Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. október 3. hétfő - 27. szám - Azonnali kérdések és válaszok órája - Dr. Komáromi Zoltán (DK) - a belügyminiszternek - „Mit tesz a kormány az egészségügy helyzetének javításáért?” címmel - ELNÖK: - RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - DR. KOMÁROMI ZOLTÁN (DK): - ELNÖK:
156 Húsz napja a NEAK főigazgatója mondta el egy országos konferencián, hogy ötödével kevesebb beteget látnak el a szakrendelők most, mint a Covid-járványt megelőző évben. Ennek akár örülhetnénk is, hogy ennyivel javult a lakosság egészségi állapota, sajnos azonban nem ez a helyzet: 20 százalékkal csökkent az onkológiai szűrések száma, a rehabilitációs ellátások teljesítménye kevesebb mint felére esett vissza, ezrével futnak be a NEAK-ba az ellátatlanságra, a hosszú várakoztatásra, a szakellátások elérhetetlenségére vonatkozó panaszok. Nem a beteg lett tehát kevesebb, hanem az elmúlt egy hónapban, két hónapban 8 milliárd forinttal nőtt az állami kórházak adósságállománya, amit gyakorlatilag tetéz az, hogy 12-14 milliárd forintnyi ellátáshoz nem fértek hozzá a betegek. Van egy egész friss példa, nem is egy, hanem kettő. Tíz napja jelentették be, hogy a Fejér Megyei Szent György Kórházban a gyermek-gasztroenterológiai szakrendelés humánerőforrás-hiány miatt átmenetileg szünetel, előtte egy héttel hallottunk arról, hogy a soproni gyermekkardiológiai szakrendeléssel ugyanez a helyzet. Ebben a helyzetben kívánja a kormány a kórházak után államosítani a járóbeteg-szakellátást is, ami nyilvánvalóan a helyzet további romlásával járna, ha másért nem, azért, mert kiesne a rendszerből az az évi tízmilliárdos nagyságrendű forrás, amivel jelenleg az önkormányzatok támogatják a saját szakrendelőik fejlesztését. Most kerül a kormány elé októberben az új egészségügyi stratégia, de semmilyen egyeztetés nem folyt sem az Orvosi Kamarával, sem pedig a betegszervezetekkel. Kérdezem ezért államtitkár urat, mit kíván tenni a kormány az egészségügyi ellátás folyamatosan magasabb színvonaláért. Várom válaszát. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Rétvári Bence államtitkár, miniszterhelyettes úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon! RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Közös felelősségünk az, hogy az egészségügyi ellátás színvonala egyre jobb legyen, és ehhez nyilván többletforrások is kellenek, ezért mi mindig várjuk azt, hogy a magyar ellenzék is néha egy-egy ilyen javaslatot megszavazzon. Ha megnézzük azt, hogy mennyivel növeltük a magyar egészségügy finanszírozását 2010 és 2023 között, tehát az elfogadott költségvetések során, akkor 1471 milliárd forint többletet látunk, ami 123 százalékos növekedés; nem 123 százalékra, hanem 123 százalékkal, tehát több mint kétszeresére növeltük az egészségügyi forrásokat. Ezeknek az egyik legnagyobb tétele az elmúlt években nyilván a béremelés volt, az orvosok két és félszeres béremelése, ennek következtében azért ma már az orvosok jóval jobban keresnek. Ön is tudja és ismeri a számokat, hogy az a kezdő orvos, akinek 129 500 forint volt a bruttó alapbére 2010-ben, amikor a kormányzást elkezdtük, most 619 ezer forintot kap bruttó alapbérként, és a jövő év elejére ez 687 ezer forintra emelkedik. Egy pályája végén lévő orvos, tehát aki már több mint negyven éve gyógyít, a kormányzásunk kezdetén bruttó alapbérben, tehát mindenféle pótlékok nélkül, éjszakai, ügyeleti túlmunka és egyéb pótlékok nélkül 262 ezer forintot keresett, most 2 millió 142 ezer forintot keres bruttóban. Ez bruttóban is egy érezhető előrelépés. Azt hiszem, most már azt mondhatjuk, hogy kellőképpen meg tudjuk becsülni anyagilag is azt a munkát, amit az orvosok végeznek, és arra törekedtünk, hogy igyekezzünk a környezetet is minél inkább olyanná tenni, hogy a kórházakat újítsuk fel. Ugye, több mint hetven helyen ez részben vagy egészben sikerült is, új mentőállomások építésével, új rendelők építésével. Ez gyökeresen más irány, mint ami előttünk volt, mert azért önöknél, a baloldalnál nem ez volt a mód (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), hiszen bezárták a svábhegyi gyermekkórházat, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, és még sorolhatnám, hogy mennyi kórházat. Ezzel szemben most bővülésekről tudunk beszélni. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyperces viszonválaszra képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon! DR. KOMÁROMI ZOLTÁN (DK): Tisztelt Államtitkár Úr! Az orvosi béremelés teljesen jó, egy kicsit elhalasztott, de nagyon jó lépés volt, de ez azt jelenti, hogy az egészségügyi intézmények finanszírozásának több mint 80 százaléka bérköltség lett, tehát a működésre nincs költségük. Egy svéd egészségpolitikai agytröszt időről időre közzéteszi, hogy az európai egészségügyi rendszereket hogyan osztályozzák az ellátottak. 2008-ban az EU tagországai közül a 12. helyen álltunk, közvetlenül az Egyesült Királyság mögött, azóta minden alkalommal lejjebb csúszunk, 2018-ban az utolsó előtti hely volt a miénk. Tehát én azért szeretném elmondani, hogy az árnyékkormány nevében be fogunk terjeszteni egy országgyűlési határozatot, amelyben azt is leírjuk - és nagyon szívesen segítünk önöknek -, hogy például az ápolónők azonnali nagymértékű béremelésével és az ellátás szervezésével hogyan lehet jobbítani az egészségügyet (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), de ebbe tényleg be kell vonni a betegszervezeteket is és a szakmai szervezeteket is, mert egyébként nem fogják megérteni, hogy mit akarnak csinálni. ELNÖK:
