Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. december 5. hétfő - 43. szám - A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2021. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitája - A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2023. évi egységes költségvetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitája - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések vitája - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
1788 A zárszámadás alapján a tavalyi évben 7,1 százalékos gazdasági növekedés volt, és ez párosult a foglalkoztatottak magas számával, 4,7 millióan dolgoztak. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a magas foglalkoztatotti szám nemzetgazdasági szinten reálbér-növekedést is jelentett. Elhangzott a mai vitában, hogy 5,2 százalék volt az infláció, a nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetek 8,7 százalékkal növekedtek. Az önök előtt lévő zárszámadási javaslat arról szól, hogy ezeket a reálgazdasági eredményeket úgy tudtuk elérni, hogy a költségvetési politika támogató volt. Ennek következtében az államháztartás hiánya GDP-arányosan 7,1 százalék volt, de a magas növekedésnek köszönhetően az adósságráta 2021 végére már érdemben csökkent a 2020 végi szinthez képest, nagyobb mértékben, mint az európai uniós átlag, és ennek következtében értelemszerűen az adósságrátánk továbbra is alacsonyabb, mint az Európai Unió átlagos szintje. Ami a zárszámadás kritikáit illeti. Vajda Zoltán elnök úr, az MSZP és az LMP véleményét is ismertetve, átláthatatlan költségvetésről beszélt. (19.00) Először is hadd szögezzem le, az Alaptörvény értelmében a költségvetést a kormány az Országgyűlés által meghatározott keretek között köteles végrehajtani. Ezt a végrehajtást ellenőrizte az Állami Számvevőszék, és a Számvevőszék elnöke az expozéjában is, illetőleg a Számvevőszék által kiadott dokumentumban is azt a megállapítást tette, hogy a kormány a törvényi keretek között hajtotta végre a költségvetést. Ami a költségvetés módosításait illeti, kétségtelen tény, hogy a kormánynak megvan a hatásköre, hogy a tartalék-előirányzatok között, illetőleg bizonyos más előirányzatok között átcsoportosítást hajtson végre, tartalékokat használjon föl, de fontosnak tartom azt, hogy az eredetileg elfogadott költségvetést az Országgyűlés módosította. Hogyha csak a hiányszintet nézem, akkor az a 7,1 százalékos hiány, amiről a zárszámadás beszámol, az Országgyűlés által megszabott 7,5 százalékos hiányszinten belül volt. Ami pedig az európai uniós összehasonlítást illeti, én nem ismerek olyan európai intézmény által kiadott dokumentumot, amely a tagállamok költségvetéseinek az átláthatóságát értékelné. Vajda Zoltán elnök úr egy olyan nemzetközi szervezet kimutatására hivatkozott, amely nem tartalmazza az összes európai uniós országot, amelyben néha Németország költségvetése számos fekete-afrikai ország költségvetése mögött szerepel ebből a nézőpontból, és amely összehasonlítás szubjektív vélemények alapján, egyes országokban működő bizonyos nonprofit szervezetek véleménye alapján kerül összeállításra, amely nonprofit szervezetek, civil szervezetek függetlenségét, én azt gondolom, hogy meg lehet kérdőjelezni - elég, ha megnézzük a magyarországi adatokat értékelő szervezetet. Ami a tartalmi ügyeket illeti, elhangzott, hogy a zárszámadás szerint az állam működési kiadásai nem csökkentek 2020-hoz képest. Nagyon fontosnak tartom, hogy ha a 2021-es költségvetés a Covid-válságra adott válaszokat tartalmazta, és a végrehajtás is erről számol be, akkor rögzítsük azt, hogy az állam a Covid-járványra adott válaszként a működési kiadásokat csökkentette minden állami intézménynél. Ez a dologi kiadásokra vonatkozott. Tehát most is elismétlem azt, hogy az állam működését tekintve a dologi kiadások 2020-ban csökkentek, és 2021-ben sem növekedtek. A bérek ugyanakkor a közszférában és számos területen nőttek, erre hívom fel Vajda Zoltán képviselő úr, elnök úr figyelmét is. Megint a zárszámadást hadd idézzem: a közszférában a bérek 9,5 százalékkal növekedtek. Ennek része volt például az, hogy az egészségügyi dolgozóknál a bérekre mintegy 300 milliárd forint többlet került kifizetésre. Ezzel át is térek a képviselő úr, elnök úr által említett egészségügyi szférára. 100 milliárd forintos többletet láthatunk az alapellátásban a zárszámadás alapján, és mintegy 200 milliárd forintot a fekvőbeteg- és járóbetegellátásnál az orvosok béremelésére fordított összegként. Az egészségügyi ágazat kiadásai 2021-ben az önök előtt lévő törvényjavaslat szerint növekedtek. Egy terület volt, ahol csökkenés volt, ezek a közegészségügyi kiadások, hiszen a járvány miatti védekezés költségeinek döntő része 2020-ban jelentkezett. Azokat az eszközöket, amelyeket 2020-ban megvásároltunk, 2021-ben, hála istennek, még egyszer már nem kellett megvásárolni. Ezért van az egészségügyi ágazaton belül egy területen kiadáscsökkenés. A jóléti kiadások, a nyugdíjak is elhangzottak. Fontos, hogy a zárszámadás arról is beszámol, hogy a nyugdíjak reálértékét megőriztük, ahogyan azt 2010-ben a kormányzat vállalta, és ezen túl minden nyugdíjas a gazdasági növekedésnek köszönhetően 80 ezer forint nyugdíjprémiumban részesült, és elindult a 13. havi nyugdíj első részletének kifizetése is. A költségvetés bevételi oldalát illetően elhangzottak kritikák. Én azt tényszerű megállapításnak tartom és nem kritikának, hogy személyi jövedelemadóból vagy áfából többletbevétel keletkezett. Nem emlékszem a 2021-es költségvetésnél olyan ellenzéki hozzászólásokra, amelyek arról szóltak, hogy sokkal jobb lesz a gazdasági növekedés, több bevétellel kellene számolni. Én a kritikákat inkább elismerésnek tartom, hiszen mindnyájan tudjuk, hogy 2021-ben adóemelésekre nem került sor, adócsökkentésekre annál inkább. Ezzel együtt láthatjuk azokat a többleteket, amelyeket Vajda Zoltán elnök úr is említett, tehát a többlet-szja-bevétel a magasabb foglalkoztatásnak, a reálbéreknek köszönhető, és a nagyobb jövedelem pedig a fogyasztási többletekben is lecsapódik.
