Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 23. szerda - 42. szám - Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VARGA ZOLTÁN (DK):

1614 hogy mindezt érdemben, kellő szenzitivitással, érzékenységgel és szakértelemmel teszik, és ami nagyon fontos elvárás, hogy a rendszerbe jelenleg csak kétségbeesetten kapaszkodó, bolyongó betegek érdekében. Kérem szépen, látjuk, mi történt: hosszas készülődés után megszületett a nagy mű, aztán ezt pánikszerű gyorsasággal a szokott módon benyújtották egy vadregényes éjféli pillanatban, Semjén úr, aztán most amilyen gyorsan csak lehet, megpróbálják ezt keresztülverni a rendszeren; gondolom, ez sikerülni is fog. A kérdés az, hogy mindez kinek az érdekében történik, államtitkár úr. Mert azt, hogy ez a betegek érdekében vagy a magyar társadalom érdekében történne, be kell hogy valljam, kötve hiszem. Mit is látunk? És önnek különben néhány dologban mindenféleképpen igazat kell hogy adjak. Azt látjuk, hogy átalakítják a háziorvosi rendszert, az ügyeleti rendszert, talán a járóbeteg-ellátást is és a kórházakat is. Miközben az előttünk fekvő javaslat célja az kellene hogy legyen, és ez talán valahol meg is van fogalmazva az előterjesztésben, hogy erősítsék a lakóhelyhez közeli ellátásokat, félő, hogy pokoli rövid időn belül azzal szembesül majd a társadalom java és nyilván a társadalmon belül a betegek tömegei is, hogy például munkaidő után egyszerűen képtelenség lesz háziorvosi szolgáltatást elérni; merthogy az amúgy is ingatag lábon álló szakrendelői rendszer pedig sok helyen azért térdelhet meg akár az elkövetkezendő időszakban, mert a vármegyei kórházak majd az önök által biztosított lehetőségüknél és erejüknél fogva egyszerűen elveszik, elszipkázzák majd a szakrendelőkben dolgozó szakembereket. Abban igazat kell hogy adjak államtitkár úrnak, hogy bizony tényleg hozzá kellett nyúlni az ügyeleti és a háziorvosi rendszerhez, a várólistákhoz és nyilván az egészségügyben dolgozók fizetéséhez is. (Dr. Takács Péter: Köszönjük szépen.) Ahogy az előbb is kérdeztem, a kérdés itt valójában az, hogy mindezt kellő odafigyeléssel és hozzáértéssel, gondossággal, átgondoltsággal teszik-e. Úgy tűnik, nem kellett soká várni a válaszra. Ahogy az előbb is mondtam, én nem vagyok szakember, de az érintett szervezetek szinte egyöntetűen kiáltanak fel, és jelzik azt önök felé, hogy az előttünk lévő javaslatcsomag számukra is elfogadhatatlan. Ezt nem mi mondjuk, politikusok, mi ezt csak artikuláljuk önök felé. Tehát meg lehet itt persze szólítani bármelyik ellenzéki pártot, hogy ő ott volt vagy nem volt ott azon az ellenzéki egyeztetésen vagy parlamenti egyeztetésen (Nacsa Lőrinc: Nem jöttetek!), de valójában nem erről van szó. Itt a kérdés az lenne, hogy önök meghallják-e vagy nem hallják meg a szakmai szervezetek jajkiáltását, mert nem hallják meg. Tehát nem politikai egyeztetésekre várnánk ebben az esetben, hanem szakmai egyeztetésekre. Látható, hogy a szakmai szervezetek szerint az előttünk fekvő javaslatcsomag nem átgondolt, vélhetően nem megoldja majd az egyre fekélyesedő problémákat az egészségügyi ellátásban, hanem szerintük sokkal inkább elmélyíti, elgennyesíti azt. Itt engedjék meg, hogy nyissak egy zárójelet, hiszen van még pár percem. Hiszen azt látjuk, hogy miközben az Orbán-kurzus, a kormányzat és a külügy Canossát jár már Brüsszelbe, lassan mély csapás-, ösvénynyomok vannak Brüsszel és Budapest között, és megígér hetet-havat, ha éppen kint van az EU intézményeiben, hogy végre legalább egy kis levegőhöz juthasson, néhány eurót dobjanak már végre oda a brüsszeli kollégák az Orbánkormány számára, addig ostoba módon az önök kormányzata, az Orbán Viktor vezette, Karmelita kolostorban sütkérező kormányzat önmagát buktatja le óránként és naponta. Hiszen hiába látjuk az orbáni krokodilkönnyeket és halljuk Orbán Viktortól kint Brüsszelben az úttörő becsszót, hogy ezentúl bizony minden törvényjavaslat előtt lefolytatják majd a szükséges szakmai és társadalmi egyeztetéseket, hiszen úgy kaphatnak pénzt, és csak olyan javaslatok kerülhetnek még a kormány elé is, tehát nem a parlament elé, hanem a kormány elé, melyeket támogatnak a szakszervezeti szervezetek. Nos hát, kérem szépen, ennyit ér az önök becsületszava, sőt hozzá kell hogy tegyem: ennyit ér az önök becsülete is. Hiszen önmagukat köpik akkor szembe, amikor ezzel ellentétesen most azt látjuk, hogy ezt a javaslatcsomagot biztosan nem támogatják az orvosi szervezetek, szakmai szervezetek, társadalmi egyeztetésnek pedig szerintem, bármennyire is akarják, nagyon nehezen lehet nevezni azt a színjátékot, amit önök eljátszottak itt, elbáboztak az elmúlt időszakban. Mi itt vagyunk mégis és vitázunk egy olyan javaslatcsomagról, amelyet önök szemrebbenés nélkül nemhogy a kormány elé engedtek, hanem benyújtottak a parlamentnek is. Itt van az, amikor újra és újra értelmet nyer az az orbáni örökzöld mondás, gondolom, egyen-ketten emlékeznek még rá, bár elég szégyenteljes, tehát gondolom, önök is inkább szívesen elfelejtenék ezt, amikor felkent sámánjuk és vezérük azt mondta, hogy ne azt nézzék, amit mondok, hanem azt, amit csinálok. Önök pontosan ez alapján ténykednek most is. Ehhez tényleg nem tudok mást tenni, mint hogy gratulálok, és azt tudom mondani, hogy szégyelljék magukat. Azt kell hogy mondjam, tényleg csak baráti jótanácsként: nehogy azt higgyék, hogy ez sokat fog segíteni majd az Orbán-kormány megítélésén Európa-szerte. Mindezeken túl persze az is érzékelhető, hogy az előttünk fekvő javaslatcsomag nem teljes. Nagy valószínűség szerint, és ezt megint nemcsak én mondom, hanem a szakmai szervezetek is megerősítik, hogy ez csupán részben még csak előkészíti a nagyobb átalakításokat, amelyek valószínűleg már ott vannak valahol a kormányzati puskacsőben, és amit a MOK is csak megerősít. Sőt, látjuk azt is, itt több képviselőtársam is erre utalt is már, hogy nyilvánosságra hozott is a MOK a távlati elképzelésekről egy, a kormánynak készített előterjesztést, ez elérhető most is az interneten. (Dr. Takács Péter: Így van, azért küldtük ki. - Nacsa Lőrinc: Ez a társadalmi egyeztetés. - Dr. Takács Péter: Ott a bizonyíték, hogy kiküldtük.)