Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 23. szerda - 42. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK:

1522 A költségvetés szerkezetével kapcsolatosan tényleg csak két rövid megjegyzésem van. Valójában nincs nagy szerkezeti átrendeződés az előző évekhez képest. Többé-kevésbé a fő funkciók vonatkozásában ugyanazok a számok. Érdekes megemlíteni, hogy az oktatási kiadások ugyan növekedtek 2021-ben, de nem azért, mert a pedagógusoknak bért emeltek, hanem sokkal inkább az egyetemi modellváltás és átalakítás okán, és ez emelte valamilyen mértékben. Aztán növekedtek az egészségügyi kiadások is, ez egy viszonylag örvendetes dolog, de ne felejtsük el, hogy 2021-ben pandémia volt, tehát nyilvánvalóan oka is volt ennek a dolognak. De még így is, a növekedéssel együtt is, az előző évhez képesti vagy a tervhez képesti növekedéshez képest is mindössze 5 százaléka az egészségügyi kiadások a GDP-nek, miközben 2020-ban 5,9 százalék volt. Végezetül szeretnék két-három mondatot mondani az Állami Számvevőszék szerepéről, ugye, már említettem ezt, hogy a ’21-es terv kapcsán mit mondott. Én azt látom egyébként, és a mai beszámolóból is, az ÁSZ-elnök úr mai beszámolójából is az derült ki számomra, hogy az ÁSZ egyre inkább egy ilyen transzmissziós szerepet játszik, nem valóságos ellenőrzés-korrigáló szerepet, hanem sokkal inkább ezt, és ez bizony nem nagyon segíti elő azt, hogy valóban megalapozott költségvetéseink legyenek. Viszont szeretném kiemelni azt, hogy az elnök úr egy nagyon fontos dologra felhívta a figyelmet, és ez kicsit elsikkadt, de azt gondolom, hogy ez tényleg lényegi jelentőségű. Az előirányzatok közötti átcsoportosítás lehetőségéről beszélt, és azt mondta, hogy jó sok, nagyon sok olyan előirányzat van, amelyhez nem szükséges törvényi módosítás, hogy lehessen átcsoportosítani, és ez bizony egy döntő jelentőségű kérdés, mert hiszen így aztán az eredeti költségvetési tervet teljes egészében át lehet írni, és valójában ez is történt. Hát, nem véletlen egyébként, hogy a költségvetés most már évek óta és ’21-ben is ilyen alapokkal operál. Ugye, itt a Gazdaságújraindítási Alap és az egészségvédelmi alap volt, amelyeken belül és amelyek között viszonylag szabadon csoportosít át dolgokat, és ugye, ezzel nyilván élt, és nemcsak élt, hanem vissza is élt a kormány. (12.10) Azt azonban én már nehezen tudom elfogadni, amit az ÁSZ-elnök úr utána mondott, hogy igen, ez valóban megtörtént, és valóban sokkal magasabb lett a hiány, és nagy átcsoportosítás volt, de tulajdonképpen ez mégiscsak elfogadható és érthető, mert ez fejlesztésekre történt, a fejlesztések pedig nagyon jók. De épp az előbbiekben próbáltam arról beszélni, hogy az, amit önök „fejlesztés” címszó alatt mondanak, annak nagy része olyan állami megrendelés és olyan állami beruházás, amely a kedvezményezett cégek kisegítését szolgálja. 2021-ben eléggé nyilvánvaló volt az, hogy az akkor bejövő pandémiás válság miatt azokban a szektorokban, elsősorban az építőiparban, másrészt pedig a turizmus-vendéglátásban az állam jelentős támogatásokat adott a baráti vállalkozói körnek, éppen a válság okozta veszteségeik kompenzálása céljából. Tehát valójában nem tényleges fejlesztések, és nem tényleges piaci jellegű, hatékony beruházások történtek. Körülbelül ez lett volna, amit szerettem volna elmondani, és nyilván az elmondásomból következik, hogy én nem tartom ezt a beszámolót megfelelőnek ahhoz, hogy ezt el lehessen fogadni ahhoz, hogy valóságos képet tudjunk kapni a magyar gazdaság helyzetéről. Ezért aztán a Párbeszéd-frakciót arra fogom biztatni, hogy ezt mi ne támogassuk és ne fogadjuk el. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Párbeszéd soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Mi Hazánk képviselőcsoportjának vezérszónoka Toroczkai László frakcióvezető úr, aki felszólalását innen, az emelvény szószékéről mondja el. Parancsoljon, frakcióvezető úr, öné a szó. TOROCZKAI LÁSZLÓ, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Ha a zárszámadás elfogadásáról beszélünk, akkor nyilván a 2021-es költségvetésről fogunk itt inkább azért szólni, és nem elsősorban az ÁSZ munkáját szeretném most itt értékelni, hanem inkább a kormány munkáját. Kezdjük azzal, hogy a 2021-es költségvetést 2020. július 3-án fogadták el, és 2021. január 1-jével lépett életbe. Azt gondolom, hogy nemcsak 2021-re vonatkozóan, hanem úgy általában sem lehet ennyire előre tervezni egy költségvetést, de a 2021-es év a Covid és a Covid-diktatúra éve volt, az egy külön speciális év volt. Ettől függetlenül látjuk, hogy a többi esztendőben, ha az előző éveket megvizsgáljuk, akkor is komoly eltérések voltak. 2021-ben azonban összesen 85-ször módosított a kormány ezen a korábban, 2020 júliusában elfogadott költségvetésen. Ez azért vérlázító, mert ebből mindössze egyetlenegy alkalommal, méghozzá május 26-án hozta ide az Országgyűlés elé ezt a módosítást a kormány. Ez alkalmas arra, hogy a kormány gyakorlatilag diktatórikus eszközökkel saját hatáskörben úgy módosítgasson ezen a költségvetésen, ahogy akar, és ez történt 2021-ben. Nyilván lehet arra hivatkozni, hogy a Covid egy váratlan fejlemény volt, de 2020. július 3-án is lehetett már tudni a Covidról, és lehetett azt sejteni, hogy ennek bizony 2021-re vonatkozóan nagyon komoly hatásai lesznek a költségvetés tekintetében. Ehhez képest a kormány nem változtatott tehát ezen a gyakorlaton, és azt gondolta, hogy több mint fél évvel a költségvetés életbelépése előtt ő már tudni fogja, hogy mire mennyit kell majd fordítani. Legyünk jóindulatúak, és tételezzük fel azt, hogy a kormány ezt nem rosszindulatúan tette, hanem egyszerűen egy korábbi gyakorlatot szeretett volna ismét gyakorlatba ültetni, de azért azt látni kell, hogy 4700 milliárd forint lett a hiány, és ez több mint kétszerese a tervezetnek. A hiány legnagyobb része természetesen a központi költségvetésben keletkezett. Ez 4300 milliárd forint. Ami viszont igazán döbbenetes 2021 kapcsán, hogy