Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. december 5. hétfő - 43. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - SZABÓ TIMEA (Párbeszéd): - ELNÖK: - DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára:
1728 viszont az a döntés is megszületett, hogy arányos mértékben támogatjuk az ukrán államot a brüsszeli erőfeszítések keretében. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Most a Párbeszéd képviselőjének, Szabó Timeának adom meg a szót. SZABÓ TIMEA (Párbeszéd): Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon csábító lenne megint öt percig arról beszélni, hogy önök hogyan baltázták el és hogyan mélyítik ezt a válságot ma Magyarországon nap mint nap; arról, hogy tönkreteszik az oktatást és most már több mint ezer tanár sztrájkol; hogy a „lex megdöglesz” törvénnyel, a szociális törvénnyel gyakorlatilag idős, beteg emberek ezreit ítélik halálra; hogy nincs benzin a benzinkutakon; hogy nincs hatósági áras élelmiszer a polcokon; hogy nincs hatósági áras tűzifa; hogy önök Magyarországból gyakorlatilag egy nyolcvanas évek Ceauşescu-Romániáját kezdték el kialakítani. Itt tartunk most, miközben magyarok ezrei járnak át Zakopanéba vásárolni, mert ott csak 450 forint a margarin és nem 900 forint, mint önöknél, pedig Lengyelország is határos Ukrajnával, ahogy Magyarország is. De ezeket tudjuk. Önök egy hazug, becstelen, tolvaj-, propagandakormány! De hadd segítsen most önöknek a Párbeszéd egy kicsit a válságból valahogy kilábalni egy javaslattal, mert úgy látszik, hogy önöknek ez nem megy. Ez a javaslat pedig nem más, mint a négynapos munkahét bevezetése. A négynapos munkahéttel bebizonyították már cégek, hogy a termelékenység is nő, a kizsigerelt, kimerült munkavállalók teljesítménye is nő, nő a foglalkoztatás, és nem utolsósorban kibocsátási, környezetvédelmi szempontból is sokkal jobban jár egy ország. Szkeptikusak voltak és még mindig sokan azok, annak ellenére, hogy Japántól Németországig, Új-Zélandtól Nagy-Britanniáig már nagyon sokan foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Mit jelent tulajdonképpen a négynapos munkahét? Azt jelenti, hogy a munkavállalók ugyanannyi pénzért, tehát ugyanannyi havi bérezésért heti öt nap helyett négy napot dolgoznak. Két hete jelent meg az a hír, hogy Magyarországon a Telekom - tehát nemcsak valami himihumi virágevő hippi cég, hanem a Telekom - kísérletezett és vezette be a négynapos munkahetet a saját cégén belül a dolgozói körében. Négy hónapon át tartott ez a kísérlet, és olyan sikeres volt, hogy úgy döntöttek, 2023. augusztus végéig biztosan folytatják ezt. Mi történt a Telekomon belül? Három egymást követő szabadnapot adtak a dolgozóknak, és annak ellenére, hogy nem öt napot, hanem négy napot dolgoztak egy héten, 10 százalékkal nőtt a Telekom termelékenysége. Ez azért nagyon fontos, mert a mai napon a Gazdasági Bizottságban Matolcsy György beszélt arról, hogy mennyire a béka feneke alatt van a magyar gazdaság, és hogy az Európai Unióban - még egyszer: Matolcsy György mondta - Magyarország a negyedik legrosszabb termelékenységi szempontból. Úgyhogy lehet, hogy ideje lenne elgondolkozni azon, hogy esetleg a termelékenységet ezúton növelik. A Telekom dolgozóinak 92 százaléka azt mondta, hogy több ideje jutott a családjára, és többet tudott pihenni. Tudjuk, hogy egy kipihent munkavállaló termelékenyebb, többet tud dolgozni. (13.30) Ráadásul a Telekom csinált egy reprezentatív kutatást Magyarországon, nem ezer- meg kétezer fős, hanem 12 ezer fős mintán, ahol a magyar emberek 84 százaléka azt mondta, hogy támogatja a négynapos munkahét bevezetését. Miért támogatja ezt a Párbeszéd is? Először is ne felejtsük el, hogy 2016 októberében maga Varga Mihály mondta azt a magyar gépipari egyesület konferenciáján, hogy a digitalizáció miatt 300-350 ezer munkahely eltűnhet Magyarországról. Nem kell egyébként nagyon bonyolult dolgokban gondolkozni, elég, ha bemegyünk egy gyorsétterembe vagy egy élelmiszer-áruház önkiszolgáló pénztárába, és látjuk, hogy nincsenek pénztárosok, hanem gépek végzik az emberek helyett a munkát, nyolc ember helyett már csak egy - ezt jelenti a digitalizáció, ezért tűnnek el munkahelyek. A négynapos munkahét bevezetése ebben is segít, mert külföldi példák is mutatják, hogy foglalkoztatásnövelő és -bővítő hatása van. Természetesen ebben az államnak segítenie kell támogatással és átképzésekkel. A másik nagyon fontos szempont az, hogy a stresszszintet, a túlhajszoltságot csökkenti a munkaerő szempontjából, tehát kevesebbet dolgoznak az emberek, több idejük jut a pihenésre, több idejük jut a családjukra. Magyarország vezeti a rákos halálozásokat, a szív- és érrendszeri halálozásokat pontosan azért, mert elképesztően stresszes a magyar társadalom. Ezen is segítene a négynapos munkahét bevezetése. Végül, de nem utolsósorban fenntarthatósági szempontból sem utolsó. 2021-ben az Egyesült Királyságban végeztek egy kutatást, amely azt mutatta, hogy a négynapos munkahét fokozatos bevezetése 2027-ig 127 millió tonnával csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást; ez 20 százalékos csökkentést jelentene. Most, amikor energiaválság van, nem kell ecsetelni, hogy ez mennyire fontos. Kérjük a kormányt, hogy legalább a válságkezelésben (Az elnök csenget.) vegye figyelembe és vezesse be a négynapos munkahetet. Köszönjük. (Taps a Jobbik, a DK, a Párbeszéd, a Momentum és az MSZP soraiban.) ELNÖK: Dömötör Csaba államtitkár úré a szó. DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Hogy a kormány mennyire szorul rá a Párbeszéd szakértelmére, azért ebben a tekintetben az az irányadó, hogy a budapesti városvezetést hogyan tudják megoldani, illetve hogyan nem. Ha egyetlen szóval kellene leírnom, akkor a „káosz” szót használnám.
