Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 23. szerda - 42. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. MELLÁR TAMÁS, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről:

1520 Nem tudom, hogy önök közül a gyermeket nevelők szokták-e figyelni az árakat az üzletekben. Tehát végiggondolják-e azt, hogy akár a KSH szerinti hazug átlagfizetésből a 400-500 forintos bébiétel, a különböző gyümölcsök, probiotikumok, vitaminkészítmények, a 8 ezer forintos csomag pelenka kigazdálkodhatók-e? A helyzet az, ha az átlagfizetést nézzük, akkor azt látjuk, hogy itt félmilliós bruttó fizetéssel is reklámozta magát a kormány, most a napokban pont kijöttek a NAV adatai, és azt látjuk, hogy erre az évre vonatkozóan, amit itt tárgyalunk, a NAV adatai már csak háromszázötven-valahány ezres bruttó átlagfizetésről beszélnek. Tehát több mint százezer forintnyi szakadék van a KSH és a kormány, illetve a NAV által bevallott adatok között. Hogy van ez, kérem szépen? Kinek hihetünk, illetve hihetünk-e egyik adatnak egyáltalán? Ha én a NAV-adatnak hiszek - ami azért lényegesen alacsonyabb, és a mediánhoz közelít egyébként -, akkor azt kell mondjam, hogy ezekből a gyermeknevelés költségei a 27 százalékos áfa mellett vagy nagyon nehezen kitermelhetők, vagy kitermelhetetlenek. Tehát abszolút indokolt lenne meglépni azt, hogy a gyermeknevelési cikkek áfáját nullázzák le. Államtitkár úr mindig elmondja, hogy az áfacsökkentésből nem biztos, hogy lesz árcsökkenés, én pedig zárásként szeretném elmondani, hogy hogyan lehet ebből biztosan árcsökkenés. Tíz éve vagy 15 éve, államtitkár úr, ne lepődjön meg, önnek igaza lett volna, a piac valószínűleg lenyelte volna az áfacsökkentés áldásos hatásainak egy jó részét, talán egy kicsi eljutott volna a fogyasztóhoz. Önök ma már azt mondják, hogy az áfacsökkentés marhaság, miközben pont önök voltak, akik szelektíven, néhány termék esetében, de csökkentették az áfát - háromszor így is árcsökkenés is lett az áfacsökkentésükből -, de most már beléptünk a globalizált kor következő szobájába. Én ennek nem feltétlenül örülök, de ha vannak áldásos hatásai, azt ragadjuk meg. Ilyen például a nyilvánosság ereje, államtitkár úr. Egy online, követhető és színkóddal ellátott adatbázisban bárki, bármely fogyasztó az adott termék nevének a beütésével hasznos tudásra tehetne szert. Megvizsgálhatnánk, ahol lehet, a beszerzési költségeket, a fogyasztói árakat, és azt, hogy az árváltozások mögött állnak-e valós piaci folyamatok. Nyilván nem akarjuk megerőszakolni a piacgazdaságot, még egyszer mondom, ott, ahol lehet. Egy színkóddal ellátva tökéletesen láttatható az, hogy egy áfacsökkentés után melyik kereskedő, melyik cég él vissza a fogyasztóibizalommal, tehát hogy ki az, aki lenyeli az áfacsökkentés értékét, és ki az, aki engedi átgyűrűzni ezt az árakba. A helyzet az, hogy a nyilvánosság erejénél nagyobb erő ebben a kérdésben nincsen. Ha más nem, akkor a Danone-bojkott időszaka ezt abszolút tudja bizonyítani, de azóta előrelépett még egy szintet a globalizáció, és megvannak azok a technikai eszközök, amelyek alapján az állampolgárok számára ilyen kedvező hatásokat lehetne elérni. Én tehát arra biztatom önöket, hogy legalább vizsgálják meg ennek a lehetőségét, csökkentsék az áfát, a pluszban beszedett, váratlanul realizált százmilliárdok, ezermilliárdok egy részét legalább hagyják az érintett családoknál, a banki visszaéléseket, átveréseket szüntessék meg, bontsák fel a paktumaikat a Bankszövetséggel, ha úgy tetszik, az EBRD-paktumot is felbonthatnák, és álljanak ezekben a kérdésekben végre a magyar családok mellé. Gyönyörű szép dolog beszélni a családtámogatásokról és demográfiáról, én támogatom önöket ebben a retorikailag szépen megfogalmazott célokban, de semmit nem ér, ha önök nem tesznek eleget ebben a kérdésben. A statisztika azt bizonyítja, hogy nem megy, nem tesznek eleget, zuhan a magyarság lélekszáma, sokan vándorolnak ki kényszerből, és elképesztő a fogyatkozásunk. Itt lenne a szembenézés ideje. Én nem szeretnék egy süllyedő Atlantiszon élni, tehát szeretném azt, hogy a hazám végre gyarapodó, de legalább fenntartható nemzetállam lehessen, és önöknek pedig kutya kötelességük lenne kormányon ezért mindent megtenni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Párbeszéd képviselőcsoportjának vezérszónoka Mellár Tamás képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. MELLÁR TAMÁS, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim és kedves Államtitkár Úr! Nehéz helyzetben vagyok, mert próbálom találgatni, hogy ennek a költségvetési zárszámadásnak vajon mi is a műfaja, mert itt nem szikár beszámolót hallottunk és kaptunk Banai államtitkár úrtól, hanem sokkal inkább egy kicsit költőies megfogalmazásokat, hogy a magyar adósság belesimult az Európai Unió átlagába, támogató költségvetési politikát valósítunk meg, és ehhez hasonló megjegyzések hangzottak itt el. Ehhez képest valahol a valóság egészen máshogy néz ki, hiszen tulajdonképpen most miről is beszélünk? Arról a 2021-es esztendőről, amelynek volt egy eredeti költségvetése, ezt az eredeti költségvetést mi annak idején megtárgyaltuk itt, ebben a Házban - lehet, hogy van, aki emlékszik rá -, és mi elmondtuk, hogy ez egy megalapozatlan, elhibázott, rossz költségvetés. Aztán, miután a tárgyévből eltelt néhány hónap, akkor a kormány is rájött erre, és akkor egy pótköltségvetést hozott be, és most a pótköltségvetéshez viszonyítjuk, hogy tulajdonképpen a teljesítés hogy is történt. Valahogy úgy vagyunk ezzel, mint a céllövészetben nem túlzottan jó ember, aki elkezdett egy céltáblára lövöldözni. Természetesen nem találta el a céltáblát, hanem összevissza lődözött a falra, ezek után viszont odament, és a falra elkezdett köröket írni, és ahova ő lődözött, oda húzott egy tízes kört, és azt mondta, hogy na, látjátok, sikerült a tízest eltalálnom. Tehát valami ilyesmi történik, és a későbbiekben meg is fogják látni, hogy valóban erről van ténylegesen szó.