Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 23. szerda - 42. szám - Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz):

1591 az alapellátás 100 milliárddal gyarapodott az előző évben. Szükség van arra, hogy minél kevesebb betöltetlen praxis legyen az országban minél egyenletesebb elosztású körzetekkel. Ez szolgálja a betegek érdekeit, és ez jelenik meg ebben a törvényjavaslatban is, az állam pedig a korábbinál nagyobb szerepet és segítséget fog vállalni, természetesen az önkormányzatokkal együttműködésben. Ebben kulcsszerepe lesz az Országos Kórházi Főigazgatóságnak mint praxiskezelőnek. Az OKFŐ már bizonyított a koronavírus-járvány hullámainak időszaka alatt is, helytállt, és bizonyította, hogy a komplex feladatokat is hatékonyan tudja ellátni. Úgy gondolom, hogy a praxisjognál és a körzethatárok kijelölésénél sem lesz ez másként. Fontosnak tartom, hogy az alapellátási rendeleti szintű szabályozásnál erősíteni kell a szakdolgozói, egyéb diplomás - APM, BSc - kompetenciákat, fontos lenne, hogy a krónikus betegellátásban a szokványos receptfelírás, vérnyomásmérés, vércukor-ellenőrző vizsgálatok nagyobb szerepet kapjanak, csökkenthető lenne ezzel az indokolatlan orvos-beteg találkozás. Az otthonápolási szolgáltatások megerősítését is rendeleti szintű szabályozásban kívánatos erősíteni. Fontos az, hogy az alapellátás feladata tovább erősödjön. Erősödjön a kapuőri szerepe úgy, ahogy államtitkár úr ezt jelezte. Erősödjön az, hogy a háziorvos egy betegútmenedzser. Erősödjön az, hogy sokkal több kompetencia sokkal jobban erősödjön az alapellátásban, mint az eddigi helyzetben, mert ezzel is tudjuk a járóbeteg-szakellátás és a kórházi ellátás szintjéről a betegek mielőbbi ellátását elvégezni. Fontosnak tartom alapellátási szinten, hogy a gyermekellátás, a házi gyermekorvosi ellátás ne sérüljön. Olyan történelmi múltja van, bő évszázados, a házi gyermekorvosi ellátásnak, aminek ez az átalakítás a megerősödését kell hogy eredményezze. Elvitathatatlan eredményei vannak a magyarországi házi gyermekorvosi ellátásnak. (A DK képviselői beszélgetnek. - Dr. Molnár Ágnes szünetet tart.) Ha ilyennel... (Az elnök csenget. - Nacsa Lőrinc: Ez nem az Apró-villa!) ELNÖK: Ha nem zavarja a képviselő urakat, engedjék meg, hogy a képviselő asszony elmondja! DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Köszönöm. Az alapellátásban tovább tudja erősíteni a háziorvosi munkát az a jogszabályi változtatás, amely az informatikai rendszerre vonatkozik. Tehát a feladatainak az ellátásához olyan szoftver szükséges, amely az állami informatikai rendszerekkel megfelelően kommunikál, és az adatokat az elvárások szerint rögzíti. Ha ilyennel a háziorvos nem rendelkezik, a rendszert az állam biztosítja. Az alapellátási ügyelet. Örömteli volt olvasni a Magyar Orvosi Kamara véleményét, amelyben kinyilvánítja, hogy az alapellátási ügyelet alapelve logikus, tehát támogatólag szóltak hozzá. Az is ebben az anyagban szerepelt, hogy az önkormányzatok eszköz nélküli kötelezettsége volt ez az ügyeleti ellátás. Ezek miatt mind megérett a változtatás igénye. Az alapellátási ügyelet átszervezésében szakmai viták vannak most, de a kormány itt is következetes, amikor az egységes irányítást szem előtt tartva, a háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyelet biztosítását, Budapest kivételével az Országos Mentőszolgálatra bízza. A fokozatosság elve ebben az esetben is nagyon fontos. Kezdődött az átalakítás Hajdú-Bihar megyében, és a fokozatosság elvének további érvényesítésével terjesztjük ki az ügyeleti ellátás átalakítását. Ennek az új rendszernek egyértelmű előnye, hogy a Mentőszolgálat segítségével egy hatékonyabb ellátásszervezés valósul meg, szakorvosi konzultáció folyamatos lehetőségét biztosítjuk, és az egységes szakmai irányelvek alkalmazásával magas színvonalú ellátás valósul meg. Egyszerűbb lesz a hozzáférés, egykapus, az országos mentésirányítási rendszerhez hasonlóan működik. Lesz egy telefonos tanácsadási szolgálat, a központi telefonos triázs úgy, ahogy államtitkár úrtól az expozéjában hallottuk, és a mentőtisztek hatáskörének kiterjesztését is bevezetjük az ügyeleti rendszer átalakításához. A pilot sikeres bevezetése már jó alapot jelent ezzel együtt arra, hogy fontos a további fokozatosság, és ezt érvényesíteni kell abban is, hogy a háziorvosok pontosan értsék a szerepüket és feladatukat. Ebben az ügyeleti ellátórendszerben az egész egészségügyi ellátórendszer a háttérben részt vesz, 81 település, 102 telephely, 256 mentőállomás, 60 kórház és sürgősségi osztály és akutellátó egységek. Tehát mi egy ilyen ügyeleti ellátórendszert építünk fel a jövőben ezzel az egészségügyi ellátóháttérrel. A magyar védőnői rendszer esetében is hasonló a megfontolás, amikor az ellátás színvonalának egységesítése céljából megfogalmazódik a védőnői ellátás állami átvétele. A törvény erre felkészülési időt, hat hónapos átmenetet biztosít. Én általában véve is fontosnak tartom a változtatások esetében a fokozatosságot és a felkészülési időt. Az önkormányzatokkal való együttműködés természetesen nem szűnik meg ezután sem, ezt a törvény is rögzíti. (19.50) A védőnők munkáltatója mindenhol az illetékes vármegyei kórház lesz, az Eszjtv. hatálya alá kerülnek. Ezzel a bérkülönbségek problémája is megoldódik. Az előző években egyébként a védőnők bérét rendeztük a szakdolgozói bértábla szerint. A védőnői szolgálat is a jövőben a praxisokkal területi összerendezésre fog kerülni. Ezzel tulajdonképpen el is érkeztünk a kórházakat érintő változásokhoz. Itt is igaz az, hogy a törvény rögzít néhány alapvetést és fogalmat, de sok múlik majd a későbbi részleteken a vármegyei és a városi kórházi ellátásszervezés új rendszerében. Először is, a legfontosabb szempontunk az, amit rögzíteni kell, hogy egyetlen