Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. október 24. hétfő - 31. szám - Az ülés napirendjének elfogadása - Döntések előterjesztés bizottsági megtárgyalásáról és döntéshozataláról - Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz):

407 ideje arra, hogy benyújtsanak egy ilyen törvénymódosító javaslatot, akkor támogatni fogja-e a kormány, illetve támogatni fogja-e a Fidesz-KDNP-frakció ezt a lex Schadl javaslatot, és ezzel lehetőséget biztosítanak-e, hogy eltávolítsák ebből a fontos pozícióból azt az embert, akire egyébként épp a mai napon kért tíz évet az ügyészség. Hozzáteszem, ugye, Völner Pálra nyolc évet kértek, Völner Pál nemcsak hogy szabadlábon van, de a mai napig ügyvédként praktizálhat. Én azt gondolom, hogy ez is egy nagyon súlyos tünet, nagyon súlyos probléma. Rátérve a vagyonnyilatkozatok rendszerére. Amikor önök nyáron, a júliusi vitában azzal érveltek, hogy nemzetközi példákat vettek át, akkor mi elmondtuk világosan, hogy ez az a kérdés, amelyben nem kellene rossz nemzetközi mintákat átvenni, hiszen az a minta, amelyre önök hivatkoznak az Európai Parlament gyakorlatában, az nem is vagyonnyilatkozat, hanem valamiféle érdekeltségi nyilatkozat. Ezen felbuzdulva önök megszüntették a vagyonnyilatkozatok rendszerét, és most próbálják visszahozni. Ez teljesen értelmezhetetlen, és ez is azt mutatja, erre van idejük, hogy ezekkel a javaslatokkal játszadozzanak, míg a jogszabályt nem változtatták meg, ezért Schadl György még mindig a Bírósági Végrehajtói Kar elnöke lehet. Valóban, önök nem ezt a helyzetet állítják vissza, egyébként önmagában azt az alkalmatlan helyzetet, ami volt korábban, hiszen itt több olyan kitételt is tettek, ami nem az eredeti állapotot állítja vissza. Például, erről is szó esett, hogy a lakások, lakóingatlanok tekintetében önök nem tartják fontosnak a vagyonbevallás kitöltését, illetve az összeférhetetlenség terén mentesíteni akarják a vagyonkezelő alapítványok tisztségviselőit az összeférhetetlenség alól. Ez elképesztő és elfogadhatatlan, én úgy gondolom. Annak érdekében, hogy értelmezhető legyen a most az Országgyűlés által elfogadandó törvény, mi is módosító javaslatot nyújtottunk be. Az elmúlt években, minden évben benyújtottuk azt az átfogó javaslatot, amely a vagyonnyilatkozatok rendszerét egy teljesen új alapra helyezné, és ezzel párhuzamosan egyébként, itt visszautalok Novák Előd képviselő úr egyébként jogos felvetésére, mi önkéntesen közzé is tettük az egy háztartásban élő hozzátartozóink vagyonnyilatkozatát. Nos, ezt is kötelezővé tenné a módosító javaslatunk. A továbbiakban pedig azt tartjuk szükségesnek, hogy a nyilatkozatok mindig kötelezően legyenek ellenőrzés tárgyai, tehát azt követően, hogy benyújtja egy képviselő, azonnal az Állami Számvevőszék azt vizsgálja meg a helytállóság, a teljesség tekintetében, illetve hogy a vagyongyarapodás tekintetében van-e arra utaló jel, hogy itt valami nem történt törvényesen, figyelembe véve a jövedelmi helyzetét az adott képviselőnek vagy a vagyonnyilatkozatot tevőnek. Fontosnak tartjuk, hogy legyenek kereshető adatbázisok. És azt is nagyon fontosnak tartjuk az új törvény elfogadásával, hogy legyen következménye annak, ha valaki hazudik a magyar embereknek, legyen következménye, ha valaki csal a vagyonnyilatkozatában, mert a jelenlegi rendszerben és az önök javaslatában ennek semmiféle következménye nincsen. Fontosnak tartjuk a pontos összegszerűséget. Ezt is tartalmazza a javaslatunk. Szeretnénk, ha az ingóságok mellett a vagyoni értékű jogokat is be kellene mutatnia a vagyonnyilatkozatot tevőnek a magyar embereknek. Az érdekeltségében lévő gazdasági társaság használatába adott állami vagy önkormányzati vagyont, illetve az ingyenes juttatásokat, költségvetési vagy uniós támogatásokat is be kell mutatni a mi meggyőződésünk szerint. És a nagy értékű ingóságok esetében az ötmilliós határt leszállítanánk egymillióra, hogy az egymilliót meghaladó értékű vagyonelemeket is közzé kelljen tenni. Én nagyon bízom benne, hogy Illés Boglárka képviselő asszonynak az a mondata, miszerint javasolja, hogy térjünk vissza egy szigorú magyar szabályozáshoz, arra is kiterjed, hogy ezeket a fontos információkat építsük be, és meg fogja szavazni a Fidesz-KDNP-frakció a mi javaslatunkat. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a DK soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló a Fidesz képviselőcsoportjából Turi-Kovács Béla képviselő úr, a Ház doyenje. Parancsoljon, képviselő úr! DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azért kértem szót, hogy nyomatékkal szögezzük le a következőt: azok a tárgyalások, amelyek az Európai Unió és a magyar kormány, Magyarország között folynak, két szempont szerint érvényesülnek a kormány akarata és a parlamenti többség akarata szerint. Az egyik egyértelműen, hogy csak Magyarország érdekei, elsődleges érdekei érvényesülhetnek a tárgyalás során. Ezen nem lépett túl és nem léphet túl a kormány, nyilvánvalóan ezek között a keretek között kell maradni. Másrészről, és ez egy alapvető kérdés, ezek a tárgyalások nem sérthetik Magyarország szuverenitását. Mindkettő érvényesült. Mindezzel kapcsolatban azonban nyomatékkal szögezzük le: érthetetlen számomra hosszú-hosszú évtizedek után is, hogy miért követi az ellenzék azt a szerencsétlen álláspontot, hogy álláspontja szerint bármi, ami esetleg a kormánynak kellemetlen, nem jó, rossz, az a számukra esetleg jó. (15.30) Ez soha nem érvényesül. A történelem számtalanszor bebizonyította, hogy azok a politikai erők, amelyek efféle játékot folytatnak, mindig veszítenek; egyértelműen, hiszen egyértelmű az is, hogy az ország érdeke mi ebben a kérdésben. Azok a törvényjavaslatok, amelyek idekerültek, és ami most itt előttünk fekszik, egyetlenegy sem sérti a magyar érdeket, nem sérti a szuverenitásunkat, de egyértelműen szolgálja azt a megállapodást, amelyre