Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 23. szerda - 42. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:

1505 beszerzett benzin költségének és annak olcsóbban való értékesítésének különbségét pedig ilyen módon gyakorlatilag ők kényszerülnek kifizetni. Ráadásul a meghirdetett Gazdaságvédelmi Alapból, mint ahogy mondtam, többször is komoly összeget csoportosítottak át olyan célokra, amelyek nem voltak összefüggésben a járvánnyal, illetve a gazdasági válsággal. Noha a magyar beruházási ráta a második legmagasabb az Európai Unióban, lényegesen felette van a többi visegrádi országénak, az állami beruházási ráta pedig a legkiemelkedőbb, a kormány továbbra is folytatta a beruházások gyorsítását. Esztelen beruházásokat hajszolt, amivel túlpörgette a megrendeléseit, és ezzel igen magas inflációt hajtó árnövekedést állított elő az építőiparban is. Ennek egyik példáját is tudom mondani. Következményként a lakásárak igen jelentősen emelkedtek, a hitelszükséglet ezek megvásárlásához jelentősen bővült, és egyik következménye csak az, hogy az albérleti árak 100 ezer forintról 150 ezerre, majd egyébként mára majdnem 250 ezer forintig jutottak el. Ez pedig lakhatási válságot teremtett, miközben a Fidesz nem akart mást, csak a választási hatalmát megőrizni, és ezzel gyakorlatilag a családok és fiatalok újrakezdési és életkezdési esélyeit rombolták le. A hatalomvágyban megjelenő kíméletlenség tudatos volt, pontosan tudták, hogy mi fog történni, és mégis megcsinálták. Nem számítanak ma sem az emberi életek százezrei, csak hogy ki mennyit tudott magának összekaparni, ez az önök elmélete. Ez mértékben és bizonyos struktúrájában is irracionális inflációs és hiánynövelő hatású volt, egyébként 2022-ben az elszálló infláció és a szegénység növekedése is ennek a már 2021-ben elhibázott gazdaságpolitikának köszönhető. Magyarázat csak a lojális tulajdonosi csoportok kedvezményezése, illetve a választások előtti hangulatjavítás szándéka lehetett. Végeredményben mindaz, amit tettek, jelentős túlfűtöttséghez vezetett. A volumenektől függetlenül a Fidesz-kormány intézkedései elkapkodottak és strukturálatlanok voltak, nem differenciáltak a gazdasági szereplők között. A nemzetgazdasági, illetve makroszintű megközelítés helyett inkább csak ágazati szempontok domináltak. További jellemzőjük volt, hogy szinte teljesen hiányoztak belőlük olyan intézkedések, amelyek gyors segítséget jelentettek volna az állásukat elvesztő, amúgy is rossz körülmények között élők számára. A családtámogatási előirányzatok ugyan növekedtek, de ahogyan a korábbi években, 2021-et illetően is államközpontúak voltak a kiadások, és egyébként nem segítettek eleget az embereknek. (10.20) A családtámogatást csak a közepes és magasabb jövedelműek tudták teljesen kihasználni, ez vonatkozott a sokgyerekesek autóvásárlási kedvezményére is például. A reformoknak, a szükséges szerkezeti átalakításoknak a nyomait sem lehet fellelni egyik nagy elosztórendszernél sem. Az egyik fő kegyelt az egyébként továbbra is ellenőrizetlenül hagyott sport maradt, a látványsportokat támogató cégek kiemelt kedvezményekre számíthattak. Egyébként erre a területre 168 milliárd forintos támogatást fordítottak. Mindezt olyan időszakban tehát, amikor a veszélyhelyzet miatt a gazdaság újraindításának szükségessége lett volna meg. A Fidesz szociális érzéketlenségét mutatja az is, hogy a minden gyerek után, így a szegény szülőknek is járó családi pótlék 2008 óta változatlan maradt, így 2021-ben is. Ugyancsak 2008 óta a minimálnyugdíjat változatlannak tartották meg, ebben az évben is, 28 500 forinttal számoltak az előirányzatok. A honvédelmi kiadások jelentős emelése kiugró az ágazatok között, bár a keret még így is kevesebb, mint a GDP 2 százaléka. A járvány elleni védekezés központi tartalékából 432,8 milliárd forint felhasználása történt meg a járvány elleni védekezés kiadásainak finanszírozása érdekében a központi költségvetési szerveknél. A gazdaság-újraindítási program előirányzatánál 973 milliárd forint átcsoportosítás történt a költségvetési szervek, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatok javára. A Beruházási Alap részére 31,4 milliárd forint támogatás átadása történt. Érdemes kiemelni az előirányzaton a tartalékok kérdését is. Több száz milliárd forintnyi tétel egyértelműen azt a célt szolgálta 2021-ben is, hogy a kormány, megkerülve a parlamentet, kedve szerint osztogathasson pénzt. Ugyanis amíg az ország költségvetését a parlament szavazza meg, addig a tartalék felhasználásáról egyszerűen kormányhatározatokban döntenek. A határozatoknak, amelyek így megjelentek, elvileg még azt sem kell megnevezniük, hogy pontosan mire is kell költeni ezt az összeget, így el lehet kerülni a költségvetés módosítását, továbbá a pénzek jobban eldughatók. Na, ennek kapcsán hívta fel a figyelmet a miniszter úr, hogy tessék több Magyar Közlönyt olvasni, azonban abból ennyit lehet látni, kérdésekre pedig nem hajlandók válaszolni. Tehát, államtitkár úr, ne tessék csodálkozni azon, ha a számonkérés lehetőségével élve, mely a parlament joga, ezt megtesszük. A megjelent határozatokban szereplő összeg 35-40 százaléka általában a kormány működtetésére ment el, további célok voltak egyébként a sport, az önök megfogalmazásában a migráció kezelése, valamint határon túli programokat és egyházakat finanszíroztak ezekből az alapokból. Tehát a Gazdaság-újraindítási Alap programjából ezeket tartották önök a legfontosabbnak. A központi tartalék mértéke ugyanakkor 2021-ben jóval alacsonyabb volt, mint korábban, 210 milliárd forint, miközben 2020-ban egyébként 500 milliárd forint volt. Ez jól mutatta azt is, hogy a kormány már a tervezéskor is a hiány elszállására számított, az EU válság miatti engedékenysége alapján ezt megtehette, és ezért tervezte alul a tartalékokat.