Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. október 10. hétfő - 30. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
371 DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Vannak, akik szerint a szankciók működnek. Egyes brüsszeli vezetők azt is mondják, hogy szenvedni fogunk, de majdcsak túléljük valahogy. Az Európai Unió gyakran vádolja Magyarországot az európai értékek megsértésével, miközben a szankciókról nem demokratikusan döntöttek, nem a választópolgárok, hanem a brüsszeli bürokraták és az európai elitek döntötték el ezeket a szankciókat. A kormány a párbeszédre alapozza közéleti munkáját, ezért arra buzdít, hogy mindenki vegyen részt a nemzeti konzultációban, melynek keretében Európában elsőként Magyarországon kérdezik meg az emberek véleményét az energiaszankciókról. Köszönöm a kérdését. Napirend utáni felszólalások: ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a napirend utáni felszólalások következnek. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett „Meddig még?” címmel Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Most, amikor a képviselőtársak már összepakolják holmijukat, és lassan véget ér a parlament ülése, így késő délután a forint benézett a 428 forintos euróval szembeni árfolyam alá, a dollár tekintetében pedig 441 forintnál jár ugyanez a mutató. Tegyük hozzá, hogy ha a benzinárakat és ez e heti áremelést vizsgáljuk, akkor ott is egy jóval 800 forint fölötti értéket találunk bizonyos kategóriák esetén, és mivel az élelmiszert, az áruféleségeket szállítják, azért a vállalkozó csak benzinnel tud eljárni és a benzinért kell fizetnie, nyilván végső soron ott is a fogyasztók, és ami a legfontosabb, a magyar családok kell hogy vállalják a terheket. Az elképesztően gyenge forintárfolyam témáját fideszes képviselőtársaim olyan szinten kerülik, hogy még a leghalványabb összefüggésben sem merik azt szóba hozni. Nagyon olcsó lenne részemről, ha a miniszterelnök úr 2010 előtti nyilatkozatait hoznám ide önmagukban, ahol gyenge emberekről és gyenge forintról volt szó még egy 2-essel kezdődő, tehát 260 körüli árfolyam esetében. Azóta tudjuk, hogy nagyon sok idő eltelt, de talán abban közmegegyezésre tudunk jutni, hogy abnormálisan sok forintot kell adni egy euróért, rettenetesen gyenge a fizetőeszközünk. Amiben vita lehet közöttünk, de tudom bizonyítani, az az, hogy a kormány tudatos politikája vezetett ide, tehát a magyar kormány 2010 óta a multik érdekében, a valódi szövetségesei érdekében - az önök szövetségesei a multi cégek - tudatosan gyengítette a forintot, az exportáló nagy, globális és megahálózatoknak szeretett volna ezzel kedvezni. Ez olyan jól sikerült - itt a „jól”-ra egy idézőjelet tessék képzelni -, hogy a tavalyi évben az érintett multi cégek itteni bevételei önmagukban 20 százalékkal tudtak erősödni, hogyha figyelembe vesszük a forintgyengülés hatását is. Tehát amennyi eurót idehoztak, abból nagyságrendileg 20 százalékkal több befektetést, kiosztott fizetést tudtak volna vagy tudtak foganatosítani. Azt látjuk, hogy ez a teljesen egyoldalú és támogatási rendszerrel kiegészített kényeztetés, ami a multi cégeket éri, teljes mértékben indokolatlan, ezzel semmiféle nemzetközi versenyt nem tud a magyar kormány megnyerni, de még mindig ragaszkodik a XIX. századi elavult politikájához, miszerint legyen olcsó őszerinte a magyar munkaerő, és legyen kellőképpen rugalmas őszerinte a magyar munka törvénykönyve, és majd ezzel akarnak a nemzetközi tőkéért versenyezni. Ismerjük ezt évtizedek óta, a csekély vagy éppen semmilyen eredményességével együtt. Azt látjuk, hogy a multi cégek irányába zúdított kedvezményekkel szemben a magyar kisvállalkozó töredéknyi munkahelyteremtési vagy - adja isten! - megtartási támogatást tud csak kapni, realizálni. Éppen ezért javasoljuk, egyébként hosszú évek óta, már a 2014-18 közötti ciklus óta, hogy az egyoldalú támogatási szisztémát függesszük fel, tekintsük át az egész feltételrendszerét, a kormány a stratégiai szerződéseit mondja fel, tárgyalja újra, kerüljön bele a magyar munkavállalók munkabérének az egyértelmű szisztematikus emelése, közelítése az uniós átlaghoz, és kerüljön bele az is, hogy ez a teljes mértékben egyoldalú szisztéma kerüljön felmondásra, nyissuk ki ezt a rendszert a magyar mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozók előtt, ők ugyanis egy valódi kétharmadot birtokolnak, a hazai munkahelyek mintegy kétharmadát ők biztosítják. Ha már a családok védelménél tartunk, nem lehet elmenni amellett, hogy egy gyenge forintárfolyam hatása, a brutális benzinár, az elszabaduló élelmiszerárak, az infláció, a piacosított rezsiköltségek mind-mind ugyanazokat a családmagokat, a társadalom legfontosabb alapegységét terhelik. Rendszerint ilyenkor eljutunk ahhoz a kérdéshez, hogy jó, de a családi pótlék értéke több mint tíz éve be van fagyasztva. Én azt mondom, hogy ezt a családi pótlékot a válságra való tekintettel is azonnal meg kellene duplázni, de nem feltétel nélkül. Nem szeretnénk azt, hogy ez különböző élvezeti szerekre kerüljön elköltésre, vagy éppen a szerencsejátékforgalmazóknál végezzék. Amellett, hogy persze próbáljuk a legjobbat feltételezni, egy családi kártya nevű intézményen keresztül garantáltan a gyermek érdekkörében hasznosuló módon tudjuk elképzelni ezt a duplázást, mert a családi kártyával alapvető élelmiszert, gyermeknevelési cikkeket lehetne vásárolni, vagy éppen a gyermek
