Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. december 7. szerda - 45. szám - Az ülésnap megnyitása - A magyar kultúra napjáról szóló előterjesztés összevont vitája - ELNÖK: - BARTOS MÓNIKA (Fidesz): - ELNÖK: - KÁLMÁN OLGA (DK):

1900 határozati javaslattal a hazai kulturális élet régi adósságát törleszti a hivatalos állami emléknappá nyilvánítással, amire megfelelő alkalmat jelent Magyarország himnusza befejezésének 2023. január 22-én esedékes 200. évfordulója. Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a határozati javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Most a képviselői felszólalások következnek. Ismételten tájékoztatom önöket, hogy a frakcióknak 20-20 perc, a független képviselőknek pedig összesen 5 perc áll rendelkezésükre. Elsőként megadom a szót Bartos Mónika képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőjének. Parancsoljon! BARTOS MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Képviselőtársaim! Mindenekelőtt nagyon szépen köszönöm Hoppál Péter képviselőtársamnak, államtitkár úrnak, hogy elénk hozta a magyar kultúra napja hivatalos állami emléknappá nyilvánításának ügyét. Mondhatnánk azt is, hogy csupán jogtechnikai megközelítéséről van szó, hiszen a Hazafias Népfront Országos Tanácsának döntése 1988-ban már nyugvópontra helyezte ezt a kérdést, ráadásul a Himnuszt a 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvényünk is megerősítette nemzeti jelkép státuszában. Így azt gondolhatnánk, hogy nemzeti imádságunk, a Himnusz kézirata befejezésének, így a magyar kultúra napjának tisztelete és megünneplése rendben van - de ez nincsen így. Egyéni életünkben és nemzetünk életében is fontos, hogy milyen alapokra helyezzük az életünket, milyen alapokon építkezünk. Keresztény kultúránk egyik legismertebb példázata a homokra, illetve a sziklára épített ház. Mindannyian ismerjük a Bibliából Jézus azon példázatát, példabeszédét, amely arról szól, hogy nem mindegy, hogy homokra vagy sziklára építkezünk, hiszen ha jön a vihar, akkor a homokra épített ház összedől, a sziklára épített épület viszont megmenekül. Nemzetünk összetartozásának egyik megjelenítője és fontos alapja a Himnusz és az annak befejezését megünneplő magyar kultúra napja. Nem mindegy, hogy milyen alapokon nyugszik ez a kiemelkedő, jeles nap, hiszen fejlődni csak előre és felfelé tekintve lehet. Nemzetünk újjászületésének egyik kifejeződése, hogy alkotmány helyett új Alaptörvény foglalja össze értékeinket, ad megerősítést nemzeti identitásunknak. Ehhez kapcsolódóan jelentős, hogy nemzeti összetartozásunk jelképét, a magyar kultúra napját ne a Hazafias Népfront Országos Tanácsának döntése szabályozza, hanem azt az Országgyűlés nyilvánítsa hivatalos állami emléknappá. Köszönöm szépen képviselőtársamnak, hogy gondolt erre, és hogy ezen lépéssel is megerősíthetjük azokat a nemzetmegtartó, új fundamentumokat, amelyekre a közös jelenünket és jövőnket építeni tudjuk. Jómagam és a Fidesz-frakció nevében mondhatom, hogy támogatjuk a javaslatát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A következő felszólaló a DK képviseletében Kálmán Olga képviselő asszony, aki felszólalását az emelvény szószékén mondja el. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó; persze megvárjuk, amíg felérkezik képviselő asszony. Parancsoljon! KÁLMÁN OLGA (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Minden történelmi esemény, minden nemzeti ünnep, nemzeti emléknap lehetőséget ad arra, hogy a történelmi események kapcsán a máról beszéljünk, a régmúlt máig ható eszméiről, elveiről, hogy meghalljuk az üzeneteket. Minden nemzeti kultúra arra törekszik, hogy az egyéneknek legyen világos történeti tudatuk, közös kulturális viselkedésformáik, egyértelmű összetartozás-érzésük. Igen, ehhez kulcsszimbólumokra is szükség van, és igen, persze hogy kiváló szimbólum a nemzeti himnusz. A Demokratikus Koalíció támogatja, hogy a magyar kultúra napja legyen a magyar kultúra napja, de önökkel ellentétben nekünk a többi napon is fontos a kultúra. Pontosan tudjuk, hogy egy-egy szimbólum önmagában semmit nem ér, a nemzeti kultúra fenntartásához és átadásához sok minden kell: kell a család, a rádió, a televízió, az újság, de kellenek intézmények is, leginkább az iskola. „A nemzet kultúrája nem lehet senkinek a személyes tulajdona, hanem közös tulajdon. Rontani, rombolni, pusztítani lehet, de építeni csak olyan állam képes, amelynek polgárai szabadon beszélik meg egymás között, hogy mit helyes és mit helytelen gondolniuk és cselekedniük, és a versmértéket nem a süket önkény, hanem az én hallásom szabja meg. Ahol az én, te, ő, mi, ti, ők rendje egyszerre, de nem egymás ellenében uralkodik.” - írja Nádas Péter. Örök érvényű mondás, hogy egy nemzetnek olyan vezetőt kell választania, aki hidakba fektet, nem falakba, könyvekbe, nem fegyverekbe, erkölcsbe, nem korrupcióba, az oktatást nem lerombolja, hanem építi. Önök merenghetnek a múltban, eljátszhatják, hogy önöknek fontos a haza, a nemzet, bizonygathatják, hogy minden magyar érdekében cselekednek, de akkor sem leplezhetik tovább, hogy az egész kormányzásuk egy szemfényvesztés, hogy a múltba merengéssel próbálják a jelenben elkövetett bűneiket elfedni. (8.30) Nemzeti Emlékezet Bizottság-ostul, összetartozásostul, állami emléknapostul, Aranybullástul, ez mind-mind az önök részéről a történelmünk igazából meggyalázása, mert arra használják a nemzeti összetartozást, a történelmi ünnepeinket, emlékeinket, hogy eltereljék a figyelmet a máról.