Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 23. szerda - 42. szám - Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. PESTI IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:

1567 nyilvánvalóan a várható élettartam, a jobb élet eredménye csak úgy érhető el, hogyha a betegek és az egészségügyi ellátórendszer összefog és együttműködik. Ha megnézzük a halálozási adatainkat, akkor azt látjuk, hogy a keringési rendszer betegségei a férfiaknál nem érik el az 50 százalékot, alig van alatta, de a nőknél a keringési és érrendszeri betegségek több mint 50 százalékban felelősek a halálozásért, és a daganatos betegségek pedig majdnem újabb 25 százalékkal. Az életmódban rejlenek azok a kockázati tényezők, amelyek felelősek ezekért a magas halálozásokért. A táplálkozás 24 százalékban, a dohányzás 24 százalékban, az alkohol 7 százalékban szerepel. Az Európai Unióban ezekben a kockázati tényezőkben sajnos élen járunk, miközben a táplálkozásban Magyarországon 24, az Unióban csak 17 százalék a felelős, a dohányzásban is csak 70 százalékban felelős a magyarhoz képest. Tehát nyilvánvaló, hogy a magyar várható élettartam pozitív alakításában az életmódnak meghatározó szerepe van. A születéskor várható élettartam az Európai Unióban 80,6 év, Magyarországon ez 75,7, tehát mintegy ötéves lemaradásunk van. Egy bizonyos dologra fel kell hívnom a figyelmet. Kopp Máriáék kutatási eredménye az úgynevezett középeurópai paradoxon. A fő halálozás egy nagyon aktív időszakban, az 50-65 év közöttiek között érhető vagy látható, tapasztalható. Ez az elmúlt, a rendszerváltás utáni időszakban csúcsosodott ki, és azért izgalmas, mert 1930-ban ebben az időszakban jobb mutatóink voltak, mint most, 2000 környékén. 1960-ban Magyarországon magasabb volt a várható élettartam, mint Ausztriában. Ugyanakkor mindezen negatívumok ellenére azt mondhatjuk, hogy az egészségben eltöltött években jelentős változás, pozitív előrelépés történt. Míg 2010-ben az EU-ban a 21. helyet foglaltuk el, 2020-ban a 14. hely a miénk, ami azt jelenti, hogy megelőztük Dániát, Ausztriát, Hollandiát és akár Luxemburgot is. Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk az egészségügyi kiadásokkal, azoknak az alakulásával. Mi sem jellemzőbb, hogy 2008-13 között és elsősorban 2010 előtt olyan jelentős forráskivonás történt, hogy egészében ebben az időszakban mínusz 0,5 százalékos volt a növekedés, tehát csökkent jelentősen az egészségügyre fordított összeg. Ne felejtsük el, hogy 2010 előtt mintegy 600 milliárd forráskivonás történt az egészségügyből. Ugyanakkor 2013-19 között 2,9 százalékkal, GDP-arányosan, többet költöttünk az egészségügyre, mint az előző időszakban. Ha Magyarország fejlettségét nézzük, akkor azzal közel arányosan vagy talán egy picivel kevesebbet is költünk az egészségügyre, ugyanakkor a zsebből történő fizetés, az out of pocket Magyarországon magasabb. Ez elsősorban a gyógyszerre történő kifizetésekben mutatkozik meg, illetve a magánszolgáltatás igénybevételében, ami nálunk magasabb, mint máshol. Fontos a hozzáférés lehetősége. Ez azért izgalmas, mert Magyarországon az egyik legalacsonyabb a kielégítetlen egészségügyi szükségletek szintje Európában. 2019-ben a lakosság mindössze 1 százaléka számolt be kielégítetlen egészségügyi szükségletről, míg ez az EU-ban 1,7 százalék volt. Tehát ez a törvényjavaslat a források hatékony felhasználásáról, az egészségügyi ellátás újjászervezéséről, hatékonyabb újjászervezéséről szól, mindez a betegek érdekét szolgálja, és szolgálja, hogy egységesen jó szintű, magas szintű ellátás legyen az országban. A praxisok kialakulása az elmúlt időszakban sok-sok anomáliát hozott. Az előbb beszéltem a számokról, de ott az önkormányzatok, illetve a háziorvos közötti viszont döntően megszabta a háziorvosi ellátás milyenségét, színvonalát, sok-sok problémát okozott. Ezzel, hogy ez állami szintre kerül, egyfajta konfliktushelyzet feloldásra kerül. Ügyeleti rendszer. Azzal, hogy a Mentőszolgálat bekerül az ügyeleti rendszerbe, mintegy 256 mentőállomás, valamint 172 járási központ és 60-80 sürgősségi központ biztosan fogja biztosítani az elérhetőséget és a jó ellátást. Nagyon fontos, államtitkár úr megemlítette a mentőket, hadd említsem meg én is ismételten a magyar Mentőszolgálatot. Itt államtitkár úr elmondta, hogy milyen a bizalmi index, de néhány évtizeddel, egy évtizeddel ezelőtt, vagy picit talán még régebben is a magyar Mentőszolgálat a dán Falck mentőszolgálat után a világ második legjobb mentőszolgálata volt. Tehát tudomásul kell venni, hogy az a szervezettség, az az ellátás, amit ők biztosítanak, rendkívül magas színvonalú, és a teljes ügyeleti rendszer mögé fog állni. Nem lesznek lyukak az ügyeleti rendszerben, ez az ellátottak érdeke és az egyenszilárdságnak is a feltétele. Ahhoz, hogy tervezhető legyen az alapellátás, ahhoz, hogy tervezhető legyen az egészségügy, fontos egy egységes szoftverrendszer kialakítása. Sok helyütt ennek megvan a tárgyi feltétele, máshol nincs. Sehol a világon nem tud működni úgy az egészségügy, hogy az egészségügy irányítói ne jussanak hozzá szinte valamennyi információhoz, valamennyi adathoz. (17.10) A járóbeteg-ellátás ennek a törvénynek nyilvánvalóan csak annyiban része, hogy adatokat gyűjt az állam, hozzájut adatokhoz, hogy majd a későbbiekben, ha esetleg az a döntés születik, hogy a járóbeteg-ellátás állami kézbe kerül, megfelelő információval rendelkezzen. Nagyon-nagyon fontos a fekvőbeteg-ellátásban az orvosok minősítése. Nagyon-nagyon jól tudjuk, hogy az újfajta rendszerben sokfajta viselkedés alakult ki, ennek ellenére a legtöbb orvos maximális tisztelettel fordul a betegek felé. Ezt itt is megköszönöm az orvosoknak, és köszönöm valamennyi egészségügyi dolgozónak.