Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 23. szerda - 42. szám - Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1573 képest ma 7300 orvossal van több a magyar egészségügyben, az újonnan diplomázó orvosok száma is a duplájára nőtt. Végezetül azt szeretném mondani, hogy szeretném egyrészt megköszönni az egészségügyi államtitkárság munkáját, a kollégák munkáját, akik dolgoztak ezen a jogszabályon, akik részt vettek a szakmai egyeztetéseken; államtitkár úrnak, hogy ezeket az új irányokat képviselte, aztán jogszabályba is tudta ezt önteni és idehozta elénk. Amiket elmondtam a baloldalról és a baloldal politikájáról - a Jobbiktól a DK-n keresztül a Momentumról és mindenki másról -, arra kérem önöket, hogy amikor hallgatják majd ma a felszólalásaikat, akkor ebben a keretben értelmezzék: ők szétverték az egészségügyet, mi pedig megújítjuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Nacsa Lőrinc képviselő úr. Most megadom a szót Kunhalmi Ágnes képviselő asszonynak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A fideszes felszólalás után most egy kicsit térjünk rá a magyar valóságra. Az elmúlt hónapokban nyilvánvalóvá vált, hogy az állam megszorító gazdaságpolitikát folytat, és ennek keretében felgyorsítja a kivonulását az alapvető jelentőségű állami szolgáltatásokból; késlekedik a pedagógusok béremelésével; a végletekig minimalizálja a szociális ellátási kötelezettségeket; postahivatalokat zár be, és most az egészségügyi salátatörvénnyel folytatja ezt a sort. Az egészségügy átalakításáról szóló jelenlegi törvényjavaslat ugyanis betegellenes, orvosellenes és szakdolgozó-ellenes így, ebben a jelenlegi formájában. Betegellenes azért, mert egyre távolabbra viszi az ellátást a betegektől, rontja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, ami veszélyezteti a betegek biztonságát, egészségét, adott esetben életét. Számos beteget az egészségügyi ellátórendszerből a szociális ellátórendszerbe helyeznek át, csak éppen ez utóbbi felkészítése marad el. Nem mintha nem küzdene a szociális ellátás sokszor nagyobb bajokkal, mint az egészségügy, ráadásul bevallottan be akarnak zárni háziorvosi praxisokat is. Orvosellenes azért (Nacsa Lőrinc: Nem igaz!), mert a kirendelési és ügyeleti szabályokkal, valamint a minősítésen alapuló bércsökkentéssel egy visszaélésekre módot adó, a személyi függőségi rendszert még inkább megerősítő struktúrát vezetnek be, amely kiszolgáltatottá, még inkább kizsákmányolhatóvá teszi az orvosokat, valamint szakdolgozó-ellenes is. Szakdolgozó-ellenes azért, mert látható, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal folyamatosan, évről évre növekvő terhek keletkeznek, azonban a megfelelő mértékű szakdolgozóibér-emelésről továbbra sem gondoskodtak. Történik ez annak ellenére, hogy a jelen javaslat hátteréül szolgáló koncepcióban maguk is elismerik, hogy az egészségügyi szakdolgozók bérezése vállalhatatlanul alacsony, az orvosok átlagbérének mindössze 27 százaléka. Nincs másról tehát szó, mint arról, hogy a kormány az egészségügy éveken át tartó alulfinanszírozása következtében létrejött ellátási és emberierőforrás-válságot kényszerintézkedésekkel, érdemi pluszpénz nélkül próbálja orvosolni, eszközéül pedig a központosítást választotta, miközben nincs egészségügyi minisztérium - mint ahogy tudjuk, oktatási sem -, mivel a miniszterelnök az ezzel kapcsolatos konfliktusokat általában nem kívánja kormányszinten kezelni. Nézzük először is az alapellátást, amelyet a jelenlegi törvényjavaslat számos ponton érint! Ugye, a jelenleg hatályos, most még érvényben lévő jogszabályi környezet célja az alapellátás kompetenciájának növelése, a lakóhelyközeli ellátások szélesítésének, elérhetőségének biztosítása érdekében. Ezzel szemben az új egészségügyi koncepcióban megjelenő részletek, valamint a jelen törvényjavaslat alapján pont az látható, hogy kevesebb lesz a körzet, és így távolabbra kerül az alapellátás a betegektől. A javaslat nem tartalmaz garanciákat arra, hogy a hozzáférés egyszerű és gyors lesz a betegek számára. Egyrészt a háziorvosi körzethatárok átalakításának államosítása, valamint az a kifejezett cél, hogy 2028-ig az 1200 fő alatti praxisokat megszüntessék, kifejezetten abba az irányba mutat, hogy ez a tendencia csak fokozódik. A jelen javaslat alapján a jövőben az Országos Kórházi Főigazgatóság fogja meghatározni a háziorvosi körzeteket. Az egészségügyi koncepció kimondott célja - és a háttéranyagok és a háttér-információk is ebbe az irányba mutatnak -, hogy számos praxist már rövid távon is egy másik praxisba való beolvasztással meg akarnak szüntetni. Ezek azok a körzetek, amelyek tartósan betöltetlenek, és amelyek mérete egyébként alacsony. Kimondottan cél az is, hogy a túl alacsony, nem gazdaságos praxisokat megszüntessék, akkor is, ha ezek egyébként most betöltöttek. Önök az elmúlt években célként tűzték ki a népegészségügyi szemléletű egészségügy megteremtését, a betegségek megelőzése érdekében az alapellátás kapuőri szerepének megerősítését a járóbeteg- és fekvőbetegszakellátás tehermentesítése céljából. Ezt azért fontos kiemelni, mert azzal, hogy az előzőekben kifejtettek alapján az ellátás távolabbra kerül a betegektől, a hozzáférés szűkül, és ez pont az alapellátás kapuőri szerepével szemben hat. Az alapellátás pontosan akkor képes betölteni ezt a kapuőri szerepét, ha az a beteg számára könnyen elérhető.
