Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. október 4. kedd - 28. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - ELNÖK:

189 valóban az egyik fontos kérdés valóban a béremelés lenne. Mi ezért biztosítottunk többletforrást az oktatási költségvetésben is, és ezért vagyunk büszkék arra, hogy egyébként a magyar tanárok milyen kiváló teljesítményt nyújtanak. Ön annyira lekezeli a magyar oktatásügyet, hogy semmire nem jó, hogy utolsó, pedig azért, ha megnézi a nemzetközi diákolimpiák rangsorát és sok minden mást vagy akár a PISA-eredményeket is, azért szövegértés területén is javítottunk, matematika területén is javítottunk, természettudomány területén is javítottunk. Csökkentek a különbségek a társadalmi vagy pontosabban, a családi háttér esetleges visszahúzó hatása kapcsán 26 százalékról 19,1-re. Azt teszi az oktatás, amit az oktatásnak tennie kell, a társadalmi különbségeket csökkenti, és az eredmények pedig hála istennek - az elmúlt két mérés összevetésében azt mondhatjuk -, javulnak. Elismerés illet minden pedagógust (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), de egyszer az életben jó lenne, ha nemzeti konszenzus lenne abban, hogy legalább a pedagógusbér-emelések forrását ne akadályozza Brüsszelben a magyar baloldal. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. – Közbeszólás ugyanott: Így van!) ELNÖK: Megköszönöm miniszterhelyettes úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Dúró Dóra képviselő asszony, Mi Hazánk-képviselőcsoport: „Önrendelkezés, létbiztonság, nemzetvédelem” címmel. Öné a szó, képviselő asszony. DÚRÓ DÓRA (Mi Hazánk): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az oktatás nemzetstratégiai ágazat kellene hogy legyen, azonban a kormány mintha nem venné észre, hogy mekkora a probléma ebben az ágazatban. Pedig a Holdról is látszik, hogy mennyire alacsony a pedagógusok fizetése, és mennyire alacsony az a politikai és társadalmi megbecsültség vagy támogatás, amit a kormánytól kaptak az elmúlt időszakban. Önök nemcsak, hogy nem érzékelik a probléma mértékét, hanem hiteltelenek is, hiszen éveken keresztül folytattak olyan kampányt, egyébként nagyon helyesen, hogy ne Brüsszelben döntsenek arról, hogy a magyarok milyen döntéseket hoznak például az oktatási rendszerben, de úgy tűnik, hogy a magyar pedagógusok bérét kizárólag a brüsszeli forrásoktól teszik függővé. Elmondhatjuk tehát, hogy a magyar pedagógusok önöknek nem érnek annyit, hogy ne szolgáltassák ki az ő béremelésük lehetőségét a brüsszeli döntéshozatalnak, és ne tegyék annak a politikai játszmának az eszközévé, amelyet most éppen az Európai Unióval folytatnak. Egészen elképesztő volt, amikor Gulyás Gergely a Kormányinfón kiállt és azt mondta, hogy majd 2026-ban, ’27-ben vagy ’28-ban a pedagógusok bére el fogja érni a diplomásátlagbér szintjét. Ez is mutatja, hogy nem érzékelik, hogy mekkora a probléma. Nem öt év múlva kell rendezni a pedagógusok bérét, hanem minél előbb, mert a Covid okozta lezárások gazdasági következményeiből is látjuk egyébként, hogy aki elhagyja akár a pedagógus pályát, vagy bármely más ágazatban feladni kényszerül a munkáját, ő nem fog csettintésre visszakerülni akkor, ha a bérrendezés megtörténik. Tehát azokat a tanárokat, akiket most elveszítünk, később rendkívül nehéz, sokkal nehezebb lesz pótolni, mint ahogy azt ma gondolnánk. Ugyanis, ha a pedagógusképzésre tekintünk, akkor azt látjuk, hogy sajnos van olyan tanárszak, amelyre országosan összesen - írd és mondd! - 39-en, nem tévedés, országosan összesen 39-en jelentkeztek. Látjuk tehát, hogy óriási, mélyreható változásokat kellene elindítani, és önök ölbe tett kézzel várják, hogy majd megjöjjenek az uniós források, de ha erre nem kerül sor, akkor állami forrásokból nem is tervezik, hogy rendezzék a pedagógusok bérét. Könnyű Brüsszelre mutogatni, ugyanakkor a bűnbakképzéstől nem fognak megoldódni az oktatás problémái. Ahogy attól sem fognak megoldódni, ha megvonják a pedagógusok sztrájkjogát, vagy elbocsátják azokat a tanárokat, akik tiltakoznak, egyébként jogosan, a rendszerben zajló folyamatok ellen. A rezsicsökkentést is annyira sikerült megvédeniük, hogy 18-20 fokos tantermekben fognak ülni a gyerekeink hónapokon keresztül. Tehát most már azt sem tudjuk elmondani, hogy egyesek melegedőnek használják az oktatási intézményeket, mert erre sem lesz lehetőségük. Bezzeg, nemzeti konzultációra el tudnak költeni milliárdokat, hogy dedós, irányított kérdéseket tegyenek fel az embereknek, miközben recseg-ropog, egyébként nemcsak az oktatás, hanem több állami ágazat is. Ha a szociális rendszert nézzük meg, ha a honvédelmet, a rendvédelmet, a közigazgatást, mindenhol elmondható, hogy létszámhiány és alulfizetettség jellemzi az embereket, ehhez képest semmilyen érdemi beavatkozás nem történik az önök részéről. Az oktatásról azért is kell különösen beszélni, mert az nemcsak egy ágazat, nemcsak egy állami alrendszer, hanem a gyermekeink jövőjét a leginkább meghatározó ágazat. Itt dől el az oktatási rendszerben, a hétköznapokon dől el, hogy egy olyan nemzedéket tudunk-e felnevelni, akik tudatosak. Olyan nemzedéket tudunk-e felnevelni, akik versenyképesek, képzettek, megadjuk-e nekik a lehetőséget, hogy sikeresek legyen az életben? Megadjuk-e nekik azt, hogy kialakuljon bennük egy erős nemzettudat, és átélhessék a közösséghez tartozás élményét? Éppen ezért az oktatási rendszerben jelentkezett problémákat nem lehet félvállról venni és nem lehet cinizmussal elintézni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Rétvári Bence miniszterhelyettes úr válaszol. Öné a szó.