Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 23. szerda - 42. szám - Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ELNÖK:

1702 mondjuk, nem ritkán 70 év felett azt még elvállalják, hogy egy szakrendelőben viszonylag nyugodt és rendezett körülmények között a hozzájuk forduló betegeket ellássák, de egészen biztos vagyok benne, hogy azt nem fogják vállalni, ha valamelyik megyei vagy nagyobb kórházba be kell menniük, és ennyi idősen ügyeletet kell ellátniuk. Tehát azt gondolom, hogy ennek az lesz a következménye, hogy őket is elveszítjük, nem fogják folytatni a munkájukat, és azt hiszem, hogy ezzel a rendszer jelentős károkat fog szenvedni. Azt a hiányt, amit eddig tapasztaltunk, önök ezzel az önök szerint megoldásnak vélt intézkedéssel még súlyosbítják is az elkövetkezendő időszakban. És ha eljutottunk idáig, hogy végül is kinek jó ez, amit önök itt alkottak, azt megállapíthatjuk, és szerintem bármerre járnak, mindenhol ezt fogják hallani, hogy az embereknek, az egészségügyi ellátásra szorulóknak ez az új elképzelés nem jó, tehát nekik nem jó. Nem jó az orvosoknak és azoknak, akik ebben a rendszerben dolgoznak. Az ő helyzetük is az elkövetkezendő időszakban rosszabbodni fog. Akkor mégis kinek jó? Az értékelhető, hogy önök úgy vélik, hogy önöknek, a kormánynak, a működtetőknek ez egy új és jó rendszer lesz; az én megítélésem szerint pedig nem. (8.30) Az is érzékelhető ebből a javaslatból, hogy önök le akarják tudni ezt a feladatot, úgy is lehetne mondani, hogy meg akarják úszni. Az én megítélésem szerint pedig ezt nem fogják tudni megúszni, mégpedig azért, mert vannak olyan területek, ahol viszont súlyos veszélyhelyzetet idéznek elő. Az egyik ilyen, ahol az önök intézkedései nyomán az én megítélésem szerint veszélyhelyzet alakulhat ki, az a mentők. A mentőszervezet az ma egyrészt egy köztiszteletnek örvendő terület, másrészt az én megítélésem szerint a működőképesség határán van. Lehetne példákat sorolni, hogy mikor nem sikerül időben kiérkezni, és mikor nem sikerül olyan ellátást produkálni, de jellemzően az van, hogy a Mentőszolgálat ma működőképes, és a feladatát el tudja látni. De arra nem képes, hogy amit önök terveznek, hogy nekik még el kellene látni, azt pluszban meg tudja oldani. Ezért én azt gondolom, hogy ha ilyen intézkedéseket hoznak, mint amit önök terveznek, akkor a Mentőszolgálat működése veszélybe fog kerülni. Nem megoldást kínálnak, hanem veszélyeztetnek ma működő területeket. A másik és talán a legfontosabb ilyen terület pedig a szakrendelők működése és a működtetése. Ma önkormányzati működésben ezek jól ellátják a feladataikat az önkormányzatok hathatós segítségével és hozzáértésével. Azt érzékelem, hogy talán ennek a rendszernek a legjobban működő területe. Önök ugyanazt találták ki, mint amit az iskolákra: központosítani, összevonni, és nem a helyi közélet részeként működtetni ezeket a szakrendelőket. Ha ezt önök valóban meglépik, az én megítélésem szerint nagyon súlyos károkat fognak okozni, ugyanazt, mint amit az oktatásban tettek, mikor elvették az iskolák működését, és egy nagy központi rendszert alakítottak ki, ami a köznyelvben egészen különleges jelző... Na, most ezeket nem idézném, mert még a végén megvonják tőlem a szót. (Derültség az ellenzéki sorokban.) De az van, hogy az iskolák a közmegítélés szerint nem jól működnek, és akkor nagyon finom voltam. Azt látom, hogy a szakrendelők tervezett elvételével ugyanebbe az irányba akarnak elmozdulni, és ennek az lehet a következménye, hogy ezek a jelenlegi ellátási színvonalat nem fogják tudni megőrizni, és szóltam már az előbb arról, hogy az esetleg itt rendelő idősebb orvosok el fogják hagyni a pályát, illetve beszüntetik a munkájukat, és még nehezebb helyzetbe kerülünk. A harmadik ilyen veszélyforrás pedig: mindenki elfekvőként emlegeti ezt a területet, de hát egyelőre jobb szót nem találtak ki rá. Az érzékelhető ebből, hogy az ilyen területen lévő betegek számára az a lehetőség, ami jelenleg megvan, azt önök elvennék, az egészségügytől a szociális gondoskodás irányába tolnák ezt el. Ez lehetne egy megoldás, de azt látom, hogy abba az irányba, ahova el akarják tolni, az nem működik. Tehát ma Magyarországon nincs szociális ellátás gyakorlatilag, és önök a jelenleg meglévő, nem túl rózsás helyzetben lévő, elfekvőben lévő betegek számára nem biztosítják a normális ellátást. Tehát túl azon, hogy nem megoldás, amit önök kínálnak, három olyan veszélyforrás is van, ami az én megítélésem szerint alapvetően befolyásolja az egészségügyi helyzetet ma Magyarországon. Tehát az önök javaslata szerint, én úgy gondolom, hogy több lesz a gond, mint a megoldás. Az egész konklúziója az én számomra pedig az, hogy az önök javaslata súlyosan veszélyezteti a társadalom alappillérét, a családokat, a családok működését és a családok biztonságát veszélyezteti, mert a családok minden egyes tagja érintett az ügyben, a gyermekek, a szülők, akik dolgoznak, hogyha egészségesek, és a családoknál, családokban élő idősek számára sem nyújt megoldást, és ezért a családok biztonságát veszélyezteti, ezért ez nem megoldás. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzéki sorokból.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Fekete-Győr András képviselő úrnak, Momentum-képviselőcsoport. (Tóth Endre jelzésére:) Parancsoljon! (Tóth Endre: De én előbb jelentkeztem.) Képviselő úr, ön ismételt felszólalásra jelentkezett, képviselőtársa pedig első felszólalóként, tehát a házszabály szerint Fekete-Győr András képviselő úr következik, amennyiben fenntartja felszólalási szándékát. FEKETE-GYŐR ANDRÁS (Momentum): Hogyne, persze, természetes, köszönöm szépen. ELNÖK: