Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. december 7. szerda - 45. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK:

1947 A Mi Hazánk Mozgalom dr. Fiszter Zsuzsanna végrehajtásügyi és hitelügyi szakpolitikusunk vezetésével vizsgálta a kilakoltatásokat, amelyek nagy része még mindig a devizahitelekből ered. Néhány kilakoltatáson jómagam is részt vettem vele, többet sikerült megakadályozni vagy elhalasztani is pártunknak. De érdekli-e a kormányt, hogy milyen gondokkal küzdenek még ma Magyarországon az adósok, hogyan nyomorítják meg az életüket a végrehajtók? Vélhetőleg valami morzsa eljuthatott önökhöz, hiszen végre módosították a végrehajtási törvényt is egy 85 oldalas salátatörvényben. A letiltás, az inkasszálás és a becsérték kérdésében a Mi Hazánk Mozgalom régi javaslatát valósította meg a kormány, amit köszönünk, de ezek a módosítások nem elegendők, nem jelentenek megoldást, csak tűzoltásra alkalmasak. Évek óta problémát jelentenek ugyanis ezek az alacsony összegek az adósok életében, a jelenlegi gazdasági helyzetben pedig még az emelt összegek is nagyon keveset érnek, ráadásul hamar elinflálódnak. Hogyan gondolja azt a kormány, hogy az egekbe törő rezsiszámlák és az általános áremelkedés mellett egy család meg tud élni 60 ezer vagy akár 200 ezer forintból? Mert letiltás esetében az eddigi 28 500 forintról 60 ezer forintra növelte a letiltástól mentes részt. Inkasszálás esetében az eddigi 142 500 forint helyett az új szabályozás szerint csak 200 ezer forint felett lehet korlátlanul levonni, ha meghaladja a munkabére a törvényben foglaltakat, 60 ezer és 200 ezer forint között pedig a munkabér vagy a nyugdíj 50 százalékát inkasszálhatja a végrehajtó. Könnyen belátható, hogy a limitemelések nem elégségesek, ezért kérem, vizsgálják felül ezen intézkedéseket, és emeljék meg a megállapított összegeket 60 ezerről minimum 100, 200 ezerről legalább 250 ezer forintra a következő hónapokban. A Mi Hazánk Mozgalom álláspontja mindig is az volt, hogy meg kell reformálni a letiltásokra és inkasszálásokra vonatkozó szabályokat, hogy az adósság rendezése ne a kisemmizés legyen. De azt is le kell szögezzük, hogy a jogos tartozásokat meg kell fizetni és be kell hajtani, ezért mindig hangsúlyoztuk, hogy ezen határösszegeket emelni szükséges, ezzel elérve, hogy az emberek méltó élethez való joga megmaradjon, és ne semmizzék ki a népnyúzó végrehajtók és a hiénaszerű követeléskezelők az adósokat. Örömmel láttuk, hogy a másik módosítás a becsértéket célozta, mivel az ingatlanmaffia virágzását és pofátlan működését, brutális kizsákmányolását a nem megfelelő ingatlanbecsértékre vonatkozó törvények biztosították. Hát, hogyan lehet jogszerű és korrekt az az eljárás, ahol az ingatlanhoz a piaci értékének a töredékéért lehet hozzájutni?! Ez sem az adósnak, sem a követeléskérőknek nem jó, csakis az ingatlanmaffia virágzik belőle. A Mi Hazánk Mozgalom éppen ezért a becsérték ellen emelt kifogás illetékének megelőlegezését is követelte, hogy az adósok jogorvoslati lehetőségei javuljanak. De ez sem elégséges, vezessék be, hogy ne kérelemre, hanem automatikusan kötelező legyen a végrehajtó számára új értékbizonyítvány beszerzése, vagy legalább konkretizálja a törvény, hogy ezt az árverési hirdetmény kézhezvétele után is kérhesse az adós. Ezáltal lehetne javítani a végrehajtásba vetett bizalmat és közvélekedést, ami a Mi Hazánk Mozgalom által feltárt végrehajtómaffia-botrányt megelőzően sem volt valami stabil, de Schadl György és bűntársa, Völner Pál mélységesen elásott. A végrehajtó-maffia felszámolásához nonprofittá kellene tenni a végrehajtást, és a jelenlegi rendszerben tevékenykedő végrehajtókat meglátásunk szerint teljes egészében fel kellene számolni, teljesen új alapokra kellene helyezni az önálló bírósági végrehajtást. Köszönöm, ha ezekből bármit is megfogad a kormány. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Novák Előd képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Dócs Dávid jegyző úr, a Mi Hazánk képviselője: „Akkor már nyújtsunk kiemelt segítséget az önkormányzatok számára!” címmel. Öné a szó. DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Valóban, úgy gondolom, az elmúlt éveknek, ha abszolút vesztes kategóriát kellene hirdetni, akkor a lakosság és a magyar vállalkozások mellett egyértelműen az önkormányzatok voltak az abszolút vesztesei, hiszen a kivéreztetésük jelenleg is zajlik; és azt gondolom, hogy ez sajnos a jövőben is tovább fog folytatódni, hiszen látjuk, ahogyan az élet felgyorsult, az árak elrohantak mellettünk, és az önkormányzatok az út szélén maradtak, hiszen egészen egyszerűen azokkal a költségekkel és problémákkal, amelyek a nyakukba tevődtek, már nem képesek megbirkózni. A települések lakóinak viszont a komfortérzetét rontja, ha szolgáltatások megszűnnek egy adott településen, vagy a minőségük leromlik. Emellett még nagyobb probléma, ha a szolgáltatások minősége mellett a pénztelenség esetleg másra is rányomja a bélyegét, jelen esetben a közbiztonságra és a biztonságra, hiszen különösen igaz ez a jelenleg is invázió alatt álló déli határszakaszunkra, ahol napi szinten ezerszámra próbálkoznak áttörni az illegális határsértők. Ezt orvoslandó megoldásként egy nyilatkozatot küldött szét a Mi Hazánknak az ország déli végein munkálkodó polgármestere, Éberling Balázs, Homorúd polgármestere. Ezzel a nyilatkozattal a déli határszakasz mentén 21 településvezetőt keresett meg, és azt szerette volna náluk elérni, ha csatlakoznának ehhez a nyilatkozathoz, amelyben azt szeretné kérni a belügyminiszter úrtól, akihez címezte ezt a levelet és ezt a nyilatkozatot, hogy kiváltképp nyújtson segítséget azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a déli határszakasz mentén helyezkednek el, hiszen egészen egyszerűen nekik nemcsak a komfortzónájukról, hanem a biztonságukról is szó van.