Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. december 6. kedd - 44. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - VAJDA ZOLTÁN (MSZP):
1816 külügyminisztériumi államtitkár, TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, DR. KONCZ ZSÓFIA energiaügyi minisztériumi államtitkár. Az Országgyűlés őszi ülésszakának 19. ülésnapja 2022. december 6-án, kedden (8.01 óra - Elnök: dr. Latorcai János Jegyző: Gelencsér Attila és Z. Kárpát Dániel) Az ülésnap megnyitása ELNÖK: (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Jó reggelt kívánok, tisztelt képviselőtársaim! Szeretettel köszöntöm valamennyiüket, és köszöntöm mindazokat, akik követik mai munkánkat. Az Országgyűlés őszi ülésszakának 19. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Gelencsér Attila és Z. Kárpát Dániel jegyző urak lesznek a segítségemre. Napirend előtti felszólalások: Napirend előtti felszólalásokkal kezdjük a napot - szokásunknak megfelelően -, és napirend előtti felszólalásra jelentkezett az MSZP képviselőcsoportjából Vajda Zoltán képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. VAJDA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ha megengedik, kitekintek a 2022. évre, sőt a ’23. évre is, sőt az egész évtizedre. Volt egy kedvezőtlen fejlemény, ez pedig az, hogy 2021-ben a költségvetés GDP-arányosan 6,6 százalékos hiányt halmozott fel, szemben a lengyel költségvetéssel, amely 1,9 százalékos hiánnyal zárta a ’21. évet. 2021-ben elszállt tehát a költségvetés hiánya. Ez gazdaságtörténeti tükörbe nézve gazdaságpolitikai műhiba volt. Az infláció beindulásakor a jegybank a fékre lépett, a kormány pedig a gázra. Ebből ’22-ben már 14,5 százalékos éves átlagos infláció lesz, a legutóbbi adat, ugye, 21,1. Valószínűleg ez még feljebb is megy, és csak a jövő év első felében fog nagyon lassan lefelé indulni az infláció, de így is ’23-ban 15 százalékos, igen, 15 százalékos infláció várható az alapforgatókönyv szerint, ez a béke forgatókönyve; ha nem ez a forgatókönyv lesz, akkor 18 százalékos lesz az infláció, ami az egész Európai Unió legmagasabb inflációja. Ennek okait ismerjük. Az egyik ok az, hogy ’21-ben a magyar állam inflációs politikát meghatározó két intézménye, a kormány és a jegybank különböző utakra tért rá, megbomlott a kormány és a jegybank korábbi gazdaságpolitikai összhangja. Meg kell önöknek egyenesen mondani, ha továbbra is úgy teszünk, mintha nem lennének nagyon kedvezőtlen makrogazdasági folyamatok Magyarországon, akkor a 2020-as éveket el fogjuk veszíteni. Magyarország a világ pénzügyileg 4-5. legsérülékenyebb országa, ide visszakerülni, ebbe a csoportba, kár volt. Ebben nagyon sok hibás döntés van. Ebben van az a döntés, hogy 2010-ben a kormány nem hozott meg egy fontos döntést: nem indított el egy 2 ezer megawattnyi megújuló energiát szorgalmazó programot. Emiatt a robbanó energiaárak a 2020-as években Magyarországra egy az egyben begyűrűztek. Nem volt igaza annak, aki azt mondta, hogy lokális kivételek leszünk, hacsak abban az értelemben nem, hogy néhány makrogazdasági adatunk a pénzügyi rendszert nézve ma a legsérülékenyebb országok közé sorol bennünket. Ilyen a folyó fizetési mérleg hiánya, ilyen a magas deficit, ami 8 százalék körüli hiányt mutat majd. Ilyen a költségvetés magas deficitje, ami - még egyszer - súlyos gazdaságpolitikai műhiba volt. És van még egy olyan terület, amelyet ki kell emelnem az infláció forrásai közül, ez pedig az élelmiszeripar: ma Magyarország az EU-ban hátulról a második legalacsonyabb termelékenységgel működik, csak Bulgária van mögöttünk az élelmiszeripar területén. Azt is tudjuk, hogy minél alacsonyabb a termelékenység, annál magasabb annak a területnek az inflációja, hiszen ha nincs elég kínálat, akkor a kereslet felhajtja az árakat. Van azonban még egy dolog, amit meg kell említenem: helytelen a magyar kormány válságkezelési stratégiája, helytelen, mert halat próbál adni háló helyett. Ha ugyanis egy terméknél árstopot alkalmazok, és lehetőség van a többi terméknél áthárítani a kieső profitot, akkor ezt megteszik. Nagyjából 2,5-3 százalékos mérséklést vár a kormány az infláció terén ezektől az intézkedésektől, ehelyett 3-4 százalékos inflációs többletet okoz. Ezek öngólként növelik tehát az áremelkedés mértékét. Tehát végezetül: ahogy ma állnak a dolgok, három kérdést kell feltennünk magunknak. Egy: milyen a magyar gazdaság állapota? Kettő: mi vezetett oda, ahova kerültünk? És három: van-e kiút? A válaszok, hogy a világ pénzügyileg legsérülékenyebb öt országa között tartanak minket számon, ez folyamatos árfolyamháborút jelent,
