Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. október 4. kedd - 28. szám - A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvénynek a veszélyhelyzet meghosszabbításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - NACSA LŐRINC (KDNP), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Miniszter Úr! 2022. február óta háború zajlik a szomszédunkban, egy olyan háború, amit senki nem akart és senki nem támog...

217 amelyek kellettek a magyarországi és az uniós belépéshez. Említhetném a munkavállalási pontok felállítását és az elhelyezkedést segítő programokat, a beiskolázási programokat ezeknek a gyermekeknek, akik itt maradtak, és úgy döntöttek, hogy nem mennek tovább, hanem Magyarországon maradnak, és kivárják azt az időpontot, amikor visszatérhetnek hazájukba, ha vissza szeretnének térni. Láthatjuk azt is, hogy mekkora segítséget sikerült nyújtani a kárpátaljai közösségnek, mind azoknak, akik ott maradtak, mind annak, aki úgy döntött, hogy eljön ebben az időszakban, a munkavállalástól kezdve az iskoláztatáson keresztül különböző támogatásokig. Magyarország történetének legnagyobb humanitárius programja is nemcsak hogy zajlott, hanem zajlik ezekben a percekben is, folyamatosan érkeznek az adományok a határra, és folyamatosan viszünk adományokat a kárpátaljai régióba és a Kárpátokon túlra, a háború sújtotta ukrán területekre is. Ez a magyar kormány és a karitatív szervezetek, valamint a nemzeti közösségünk közös erőfeszítése. Megható volt látni, hogy Délvidékről, Erdélyből, Felvidékről is küldtek adományokat Kárpátaljára, a nemzetrészek is összefogtak annak érdekében, hogy tudjanak segíteni az ott élő embereken. Már nemcsak mi mondjuk, hanem a New York Timesban, a Financial Timesban, különböző nemzetközi nagy lapokban is megírták azt, hogy Európában energiaválság van, és azt is megírták sokan, és egyre többen beszélnek róla elemzők, hogy az energiaválság legfőbb okozója a szankciók, az elhibázott brüsszeli szankciók. 11 ezer szankció van érvényben, mi most itt az energetikaiakról beszélünk, mert azt látjuk, hogy olyan szankciók kerültek bevezetésre, amelyek jobban ártanak Európának, amelyek jobban ártanak az európai gazdaságnak, az európai családoknak, mint amennyire ártanak Oroszországnak, amelyet az Európai Unió szankcionálni akar. Ilyenkor Gréczy Zsolt mindig megrázza a fejét, hogy ez nem így van, de a napnál is világosabb, hogy 160 milliárd euró bevétele volt az első hat hónapban a Gazpromnak. Ez több, mint a tavalyi egész éves bevétele, és ebből 85 milliárd eurót az Európai Unió államai fizettek ki, illetve energetikai cégeik fizettek ki az orosz Gazpromnak. Innentől kezdve teljesen világos: ha valaki fél év alatt megkeresi az egész éves bevételét, akkor az nem rosszabbul járt, hanem jobban (Gréczy Zsolt közbeszól.), az elsős matematikában is megtanítják, hogy melyik a nagyobb szám. Az is teljesen világos, hogy ezek az energetikai szankciók az európai gazdaságot és az európai családokat nagyon nehéz helyzetbe hozzák. Az orosz energia szankciója megbénítja az európai ipart, és ezzel versenyhátrányba fog kényszerülni a kontinens, és ne adj’ isten, oda is eljuthatunk, hogy sok európai cégnek le kell húznia a rolót, és ez elindíthat egy munkanélküliségi spirált is. Azt gondoljuk, hogy ezeket a szankciókat újra kell gondolni, azt gondoljuk, hogy az energetikai szankciók nem helyesek, mert jobban fájnak a szankciót kivető félnek, mint a szankcionált félnek, és ezek a szankciók most fájóan visszaütnek Európára. Közeledik a tél, látjuk azt, hogy érkeznek a különböző országokból a hírek, az emberek tüntetnek a szankciók ellen, az emberek tüntetnek a magas energiaárak ellen, mert ezek visszaütöttek Európára. Amikor Brüsszelben ránk kényszerítették ezeket a szankciókat és bevezették, akkor azt ígérték, hogy ez azért fontos és azért jó, mert hamar elhozhatja a háború végét, mert térdre kényszeríti az orosz gazdaságot, az orosz államnak nem lesz pénze a hadviselésre, és innentől kezdve villámgyorsan le tud zárulni a háború. Hát, kedves képviselőtársaim, ha körbenéznek, nem ez a helyzet ma a világban, nem ez a helyzet ma Oroszországban, és nem ez a helyzet most Ukrajnában. A szankciók nem hozták közelebb a háború végét, ellenben messzebb tolták azt. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy nem tartották be a brüsszeli bürokraták azt, amit ígértek, nem hozták közelebb a háború végét a kivetett energetikai szankciók. Amit még különösen problémának látok, és erről itt a magyar parlamentben is érdemes beszélni, hogy mindezek ellenére a magyar baloldal folyamatosan támogatja a szankciókat, önök szankciópártiak: hétről hétre elmondják, hogy a szankciók működnek, sőt több és még szigorúbb szankciókat ígérnek. Már a kampányban, a háború kezdetét követő hetekben is önök arról beszéltek, hogy el kell zárni a gázcsapokat azonnal. Önök akkor arról beszéltek, hogy ki kell vetni olyan szankciókat, amelyek térdre kényszerítették volna a magyar gazdaságot, ami óriási ütés lett volna a magyar gazdaságra, óriási hátrányt szenvedett volna el a magyar ipar és a magyar vállalkozások. Az önök miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter mondta azt, hogy a valóság azonban az, hogy a szankciók működnek, ráadásul ez a legbékésebb út a Nyugat részéről. Varju László is azt mondta, hogy a szankciók legcélzottabb fajtája az energetikai szankció, ezek működnek. Barkóczi Balázs DK-s képviselő szintén azt mondta, hogy ezzel a gázvásárlással egyetlen magyar sem jár jól, egyedül az európai szankcióktól szenvedő Oroszország járhat jól - nyilvánvalóan nem igaz.De idézhetnék Tordai Bencétől, Donáth Annától, Fekete-Győr Andrástól, bárkitől, akik elmondták, legutóbb például a Momentum elnöke, Gelencsér Ferenc, hogy a szankciók jók és működnek, de tegnap a Demokratikus Koalíció napirend előttijében is meghallgathattuk, hogy ezek a szankciók jók és működnek. Éppen ezért kértük a kormányt, hogy indítson nemzeti konzultációt, mert Európában egyedül a magyar emberek először elmondhatják a véleményüket a brüsszeli szankciókról (Kálmán Olga: De jó lesz!), hiszen amikor a brüsszeli bürokraták ezt kitalálták a versailles-i megállapodás ellenére - még egyszer mondom, 27 európai állam- és kormányfő megállapodott abban, hogy az energetikát nem érinthetik a szankciók, erről közös miniszterelnöki megállapodás volt, majd ezt a megállapodást felrúgták -, valamilyen külső nyomás hatására az Európai Unió bürokratái úgy gondolták, hogy nem érvényes ez a megállapodás, felülírták, és elkezdték lebegtetni a