Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. október 24. hétfő - 31. szám - Z. Kárpát Dániel (Jobbik) - a miniszterelnöknek - „Meddig még?” címmel - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK: - GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter:
440 RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: ...menjen Brüsszelbe, és mondja meg ott azoknak a bürokratáknak... ELNÖK: Köszönöm szépen... RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: ...hogy végre Magyarország hozzáférhessen ahhoz a pénzhez, amit a pedagógusok béremelésére költhet. Többet érnek ezzel a pedagógusok (Az elnök csenget.), mint bárhány szelfijével. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Lukács László György és Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselői, azonnali kérdést kívánnak feltenni a miniszterelnök úrnak: „Mit gondol erről, Miniszterelnök úr?” Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a Jobbik frakcióvezetője előzetesen úgy nyilatkozott, hogy személyes válaszadást kér, így a miniszterelnök úrnak távolléte miatt a soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia. Z. Kárpát Dániel (Jobbik) - a miniszterelnöknek - „Meddig még?” címmel Most a Jobbik-frakció soron következő kérdést feltenni kívánó képviselője következik, nem más, mint Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője, aki azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: „Meddig még?” A miniszterelnök úr személyes távolléte miatt válaszadásra Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter urat jogosította fel. Z. Kárpát Dániel képviselő urat illeti a szó. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! 2010 áprilisában 266 forintot kellett adni egy euróért. Az utóbbi hetekben ez akár 420 forint fölé is ment, tehát láthatjuk, hogy 12 év orbáni kormányzás alatt elképesztően gyengült a magyar nemzeti fizetőeszköz vásárlóereje, és amikor mindezt számonkérjük a kormányon, jellemzően a Magyar Nemzeti Bankra szoktak mutogatni, hogy ők azok, akik valamit tehetnének az ügy érdekében. Amikor megkérdezem a Magyar Nemzeti Bankot, akkor mit szokott mondani? Azt, hogy hát, nekünk, kérem szépen, nincsen árfolyamcélunk. A kérdés ebből következően adódik: miért nem írja Magyarország Kormánya a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénybe azt, hogy legyen a Magyar Nemzeti Banknak árfolyamcélja, védjük meg a nemzeti fizetőeszköz vásárlóértékét? Nem tudják nekem sehogy sem elmagyarázni, hogy indokolt lenne a 266 forintos árfolyamról a 420-as elérése, és kérem szépen, hogy ne jöjjenek a háborúval és a szankciós politikával, mert a háborút megelőzően már 367 forint fölött állt a forint-euró árfolyam, tehát még abban a pillanatban is, a háború kirobbanása előttre több mint 100 forintot tudtak rontani a forint árfolyamán az euróval szemben alig több mint tíz év alatt. Azt látjuk ugyanakkor, hogy a zöldség, a gyümölcs, a bébiétel, a gyermekruha, minden egyes áruféleség lényegesen drágább a normális árfolyam mellett tapasztalható elképzelt árnál, tehát önök egyfajta különadót vernek le a magyar embereken a tudatosan gyengített, a multi cégek érdekében tudatosan gyengített forinton, de mégis a forró krumpli dobálása a legidegesítőbb, az, hogy egy magát nemzetinek valló kormány azt mondja, hogy neki nincs árfolyamcélja. A Magyar Nemzeti Bank ugyanezt mondja. Ha mindenki terelgeti a felelősséget, miért nem vállalják azt, és miért nem írják bele az érintett törvénybe azt, hogy igenis van árfolyamcélunk, és igenis nemzeti érdek megvédeni a nemzeti fizetőeszköz értékállóságát? (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úrnak. GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. A képviselő úr kérdésére, hogy miért tart éppen ott a forint árfolyama, ahol van, azt tudom mondani, amit már többször elmondtunk, hogy miután Magyarország korábban az importkiadásainak mintegy 3 százalékát fordította nyersanyagbeszerzésre, tehát döntően olaj- és gázbeszerzésre, most pedig ez 25 százalékra nőtt meg, nyilvánvalóan megnőtt a devizaigény is, és ez pedig meggyengíti az árfolyamot. Ebben a szankciók és a háború jelentette a legnagyobb lépést, de kétségkívül az olajárnak és a gázárnak az emelkedése már ’21 második felében vagy ’21 végén megkezdődött, ennek megfelelően gyengült a forint árfolyama is. Többször is elmondtuk, hogy természetesen az az érdeke a Nemzeti Banknak is és a magyar kormánynak is, és amennyire a szuverén monetáris politika ezt megengedi, annyira együtt is működünk ebben, hogy a forint stabil legyen, és minél kevesebb hektikus árfolyammozgás lehessen. De tudomásul kell venni, nincs olyan kormány,
