Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. december 7. szerda - 45. szám - Az ülésnap megnyitása - A magyar kultúra napjáról szóló előterjesztés összevont vitája - ELNÖK:

1905 sok olyan mondást neki tanúsítanak, ami nem feltétlenül hozzá fűződik -, az tény, hogy nagyon fontos az, hogy ebben a kiemelkedően nehéz gazdasági és szociális válságban is jusson a kultúrára és az oktatásra és egyéb olyan területekre, amiért harcolunk. Néhány olyan konkrétabb elképzelést is szeretnék ennek kapcsán ismertetni, amit mi felelős konzervatív pártként javasolnánk. Először is, nagyon fontos volna az, hogy megemeljük a Nemzeti Kulturális Alap forrásait; átlátható, tiszta és egyenlő feltételeket biztosító pályázati rendszert kellene felállítani. Nagyon fontos források ezek; különösen a kisebb településeken, a kisebb közösségek számára ezek olyan rendkívül fontos támogatások, amelyekben előrelépésre volna szükség a mi véleményünk szerint. Nagyon fontos számunkra, ahogy említettem, a helyi hagyományok ápolása és támogatása. Ebben az összefüggésben én mindig el szoktam mondani, hogy ezért muszáj, akár az iskolarendszerben is közvetítenünk azt mindenki számára, aki soproni, hogy kik azok a poncichterek, és Szegeden pedig tudni kell, hogy miért Szögedébe megyünk. Ezt a két várost azért szoktam összekapcsolni, mert Szegeden jártam egyetemre és soproni vagyok egyébként, de azt hiszem, ez jól érzékelteti mindenki számára, hogy miért fontos a helyi hagyományok ápolása a XXI. században is, hiszen nem lehetünk egy gyökértelen, atomizálódott társadalom, ahogy az sajnos nagyon sok esetben egyre jobban látszódik. Nagyon fontos a települési művelődési házak, a könyvtárak, a civil szervezetek kiemelt támogatása, ezért a mi véleményünk szerint gróf Klebelsberg szellemében, különösen válságos időszakban, ez az igazi konzervatív válságkezelés. A kistelepülések közösségi tevékenységének támogatására kiemelt és külön pályázati rendszert javasolnánk ebben az összefüggésben, hiszen tényleg nagyon-nagyon nehéz helyzetben vannak különösen a kistelepülések ebben a válságos időszakban. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezeket a javaslatokat azért ismertettem a kultúra napjáról szóló előterjesztés kapcsán, mert azt gondolom, hogy a 2022. évben valóban most tárgyalunk utoljára a magyar Országgyűlésben hazánk kultúrájáról és kultúrpolitikájáról, és ezért is tartottam kiemelten fontosnak ismertetni azt, hogy a mi véleményünk szerint hogyan lehetne még jobban támogatni a magyar kultúrát. Természetesen a Jobbik-frakció a határozati javaslatot és a javaslatot támogatni fogja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Mi Hazánk képviselőcsoportjából Szabadi István képviselő úr jelentkezett felszólalásra, aki felszólalását szintén itt az emelvény szószékén fogja elmondani. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Számomra meglepetést okozott, hogy az Országgyűlés a most benyújtott határozati javaslat alapján fogja január 22-ét a magyar kultúra napjának nyilvánítani, miközben 1989 óta ünnepeljük, de természetesen jobb később, mint soha. A Mi Hazánk Mozgalom a kultúra területén elsődlegesen célnak tekinti nemzeti identitásunk megerősítését. Éppen ezért egyetértünk a határozati javaslatban foglaltakkal, hogy Magyarország Himnusza befejezésének 2023. január 22-én esedékes 200. évfordulója alkalmából a magyar kultúra napját az Országgyűlés hivatalos állami emléknappá nyilvánítsa, a hazai kulturális élet régi adósságát törlesztve ezzel. Egyetértünk azzal is, hogy az Országgyűlés támogassa és szorgalmazza a magyar kultúra napján kulturális rendezvények szervezését, mivel szükségesnek tartjuk a magyar hagyományokra, valamint a kulturális örökségünkre épülő kulturális események központi támogatását. A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Az ünnep alkalmából a magyarság idehaza, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális értékekről. Az emléknapon kiállításokat és koncerteket rendeznek, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak; továbbá átadják a magyar kultúrával kapcsolatos szakmai elismeréseket, ami rendkívül fontos azok számára, akik nem azért dolgoznak a kultúráért, hogy kitüntessék, megbecsüljék őket, hanem mert szeretik és értékesnek tartják ezt a feladatot; de nyilván hozzá kell tenni, hogy örülnek annak, ha valóban megbecsülik ezeket a munkákat. Üdvözöljük azt, hogy a határozati javaslat kinyilvánítása szerint Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye a nemzeti összetartozás egyik fontos sarokköve. A több mint ezeréves magyar államiság nemzeti jelképe, és erre nagyon büszkék vagyunk. A nemzeti imádságunk születése több évszázados múltra tekint vissza. A himnusz eredetileg ünnepélyes vallásos ihletésű költeményt jelent, vallásos jellege azonban a XVIII. század végétől megfakult. A mai nemzeti Himnusz értelme leginkább a nemzeti öntudatra ébredéssel összefüggésben domborodott ki. A kezdetekben a magyar nép néphimnuszaként a Boldogasszony Anyánkat vagy a Rákóczi-indulót azonosították, a XIX. század elejére azonban megérett a nemzeti himnusz megalkotásának az igénye. Több meddő próbálkozás után Kölcsey Ferenc írt egy csodálatos költeményt, majd Erkel Ferenc megzenésítette, hogy végre valódi himnusza legyen a magyarságnak, és elérzékenyülve énekeljük el minden alkalommal nemzeti imádságunkat. Kölcsey Ferenc művét a közmegegyezés tette nemzeti imádságunkká. Noha Rátkay László függetlenségi párti országgyűlési képviselő 1903-ban már törvényjavaslatot terjesztett elő a magyar nemzeti Himnusz intézményes