Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 23. szerda - 42. szám - Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK:

1618 lett volna egyesével egyeztetni. De én magam az Orvosi Kamara kongresszusán részt vettem. Kétszer voltam elnökségi ülésen, és az elnök úrral többször is személyesen egyeztettünk, valamint a szakmai szervezetek többségéről elmondható, hogy a javaslat egyes elemeit támogatólag tüntetik föl. Összességében fogalmaznak meg ugyan aggályokat, de meg kell mondjam, hogy korlátlan ideig biztosítottam lehetőséget kérdezésre az Orvosi Kamara elnökségének, akikkel egyébként nagyon jó a szakmai kapcsolatunk. Nagyon sok jó javaslatot kaptunk elnök úréktól, főleg az alapellátás megújításával kapcsolatban, illetve az orvosi kompetenciák újraosztásával kapcsolatban, amit ezúton is köszönök. Az más kérdés, hogy miután egyik szerda este, még jóval a benyújtás és a társadalmi egyeztetés előtt Pintér miniszter úrral kettesben tájékoztattuk a kamara elnökét pontról pontra az általunk benyújtandó tájékoztatóról, az Orvosi Kamara pénteken egy körlevélben kiküldte a tájékoztatót valamennyi tagjának, hogy nem egyeztettünk velük. Én ezt nem tartom egy elegáns dolognak. S akkor megint fölmerül, hogy ki a szakma. Itt a képviselő urak közül többen is azt mondják, hogy minden egyes településen biztosítani kell a háziorvosi ellátást. Akkor visszakérdezek: hány ember az, akinél önálló háziorvosi praxist vagy körzetet kell alapítani? Önök a szakmával mennek szembe! Ha azt mondják, hogy egy 400-500 fős falunak önálló háziorvosi körzetnek és praxisnak kell lenni, akkor önök a Magyar Orvosi Kamara javaslatával mennek szembe, akik azt javasolják, hogy 1400 fő alatt ne lehessen önálló felnőttpraxist alapítani. A mi javaslatunk ennél visszafogottabb, mi 1200-ban, gyerekkörzet esetében pedig 600-ban határoztuk ezt meg. Varga Zoltán képviselő úrnak mondom, hogy nem külön ajtón járok be. Szerencsére van négy gyermekem, akik az ellátórendszert - mivel közülük három nagyon eleven fiú - meglehetősen sűrűn tesztelik. A múltkor volt szerencsém másfél órán át a Heim Pál Gyermekkórház traumatológiáján ülni a legnagyobb fiammal egy kéztörés miatt. Kiültük a sort, a gipszelő fiúkkal elbeszélgettem úgy, hogy nem tudták, én ki vagyok. (Közbeszólás: A nem sürgősségin többet kell várni.) Akkor ezt előrehozom, és ezzel kapcsolatban elmondom, az a triázsrendszer, hogy kinek hány órát kell ülni a sürgősségin. Többek között azért lesz jó a központi telefonos triázs, mert a beteg oda se megy fölöslegesen a sürgősségire, ugyanis mi vezettük be azt a rendszert a kanadai triázsmodell alapján - a Magyar Sürgősségi Orvostani Társasággal szorosan együttműködve -, amely alapján öt triázskategóriába soroljuk a sürgősségin a betegeket, és aki 4-es, 5-ös triázskategóriába tartozik... (Nacsa Lőrinc: Ezt már négyszer elmondta!) Nem baj, majd elmondom ötödször meg hatodszor is, már sok ilyet mondtam. Tehát aki 4-es vagy 5-ös triázskategória, annak indokolatlan a sürgősségi ellátása. Annál valóban előfordulhat, hogy mivel 1-es, 2-es kategóriában azonnali ellátást igénylő betegek ráérkeznek a sürgősségire, ők hátrébb sorolódnak, és ilyenkor valóban előfordulhat az, hogy a sürgősségin öt-hat órát kell várakozni, de csak olyan betegnek, akinek egyébként be se kéne menni, és a központi telefonos triázs nem is oda fogja irányítani, hiszen nem arra van szüksége. A saját állapotának megfelelő ellátószintre van szüksége, az pedig nem egy nagy kórház sürgősségije. Az tévedés, hogy normál rendelés nem lesz délután 4 után. Ez tévedés! Az főszabály, hogy általában 8-tól 4-ig vannak beosztva a rendelési idők. Mi pont arra biztatjuk a járási praxisközösségek vezetőit, hogy a kollégáikat úgy hangolják össze, hogy a rendelési időt a mostani szokásoknak megfelelően az egyik orvos 6-ig, a másik este 8-ig tolja ki, így aztán nem marad magára az a háziorvos kolléga, aki kötelezően a járásközpontban fog ülni este 10-ig, amivel biztosítjuk a járás alapellátási szükségletét. (22.40) A Hajdú-Bihar megyei modellel kapcsolatban a tegnapi egyeztetésen is Csató Gábor OMSZ-főigazgató úr a hiteles betegadatokat és betegforgalmi adatokat bemutatta a modellel kapcsolatban. Annyit szeretnék mondani, hogy ki miért lett odavezényelve. Erről sajnos a DK-frakció pont lemaradt, de hogy ki miért lett odavezényelve. Több megyéből tudatosan minden megyei OMSZ-vezetőt odavezényeltünk Hajdú-Bihar megyébe, mert készültünk arra, hogy ha a program sikeres lesz, akkor azt ki fogjuk terjeszteni. Azért küldtünk oda más megyékből is embereket, hogy ne teljesen ismeretlenbe menjünk, megtapasztalják az új modellt, saját bőrükön is megnézzék a mentővezetők - én is annak a híve vagyok, hogy saját bőrünkön tapasztaljuk meg, amit kitaláltunk -, hogy hogyan kellene működnie majd az ő megyéjükben is a modellnek, és lássák, hogy mi újság van Hajdú-Bihar megyében. Az, hogy a betegek elégedettek-e vagy nem: még egyszer ismétlem, a Mentőszolgálat folyamatosan betegelégedettséget mér, és a betegek biztonságérzete nemhogy csökkent, hanem nőtt a pilotprojektnek köszönhetően, és azok az igen jól képzett mentőtisztek, akik évek óta egy magas színvonalú képzésben részesültek, 4,6-os értéket értek el az ötfokozatú skálán, és ezért a legnagyobb elismerés illeti meg őket. A mentővonulásokról pedig annyit, hogy az indokolatlan mentővonulások aránya a központi triázsnak köszönhetően 20-25 százalékkal csökkent, magyarul, nemhogy veszélyeztetnénk a sürgős ellátásra szorulókat mentőkapacitás-hiánnyal, hanem pont hogy vigyázunk a jól felszerelt mentőautókra, amiből mi több százat szereztünk be, és a legmodernebb mentéstechnikai eszközökkel szereltük föl őket, és nagyon jól képzett mentőtisztek és mentődolgozók ülnek rajtuk. Őket pont hogy rá tudjuk irányítani a legsürgősebb esetekre. A Covid-mentes hónapokban egyébként a debreceni SBO forgalma 30 százalékkal csökkent a pilot alatt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokban.) ELNÖK: