Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. október 4. kedd - 28. szám - Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK:

266 ezenfelül elengedhetetlen lenne az is, hogy magukat ezeket a szolgáltatásokat nemzetgazdasági hasznosság szempontjából vizsgáljuk meg. Ha képesek voltunk a lakhatás frontján a budai Vár bérlakásairól hosszú vitákat folytatni - és szerintem ezt helyesen tettük -, akkor meg kellene tennünk, mondjuk, egy Airbnb kapcsán is. Azt látjuk, hogy ezek a különböző szolgáltatók egyre inkább a digitális térben változtatják a szolgáltatások gyakorlásának állítólagos helyszínét. Azt, hogy hova fizetnek adót, sokszor pedig egyáltalán nem látjuk. Vannak itt a környező országokban is nagyon pozitív példák erre. Én bátorítom a kormányt, hogy ha most egy válságidőszakban a bevételi oldalon némi hiányérzete van, akkor az érintett cégek közteherviselésbe való bevonásával csillapítsa ezt a hiányt, amellett, hogy alapvetően most a Tanácsnak egy olyan irányelvéről van szó, ami pozitív irányú. De azért azt jegyezzük meg, hogy tanácsi irányelvnek megfelelő módon kellőképpen általános, dagályos és híg a megfogalmazása bizonyos területeken. Az itt ülők jogalkotói felelőssége ezt a megfelelő tartalommal feltölteni. Tehát én sokkal radikálisabb törvénycsomag kidolgozását javaslom, ahol az érintett szolgáltatók tevékenységét is megvizsgáljuk. Ahol pedig azt találjuk, hogy nemzetgazdasági hasznosság adott esetben nem is mutatható ki, ott el kell gondolkodni, nyilván nem a cégek kitiltásán, betiltásán - mert a kormány nagyon gyakran átesik a másik végletbe, ugye, az Uber esetében ez történt annak idején -, hanem az egész sharing economy kérdéskörnek a közteherviselés és a közös szabályok alá vonásán. Úgy gondolom, hogy ebben rejlik a jövő. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. A Mi Hazánk képviselőcsoportjának vezérszónoka Apáti István képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. APÁTI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Rögtön államtitkár úrtól kérdezném, hogy teljesen véletlen időbeli egybeesés vagy a sokadik brüsszeli követelés a többivel együtt, egy időben való behozatala a Ház elé konkrétan ennek a törvényjavaslatnak. Mind a kettőt életszerűnek tartom, de azért a velem született kíváncsiságomnál fogva nagyon is érdekelne, hogy a kettő közül melyik áll közelebb az igazsághoz, vagy egyáltalán a kettő közül melyikre ad igen választ államtitkár úr, mert persze lehet véletlen időbeli egybeesés, de élek a gyanúperrel, hogy ha eddig esetleg tudta nélkülözni a magyar parlament, hogy ezt napirendjére tűzze, akkor lehet, hogy tudta volna ezután is. Nem szokott mindig minden határidőre ennyire érzékeny lenni a kormánypárti többség. Egy egyértelmű választ várok erre. Kétségtelen, addig támogatható, hogy jogharmonizációs kötelezettségnek tesz eleget, növeli az átláthatóságot, a nemzetközi hálózati szinten elkövetett adócsalások ellen egy kiváló ellenszer lehet. Ugyanakkor fel kell tenni azt a kérdést adott esetben a saját vállalkozóink, a magyar vállalkozók és a magyar magánszemélyek védelme érdekében, hogy mondjuk, meddig szalad az a képzeletbeli kés abban az értelemben, hogy mondjuk, az adómentesség szabályait az ilyen jellegű adásvételi, szolgáltatásmegrendelési, bérleti, csere- vagy egyéb ügyleteknél hol határozzuk meg. Nyilván itt a legkisebb vállalkozásokra vagy az átlagemberekre, magánszemélyekre gondolok, akik nem feltétlenül ebből élnek, esetleg kiegészítő jövedelemként számítanak az ebből befolyó csekély mértékű összegre. Vállalkozásként sem ez a fő tevékenységük, legfeljebb egy kiegészítő tevékenység. Tehát melyek azok az adómentességi vagy kedvezményes adózási szabályok, hogy ha már átláthatóvá válik minden, akkor ne egy súlyos adóteher alatt nyögjenek azok, akik esetleg így próbálnak teljesen legális és tisztességes módon jövedelemhez jutni. Mert megint mondom, amíg komoly mértékű áfa- vagy egyéb csalásokat próbálnak így felderíteni vagy teszik könnyebbé a felderítést, és ezáltal komoly pluszbevételhez jut a magyar államkassza, addig teljesen rendben van. Van még egy másik kérdés itt az adómentességi vagy kedvezményes adózási szabályok vagy sávok meghatározásán túl, amit itt Z. Kárpát Dániel feszegetett. Úgy látom, nagyon megtetszett a Jobbiknak a Mi Hazánk Mozgalom digitális különadóval kapcsolatos programja. Dicséretes, hogy ezeket az ötleteket próbálja. Ha szimpatikus neki, nincs ezzel semmi gond, tehát örülünk minden támogatásnak, csak a Jobbik megint vagy három fázissal később lépett a Mi Hazánkhoz képest, hiszen mi azt már régóta, még a parlamenten kívüli időszakunkban a zászlónkra tűztük, mely szerint a nagy digitális multinacionális techcégeket nemhogy szigorúbb adózás, hanem különadózás alá kellene vetni, hiszen majdnem két naptári évet, sőt teljes két naptári évet végigszenvedtünk itt a Covid-őrület vagy a Covid-diktatúra kapcsán, aztán kitört az orosz-ukrán - bocsánat, az ukrán területen zajló orosz-amerikai vagy orosz-nyugati - háború, amely tovább gyűrűzött egy még magasabb inflációba, egy korábbinál is magasabba, és részben eredményezett ez egy energiaválságot. Ilyen helyzetben, amikor a magyar államnak minden egyes forintra szüksége van, akkor ne csak azokra a forintokra gondoljunk - és most hangsúlyozom, a kisvállalkozásokról és azokról a magánszemélyekről beszélek, akik csekély mértékű bevételhez vagy jövedelemhez jutnak, mondjuk, egy adóévben ilyen felületeken vagy platformokon végzett tevékenységek által. Az állam, a NAV meg a nemzetközi különböző adóhatóságok, az együttműködés keretében együttműködő hatóságok nekik kotorásznak a zsebükben minden egyes eurócent és minden egyes forint vagy fillér után, de azokat a nagy digitális multi techcégeket, amelyek forintban kifejezve több tízezer vagy százezer milliárdos profithoz jutnak globális szinten évente, azokat pedig futni hagyják, és nem merik megszólítani.