Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 23. szerda - 42. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK:

1533 Felszólalásom elején először a 2014. október 14-én elhangzott egyik első parlamenti felszólalásomból idéznék. Akkor azt mondtam: „A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága nevében tisztelettel köszöntöm önöket abból az alkalomból, hogy a magyar parlamentben első alkalommal egy törvényjavaslat általános vitájában mint a nemzetiségi bizottság által felkért előadó kifejthetem bizottságunk véleményét. A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, a zárszámadás véleményezése során egyidejűleg vagyunk nehéz és könnyű helyzetben is. Egyrészt nehéz helyzetben, mert ennek a felszólalásnak, hozzászólásnak először már közel húsz évvel ezelőtt kellett volna megtörténnie itt a parlamentben, így közel két évtized mulasztását kell minden szempontból minél hamarabb felszámolni. Másrészt a könnyű helyzetet az okozza, hogy a 2013-as központi költségvetési törvény megalkotásához nekünk, magyarországi őshonos nemzetiségeknek sajnos vajmi kevés közünk volt, így a végrehajtásáról minden felelősség nélkül mondhatunk őszinte véleményt. A nemzetiségeket érintő kérdéskört a nemzetiségi civil szervezetek, egyesületek támogatásával kezdeném, hiszen ők a nemzetiségi kultúra, a nemzetiségi hagyományok, a nemzetiségi identitás letéteményesei, bölcsői. A nemzetiségi civil szervezetek működési támogatása évi 110 millió forint volt 2013-ban, mely 2002 óta nem emelkedett.” Az infláció ebben az időszakban közel 60 százalék volt, tehát ez a támogatás még az akkorinak is kevesebb mint a felét éri. „A nemzetiségi civil szervezetek programtámogatására szánt forrás csak a töredékét fedi le az igényeknek. Az Emberi Erőforrások Támogatáskezelőhöz beadott 2013-14-es pályázatok azt mutatják, hogy mind a működési támogatások, mind a kulturális programok tekintetében az igényelt jogos támogatások mintegy egynegyedét lehetett csak megítélni. A nemzetiségi diáktáborokra szánt forrás még szűkösebb. Konkrét példaként: csak a német pályázati igény közel 51 millió forint volt, ez önmagában 1,7-szerese volt a mind a 13 nemzetiség részére összesen biztosított 30 millió forintos keretösszegnek. Végül 7,5 millió forintot lehetett kiosztani a német pályázatokra, vagyis az igényelt összeg mindössze 15 százalékát. Ezen méltatlan állapotot érdemben javítani kell már a 2015. évi költségvetés tervezésénél. A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága meg fogja tenni a konkrét javaslatokat.” Ezzel vége a nyolc évvel ezelőtti felszólalásomból vett idézetnek. A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága az elmúlt nyolc évben megtette a javaslatait, és engedjék meg, hogy ezek után felsoroljak néhány meghatározó eredményt az elmúlt nyolc évből, mely tartalmazza már a 2021 tavaszán elfogadott 2022. évi központi költségvetési törvényben biztosított 2 milliárd forintos támogatásemelést is. Először: az országos nemzetiségi önkormányzatok működési támogatását közel duplájára emeltük, és létrehoztunk egy, 2022-ben már mintegy 3 milliárd forintos beruházási, felújítási keretet az országos nemzetiségi önkormányzatok és a fenntartott nemzetiségi intézményeik épület- és építményfelújítására. Másodszor: a helyi nemzetiségi önkormányzatoknál négyszeresére emeltük a működési támogatásukat, két és félszeresére a feladatalapú támogatásokat. Harmadrészt: a nemzetiségi kulturális és oktatási autonómia megvalósítása érdekében az elmúlt nyolc évben 55 helyi nemzetiségi önkormányzat 75 nemzetiségi köznevelési intézmény fenntartói jogait vette át. Ezen intézményeknél 2017-ben előbb átvettük a vagyonkezelői jogokat, majd 2020-ban átvettük az ingatlanok tulajdonjogát is. Ezen intézmények részére létrehoztunk egy 2022. évben már közel 2 milliárd forintos beruházási, felújítási, pályázati önrészkeretet, valamint úgyszintén 2022-ben már rendelkezésre állt egy 350 millió forintos működésitámogatás-kiegészítési keret. Ez a keret sajnos a háború és az energia-krízishelyzet miatt időközben elvonásra került. Ezt tudomásul vettük. Negyedszer: a nemzetiségipedagógus-program keretében a nemzetiségipedagógus-ellátottság és a nemzetiségipedagógus-képzés biztosítására három lépcsőben, 2018., 2019. és 2020. január 1-jével a nemzetiségipedagógus-pótlékot a négyszeresére emeltük, differenciáltuk, és kiterjesztettük minden nemzetiségi pedagógusra. Ez azt jelenti, hogy 2020. január elsejétől közel 4 ezer nemzetiségi pedagógus mintegy 2,5 milliárd forinttal több nemzetiségi pótlékot kapott, kap és fog kapni minden évben, mint 2017-ben. Úgyszintén 2018. szeptember 1-jével bevezettük a nemzetiségipedagógus-hallgatói ösztöndíjrendszert, aminek eredményeként a 2018-19. évre 87 fővel indultunk. A most lezárult 2022-’23. tanévi pályázat során pedig már 542 nemzetiségióvodapedagógus-hallgatóval, nemzetiségi tanítóval, tanárral és szaktanárhallgatóval tudtunk szerződést kötni. Ezenfelül az elmúlt négy évben már 175 ösztöndíjas hallgatónk szerezte meg a diplomáját, és kezdett el dolgozni nemzetiségi pedagógusként. A nemzetiségipedagógus-képzés hallgatói létszámának és a képzés minőségének jelentős emelése érdekében a 2019. évben, majd a pandémiahelyzet elmúlását követően most, a 2022. évben is célzott támogatást biztosítottunk a képző egyetemek és főiskolák részére, de ezen a területen még rengeteg feladat van. A nemzetiségipedagógus-képzés fejlesztése ennek a parlamenti ciklusnak az első számú, kiemelt nemzetiségi feladata lesz.