékben, huszon-egynéhány ezer forinttal emelték a kormányzásuk alatt a minimálbért, mi körülbelül majdnem 130 ezer forinttal emeltük a minimálbért a kormányzásunk ideje alatt, hogy a legkisebb keresetűek többet keressenek. Önök pont a legkisebb keresetűeknek nem emelték a bérét. Önök pont a nyugdíjasoktól vették el a nyugdíjat, önök pont azoknak nem segítettek, akiknek a legnagyobb szükségük lett volna rá. A multiknak, rezsicégeknek ott volt a garantált haszon, 6-7 százalék. Horn Gyula törvénybe iktatta, önök fenntartották, az megvolt, csak mindig a kispénzűektől vettek el. Mi az elmúlt években, ma már elmondtam, hogy milyen mértékben emeltük a szociális juttatásokat, de hadd ismételjem meg, hogy 325 milliárd forintról 1139 milliárdra, és jövőre még 187 milliárddal növeljük, így 325 milliárdról 1326 milliárdra emelkedik. 1001 milliárd forinttal növeljük - 1001 milliárd forinttal növeljük! - a szociális juttatásokat úgy, hogy mellette a legfontosabb szociális politikát mégiscsak a munkahelyteremtésben látjuk, hogy legyen mindenkinek munkája. Önök elvették a családoktól a gyes összegét a harmadik évben, elvették a kamattámogatott forinthitelek lehetőségét, hogy devizahitelbe menjenek az emberek. Óriási hibákat követtek el, amelyeket utána a kormányzat tudott helyrehozni 2010 után, és az önkormányzatokról is beszélhetünk. Önök eladósították az önkormányzatokat 1300 milliárd forinttal. Szép szavak, csak amikor kormányon voltak, pont az ellenkezőjét tették. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.(Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! A DK képviselőcsoportjából napirend előtti felszólalásra jelentkezett Komáromi Zoltán képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. KOMÁROMI ZOLTÁN (DK): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A hétvégén részt vettem az egészségügyi gazdasági vezetők országos konferenciáján, ahol az ágazat intézményrendszerét irányító közel kétszáz gazdasági szakember, kórházi és rendelőintézeti igazgató, gazdasági igazgatók vitatták meg, hogyan maradhat működőképes az egészségügyi ellátórendszer ezekben a nehéz időkben. Nem volt jó a hangulat. A bizonytalanság és a félelem uralkodott az egész rendezvényen. Hogy félre ne értsék, a résztvevők nem a saját egzisztenciájukat féltették, nem azért aggódtak, hanem az ágazatért, az általuk vezetett intézményekért és a betegekért, azokért a magyar emberekért, akik egyre nehezebben jutnak ellátáshoz a közfinanszírozott intézményekben, mert egyre hosszabbak a várólisták, egyre nagyobbak a humánerőforrás-krízisből eredő ellátási zavarok. Az elmúlt két hónapban ugyanezt tapasztaltam a járóbeteg-ellátók, a házi gyermekorvosok és az ágazati szakdolgozók kamarájának országos értekezletein azzal a különbséggel, hogy azokon még részt vett az ágazatért felelős államtitkár, az OKFŐ főigazgatója, illetve az egyik újonnan kinevezett igazgatója. Azokon a rendezvényeken az ágazati vezetés optimista víziót vázolt fel arról, hogy az új kormányzati felállásban folyik a munka, elérhető távlatban - októberre ígérték - a kormány elé kerül a komplex szakmapolitikai koncepció, ami megmutatja majd az utat a válságból, és amit végre az egyik kormányzati szereplő sem igyekezett bagatellizálni vagy eltagadni.