Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. december 6. kedd - 44. szám - A belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról, az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály és a 2010/13/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet vonatkozásában az indokolt vélemé... - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY (DK):
1846 A spanyol Sony Pictures Entertainment Iberia társasághoz tartozó AXN csatornáján szeptember 19-én sugárzott, „A kijelölt túlélő” című sorozat sem tett eleget a gyermekek védelmére irányuló törvényeknek, de itt sem tudott hatásosan eljárni az NMHH. A műsorban, amely 16 pluszos besorolással volt megtekinthető, egyértelmű homoszexuális nemi aktus volt megjelenítve egy takaró alatt, de félreérthetetlen hangokkal és mozgással utalva a cselekvésre. Az aktus egyértelműségének ellenére is elutasította a panaszt a spanyol hatóság, tehát a magyar Médiahatóság által továbbított panaszt a spanyol hatóság. A magyar hatóság meg mossa kezeit, és szerintük minden rendben van, nem fordulnak ide, a magyar Országgyűléshez sem, hogy végre valamit lépjünk az Unió elképesztő szabályozásával szemben. A spanyol hatóság szerint, vagy mondhatjuk, hogy a világ legerősebb lobbija, az LMBTQP szerint, mert tollba mondják sajnos ezeket a döntéseket, idézem: „Hiányzik a 18 pluszos minősítéshez szükséges részletesség és nyílt ábrázolás, illetve a kiskorúakra gyakorolt súlyos negatív következmények reális veszélye - amikor egy takaró alatt egyértelműen homoszexuális nemi aktust jelenítenek meg. Aztán említhetném a szintén 2021-es példát, augusztus 23-án vetítette a Prime egy román csatornája, hogy „A helyi doktor újra rendel” című sorozatban egy pozitív karakterként ábrázolt fiatal lány, persze ki más, esik az LMBTQP-lobbi csapdájába, mondom ezt én, és hormonkezelésen gondolkozik, hiszen úgy érzi, rossz testbe született. Mi lett ennek a folyománya? Az állampolgári panasz következménye, hogy a magyar hatóság a románokhoz fordult, a románok pedig a tőlük elvárható vagy megszokott cinikus módon utasították vissza az említett rész miatti panaszt, mert válaszuk szerint egyszerűen nem tudtak döntést hozni, hiszen a Médiatanács által küldött jelenetek magyar nyelvűek voltak és nem értették azokat. Ez az abszurd, hogy egy román székhelyű televízió Magyarországon magyar nyelven sugározhatja a gyermekvédelmi törvényt megsértő lobbit és ezzel kapcsolatban Brüsszelnek egy szava sincs, és még ők akarják megmondani, hogy mi legyen Magyarországon ezen túlmenően, hogy már így is lényegében a külföldi székhelyű médiaszolgáltatókon keresztül azt tettek, amit csak akartak, vagy amit a balliberális és deviáns propagandisták akartak. A románoknál maradva, egy másik csatornán, a román FEM3 csatornán futó, a transzneműeket, drag queeneket, ajakfeltöltésen részt vevő férfiakat és egyéb beteg deviánsokat felsorakoztató „Szépítészek” című műsor ellen sem indítottak eljárást a román hatóságok, a magyar hatóság kérése ellenére. Ebben az esetben az előbbiekben mondott, rossz poénnak is minősíthető bürokratikus indoklás elmaradt, miszerint magyar nyelvű dolgokat ők nem tudnak vizsgálni. De egészen elképesztő az, hogy a cselekvésképtelenségnek a magja az EU audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvével sajnos összhangban lévő magyar törvény, pedig az ilyen diktátumoknak nem kellene engedni, mert ez okozza végül azt, hogy kirakatpolitikaként elfogadhatnak pedofiltörvényt, de valójában annak semmilyen következménye nincs. Az irányelv szerint és az azzal összhangban lévő magyar törvény szerint a médiahatóság csak akkor alkalmazhat szankciókat egy másik uniós tagállamban letelepedett médiaszolgáltatóval szemben, ha az előzőleg megkereste a kérdéses állam médiahatóságát, de az két hónapon belül nem intézkedett, ha megállapította, hogy a médiaszolgáltató csak azért telepedett le Magyarországon kívül, hogy elkerülje a szigorúbb magyar szabályokat, ha a tervezett büntetésről írásban értesítette a szolgáltató székhelye szerinti tagállamot és az Európai Bizottságot. Hányadik pontnál tartunk? Nehéz követni, annyira bürokratikus és annyira elképesztően lehetetlen, tulajdonképpen lehetetlenné teszik a magyar hatóságok fellépését. Továbbá: ha lehetőséget adott az érintett szolgáltatónak arra, hogy nyilatkozzon az ügyben, és ha az Európai Bizottság határozatot hozott arról, hogy az alkalmazni tervezett szankciók összeegyeztethetők az uniós joggal. (11.20) A végére egy jó kis gumicsont, ami lényegében minden magyar óvintézkedést, a magyar gyermekek védelmét ellehetetleníti. Ez is bizonyítja tehát, hogy a Fidesz gyakorlatilag saját maga akadályozta meg a gyermekvédelmi törvény hatályos, hatásos betartatását az EU-val esetlegesen létrejövő, a végeredmény tekintetében szükségesen felvállalandó konfliktus elkerülése érdekében túlzottan is konfliktuskerülő módon tehát, és ezen esetben is csak látványpolitizálásról beszélhetünk a kormánypárt részéről. Tisztelt Országgyűlés! Arra kérem önöket, hogy a magyar médiaügyekben Magyarország dönthessen, a magyar emberek dönthessenek. Jó volna ennek érdekében, hogy a médiát ellenőrző legfontosabb testületben, a médiahatóságban, illetve a Médiatanácsban ne csak a Fidesz tagjai foglalhassanak helyet, hanem a 2010 előtti gyakorlathoz hasonlóan minden frakciónak legyen ott delegáltja, ahogy a választási bizottságokban is lehet minden pártnak delegáltja; azt gondolom, ez teremthetné meg egy tisztességes, átlátható viszony alapjait. Az Unió, Brüsszel pedig ne szólhasson bele a magyar médiaviszonyokba, és egyébként is ideje már felkészülnünk az Unió utáni életre. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Mi Hazánk soraiban.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most kétperces felszólalásokra van lehetőség, de ilyenre... Mégis jelentkezett Arató Gergely képviselő úr, a DK képviselője. Megadom a szót, parancsoljon! ARATÓ GERGELY (DK):
