Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 23. szerda - 42. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK:

1524 napenergiával tudjanak gazdálkodni, és számíthassanak egy ilyen megújuló energiára vagy energiaforrásra, arra hivatkozva, hogy a hálózat ezt nem bírja el. Hát, ugye, itt ez a pénz elvileg 2021-ben hálózatfejlesztésre lett elköltve, arról már nem is beszélek, hogy az energia tárolását kellett volna már réges-régen megoldania a kormánynak, és hogyha ilyen összegeket ad az MVM-nek, akkor mondjuk, jó lett volna, hogyha már ezt is korábban előírja. Aztán szintén a 2021-es költségvetés kapcsán látjuk azt, hogy például az oktatásra 2290 milliárd forint helyett 2890 milliárd forint lett elköltve. Ugye, örülhetnénk, hogy itt béremelésről van szó, de látjuk éppen a pedagógusok tüntetése, vagy hát, akár a diákok tüntetése kapcsán, hogy a béremelést, a bérrendezést nem oldotta meg a kormány, annak ellenére sem oldotta meg a kormány, hogy többet költöttek az oktatásra, mint az előirányzat eredeti terve volt. Ehhez képest azt látjuk, hogy persze, azért tüntetnek jelenleg is a pedagógusok, mert nem béremelésre fordították ezt a megnövekedett kiadást, hanem például arra, hogy a felsőoktatás modellváltását végrehajtsák, ami tulajdonképpen arról szólt, hogy alapítványokba szervezik ki, erre mentek el béremelés helyett az oktatási pluszkiadások. Aztán, ugye, egy másik nagyon jellemző és tipikus terület, amit muszáj kiemelnünk, mert 2021-ben különös terhelést kapott, de egyébként is látjuk minden évben, hogy óriási gond van vele, ez az egészségügy. Az egészségügyre 2000 milliárd forint helyett 2700 milliárd forintot költöttek. Ugye, ennek örülhetnénk, hiszen óriási szükség lenne arra, hogy az egészségügyet több pénzzel támogassuk, láthatjuk azt, hogy nemcsak olyan országokkal nem tudunk versenyezni, amelyek gazdaságilag jóval komolyabb mutatókkal rendelkeznek, de Csehországhoz képest is jóval kevesebb GDP-arányosan az egészségügyre fordított összeg. Ehhez képest megint csak azt látjuk, hogy nem a kórházak kapták meg, nem arra ment, amire kellett volna, nem, mondjuk, az egészségügyi dolgozók bérrendezésére, az ápolók bérrendezésére ment el ez az összeg, hanem többek között a Coviddal kapcsolatos olyan kiadásokra, amelyek ma már nem egyértelműen minősíthetők hasznosnak. Mondjuk, 300 milliárd forintot költött a kormány lélegeztetőgépekre, vagy például csak a Pfizernek 140 milliárd forintot fizetett Magyarország Kormánya az adófizetők pénzéből Covid-vakcinákra, miközben ma már tudjuk, hogy a kötelező oltásnak nem sok értelme volt az alapján, hogy mondjuk, a Pfizer fejlett piacokért felelős vezetője, Janine Small az Európai Parlamentben elismerte, hogy nem is tesztelték ezeket a Pfizer-vakcinákat a fertőzés továbbadásának a megakadályozására. De különösen furcsává teszi ezt az elköltést az is, hogy csak ebből 10 milliárd forint értékben elajándékozott a kormány vakcinákat. Szerintem nem állunk, Magyarország nem áll ennyire jól, hogy vakcinákat megvegyen a magyar kormány, aztán utána elajándékozza bármilyen más kontinenshez tartozó országnak. És aztán van még itt egy nagyon fontos terület, amelyet ki kell emelni: amellett, hogy - ahogy mondtam - nőtt, jelentősen nőtt a bevétel 2021-ben, a 2008 óta befagyasztott, bebetonozott nyugdíjminimum mégis maradt 28 500 forint, ami gyalázat, szégyen. Ilyen nyugdíjakból nyilvánvalóan nem lehetett 2021-ben sem megélni, most sem lehet egyébként ilyen 20 százalék fölötti infláció mellett ilyen nyugdíjakból megélni. De hát volt még, ugye, egy nagyon fontos feladata a kormánynak 2021-ben, többek között éppen a Coviddiktatúra által okozott gazdasági károkat próbálta enyhíteni a gazdaságvédelmi vagy úgynevezett Gazdaságújraindítási Alappal. Ide is, ugye, rengeteg pénz került, de az már rögtön, első ránézésre is szemet szúr, hogy itt azért nagyon-nagyon sok olyan pénzt költöttek el gazdaság-újraindításra hivatkozva, amely semmiképpen nem azokhoz ment, akik valójában a terheket cipelik, akik például ezt a rengeteg áfát, ezt a rengeteg adót befizetik, hogy a magyar kormány azzal aztán gazdálkodhasson, és azt újra el tudja osztani. Tehát nem a magyar kkvszektorhoz ment ezeknek a pénzeknek a jelentős része, hanem például a budapesti atlétikai stadion épült meg ebből, vagy például azt is látjuk, hogy rengeteg pénzt adtak a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter tulajdonosijog-gyakorlásával kapcsolatos kiadásokra. Nézhetünk innen néhány tételt: augusztus 9-én kivettek 100 milliárd forintot az alapból, hogy a Pénzügyminisztérium alá tartozó cégek tőkeemeléseit finanszírozzák belőle, vagy például láthatjuk azt, hogy a Járvány Elleni Védekezési Alap egy része a kormányhivatalokhoz került, ott mondjuk, 3,4 milliárd forintot adtak a kormányhivataloknak. Miközben azt is látjuk, hogy bürokráciacsökkentést ígért a kormány, ehhez képest a bürokrácia jóval nagyobb lett, és jóval többe kerül ma már a bürokrácia, mint akár 2010-ben, miközben semmi más célja, értelme nincs ennek a borzalmas bürokráciának Magyarországon, mint hogy megkeserítse a dolgozó és építő magyarok életét, miközben aki pedig közel kerül vagy közel áll a tűzhöz, azok számára a bürokrácia nyilván egy nagyon könnyen leküzdhető akadályt vagy lehetőséget jelent. Nagyon szomorúan láttuk azt, hogy ebben a költségvetésben - ezt már csak így zárásként, konklúzióként mondom - sem láttuk azt, hogy miközben nőtt a bevétel, aközben a kormánynak lett volna olyan célja, hogy mondjuk, fejlessze a magyar nemzetgazdaságot, a magyar nemzetgazdaság legfontosabb szereplőit, a kkvszektort vagy például a magyar mezőgazdaságot, hiszen egy tipikusan és hagyományosan agrárország vagyunk. Ehhez képest volt akár az agráriumot vagy az agrártárcát érintő olyan elvonás is, amit nagyon nehéz azért megmagyarázni. Ebből is szeretnék azért kiemelni egy konkrétumot, itt van például az Agrárminisztérium, amelyet az előbb említettem, amely egyébként sem volt nyertese a 2021-es költségvetésnek, itt például elvett a kormány a földügyi feladatoktól 9,5 milliárd forintot, hogy abból aztán 8,5 milliárdot megint csak az előbb általam említett, bürokráciát növelő kormányhivataloknak adjon, 1 milliárd forintot pedig a Nemzeti Földalappal